A pesti agglomerációban, Monoron már elindult az az okosváros pilotprojekt, amelynek sikere az egész agglomeráció, sőt az ország képét is átrajzolhatja. Intelligens köztéri mosdók, a gyerek iskolalátogatásáról sms-t kapó szülők, okospadok és -zebrák is és rengeteg, az ott élők kényelmét szolgáló újítás épül 2,5 milliárd forintból.

A te sikered, a mi sikerünk! Gyere hozzánk hirdetésszervezőnek és vidd el minden hónapban a parádés jutalékod! A részletekért kattints ide!

Manapság egyre többet hallani az okosvárosokról, amelyek az élet kényelméhez járulnak hozzá. Az újításoknak az a lényege, hogy azoknak legyen társadalmi hasznossága, magyarán a helyiek hétköznapjait tegye élhetőbbé – írja a Napi.hu.

Az okosvárosok kialakítása fontosak a kormánynak. Tavaly decemberben meg is jelent egy kormányrendelet, amely az úgynevezett “okos város központi platformszolgáltatás” létrehozásáról és működtetéséről szól. Ez a rendelet nevezi meg Monort, mint a fejlesztendő szolgáltatások tesztelésére kiválasztott települést.

Monorhoz kapcsolódó cikkek:

És miért pont a pesti agglomeráció települése lett kiválasztva? „Az ok a település fekvése, mérete és 18 ezres lakossága. Közlekedési kapcsolatai jók, közszolgáltatásai kiterjedtek és azokat széles körben biztosítjuk nemcsak a helyi, de a vonzáskörzet lakosságának is, ugyanakkor nem vagyunk nagyváros, megyeszékhely, így egy pilot talán kezelhetőbb méretekben, első körben méretgazdaságosan valósítható meg” – válaszolta Zsombok László, Monor polgármestere.

Mi fog megvalósulni?

A városvezetőtő elmondása szerint a fejlesztések még idén megkezdődnek és várhatóan 2020 februárjáig valamennyi elem megvalósul. A lényeg ugyanakkor csak ezután jön, hiszen ekkor kezdődik a fenntartási időszak, ami lényegében a tesztidőszaknak felel meg.

Közvilágítás

Korszerűsítik a közvilágítást, úgy, hogy az a kijelölt gyalogátkelőhelyeket “várakozás érzékelővel és automatikus fényerősség szabályozással támogatja”, egy kerékpárutat és a hozzá tartozó járdát pedig “haladás szenzoros automatikus fényerősség szabályozással” fejlesztenének.

Takarékos intézmények

Létrehoznának egy úgynevezett települési térinformatikai platformot is, melynek keretében az önkormányzat optimalizálni tudja majd az ingatlanok üzemeltetését – ezáltal pedig komoly költségeket spórolhat meg.

Iskolai biztonság

Az okosváros fejlesztések közé tartozik az is, hogy a jövőben a monoriak a gyermekétkeztetés költségeit elektronikus úton egyenlíthetik ki. Az általános iskolásoknak azonosítaniuk kell magukat az oktatási intézménybe érkezéskor, illetve elhagyásakor, melyről a szülő elektronikus értesítés kap.

Az iskolákban más fejlesztést is lenne, így minden oktatási intézményben szeretnének legalább egy okos tantermet kialakítani. Az elképzelések szerint a diákok itt tabletekkel tanulhatnának, miközben a tanárokat egy multifunkciós digitális tábla segítené.

Tervezik még azt is, hogy az e-személyazonosító igazolvány egyfajta városkártyaként is szolgáljon. A fejlesztés megvalósulása után ezzel lehetne igénybe venni többek közt a szociális támogatásokat, vagy akár az egyéb szolgáltatásokat (például uszoda, könyvtár) is.

Okos nyilvános vécé

Van terv “utcabútor jellegű automatikus működésű köztéri illemhely” létrehozására is. A fejlesztés után a rendszer SMS-üzenetben jelzi a fagyveszélyt, áramkimaradást, vízhiányt, dugulást, segélykérést és a vendégtéri rosszullétet is a helyiségben.

Okos sétálóutca

Monoron épülhet meg az ország “legokosabb sétálóutcája”, ahol telefon töltésére alkalmas, wifi-vel felszerelt okospadok és pavilonok várnák az arra járókat. Olyan kerékpártárolókat hoznának létre, amelyek az e-személyivel nyithatóak és zárhatóak, lopás esetén értesítést kap a tulajdonos a mobiljára. Összefügg ezzel, hogy korszerűsítenék a térfigyelő-rendszerüket is, hogy könnyebben ki tudják szolgálni a rendőrséget és a közterület-felügyeletet.

A rendszer kialakítása

A kormányzat az okosváros központi platformszolgáltatás létrehozásával tulajdonképpen egy központi “egységcsomagot” kíván kialakítani, amelyhez a települések tudnának csatlakozni – magyarázta Zsombok László a lapnak. Szerinte az így létrehozandó rendszer előnye, hogy az alap adott lenne, így az érdeklődő önkormányzatoknak csak a helyi sajátosságokat kiszolgáló fejlesztéseket kell biztosítania.

“A pilotprogram egyik célja éppen ezért pont az, hogy tapasztalatokat szerezzünk a központi szolgáltatások és a helyi fejlesztések közötti együttműködésről” – tette hozzá Zsombok László.

Mibe fog mindez kerülni?

A kormányrendelet szerint részben a településeknek kell állniuk. Itt azokról a költségelemekről van szó, melyek nem a központi platformfejlesztés részei, hanem helyi igényekre igazodó beruházások.

Ettől azonban Monornak egyelőre nem kell félnie, hiszen a pilotprojekt alatt felmerülő költségeket a központi költségvetésből finanszírozzák. Ez pedig nem kevés pénz, a kormányrendelet valamivel több mint 2,5 milliárd forintos kerettel számol csak 2019-re.

Óriási tömeg a monori vasútállomáson, sokat késnek a reggeli vonatok

Kiemelt kép: Részlet a monori városvideóból


Nézd meg a címlapunkat, sok érdekességet találsz ott is! Klikkelj ide!

A BudaPestkörnyéke.hu a főváros agglomerációjának napról-napra népszerűbb hírportálja. Ha te is elsőként szeretnél értesülni a legérdekesebb hírekről, eseményekről, lájkold az oldalunkat a Facebookon.

Köszönjük, hogy most is minket olvasol!