A pesti agglomerációban, Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt, amelynek sikere az egész agglomeráció, sőt az ország képét is átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is és rengeteg, az ott élők kényelmét szolgáló újítás épül 2,5 milliárd forintból.
Manapság egyre többet hallani az okosvárosokról, amelyek az élet kényelméhez járulnak hozzá. Az újításoknak az a lényege, hogy azoknak legyen társadalmi hasznossága, magyarán a helyiek hétköznapjait tegye élhetőbbé – írja a Napi.hu.
Az okosvárosok kialakítása fontosak a kormánynak. Tavaly decemberben meg is jelent egy kormányrendelet, amely az úgynevezett „okos város központi platformszolgáltatás” létrehozásáról és működtetéséről szól. Ez a rendelet nevezi meg Monort, mint a fejlesztendő szolgáltatások tesztelésére kiválasztott települést.
Monorhoz kapcsolódó cikkek:
- Ömlengés, giccs és trendi online mozi. Megnéztük az agglomeráció városvideóit!
- Az Európai Bizottság is felfigyelt a monori borra, indul a nagy üzlet!
- Ezekben a cukrászdákban kóstolhatod meg “Magyarország Tortáját” az agglomerációban
És miért pont a pesti agglomeráció települése lett kiválasztva? „Az ok a település fekvése, mérete és 18 ezres lakossága. Közlekedési kapcsolatai jók, közszolgáltatásai kiterjedtek és azokat széles körben biztosítjuk nemcsak a helyi, de a vonzáskörzet lakosságának is, ugyanakkor nem vagyunk nagyváros, megyeszékhely, így egy pilot talán kezelhetőbb méretekben, első körben méretgazdaságosan valósítható meg” – válaszolta Zsombok László, Monor polgármestere.
Mi fog megvalósulni?
A városvezetőtő elmondása szerint a fejlesztések még idén megkezdődnek és várhatóan 2020 februárjáig valamennyi elem megvalósul. A lényeg ugyanakkor csak ezután jön, hiszen ekkor kezdődik a fenntartási időszak, ami lényegében a tesztidőszaknak felel meg.
Közvilágítás
Korszerűsítik a közvilágítást, úgy, hogy az a kijelölt gyalogátkelőhelyeket „várakozás érzékelővel és automatikus fényerősség szabályozással támogatja”, egy kerékpárutat és a hozzá tartozó járdát pedig „haladás szenzoros automatikus fényerősség szabályozással” fejlesztenének.
Takarékos intézmények
Létrehoznának egy úgynevezett települési térinformatikai platformot is, melynek keretében az önkormányzat optimalizálni tudja majd az ingatlanok üzemeltetését – ezáltal pedig komoly költségeket spórolhat meg.
Iskolai biztonság
Az okosváros fejlesztések közé tartozik az is, hogy a jövőben a monoriak a gyermekétkeztetés költségeit elektronikus úton egyenlíthetik ki. Az általános iskolásoknak azonosítaniuk kell magukat az oktatási intézménybe érkezéskor, illetve elhagyásakor, melyről a szülő elektronikus értesítés kap.
Az iskolákban más fejlesztést is lenne, így minden oktatási intézményben szeretnének legalább egy okos tantermet kialakítani. Az elképzelések szerint a diákok itt tabletekkel tanulhatnának, miközben a tanárokat egy multifunkciós digitális tábla segítené.
Tervezik még azt is, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgáljon. A fejlesztés megvalósulása után ezzel lehetne igénybe venni többek közt a szociális támogatásokat, vagy akár az egyéb szolgáltatásokat (például uszoda, könyvtár) is.
Okos nyilvános vécé
Van terv „utcabútor jellegű automatikus működésű köztéri illemhely” létrehozására is. A fejlesztés után a rendszer SMS-üzenetben jelzi a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben.
Okos sétálóutca
Monoron épülhet meg az ország „legokosabb sétálóutcája”, ahol telefon töltésére alkalmas, wifi-vel felszerelt okospadok és pavilonok várnák az arra járókat. Olyan kerékpártárolókat hoznának létre, amelyek az e-személyivel nyithatóak és zárhatóak, lopás esetén értesítést kap a tulajdonos a mobiljára. Összefügg ezzel, hogy korszerűsítenék a térfigyelő-rendszerüket is, hogy könnyebben ki tudják szolgálni a rendőrséget és a közterület-felügyeletet.
A rendszer kialakítása
A kormányzat az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozásával tulajdonképpen egy központi „egységcsomagot” kíván kialakítani, amelyhez a települések tudnának csatlakozni – magyarázta Zsombok László a lapnak. Szerinte az így létrehozandó rendszer előnye, hogy az alap adott lenne, így az érdeklődő önkormányzatoknak csak a helyi sajátosságokat kiszolgáló fejlesztéseket kell biztosítania.
„A pilotprogram egyik célja éppen ezért pont az, hogy tapasztalatokat szerezzünk a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről” – tette hozzá Zsombok László.
Mibe fog mindez kerülni?
A kormányrendelet szerint részben a településeknek kell állniuk. Itt azokról a költségelemekről van szó, melyek nem a központi platformfejlesztés részei, hanem helyi igényekre igazodó beruházások.
Ettől azonban Monornak egyelőre nem kell félnie, hiszen a pilotprojekt alatt felmerülő költségeket a központi költségvetésből finanszírozzák. Ez pedig nem kevés pénz, a kormányrendelet valamivel több mint 2,5 milliárd forintos kerettel számol csak 2019-re.
Óriási tömeg a monori vasútállomáson, sokat késnek a reggeli vonatok
Kiemelt kép: Részlet a monori városvideóból
