Összehangolt busz és elővárosi vonatközlekedést, új HÉV-vonalat és több tervezési tudatosságot javasol az agglomeráció közlekedési problémáinak csökkenésére Dr. Bakó Gábor környezetmérnök, a National Geographic magazin online magyar kiadásában.
Mint írja: „A települések sikeréhez a vonzó, egészséges, élhető települési környezet fenntartása és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, valamint a közlekedés környezetbarát fejlesztése vezet el.”
A szakértő hozzáteszi: „A megfelelő településszerkezeti és közlekedési struktúrák optimális döntésekre késztetnek bennünket. Amennyiben még fizetős parkolóhelyet is csak szerencsével találok az adott kerületben, leteszem az autómat és kötöttpályás közlekedési eszközzel villamossal vagy metróval közelítem meg a tárgyalás helyszínét. Teszem ezt annak érdekében, hogy ne késsek el, amennyiben dugó alakul ki, vagy háromnegyed óra elmúltával nyolcszáz méterre találok parkolóhelyet. Azért, hogy ne tegyenek kárt a feszült, késésben lévő autóvezetők az egyébként szabályosan parkoló autómban. És azért, mert rengeteg fáradságot és vesződséget spórolhatok meg magamnak.”
A buszok ugyanabban a dugóban vesztegelnek, mint a személyautók,
Dr. Bakó Gábor Dél-Budapest környékéről azt írja a cikkében, ha a Csepel-szigeti agglomeráció kapna még egy, a ráckevei vonallal párhuzamos HÉV-et vagy villamost az öreg Duna mentén, az emberek jelentős része a tömegközlekedést választaná a fővárosi ingázáshoz. Csak a legelszántabbak tartanának ki az egy órás reggeli dugók mellett azon a két kilométeres szakaszon. Így a térség levegő szennyezettsége is csökkenne, és természetesen az autósok is hamarabb célba érnének a lecsökkent közúti forgalom mellett.
A döntést természetesen megkönnyítené, hogy a Csepeli-H7 HÉV egyenesen a Boráros térig szállítja az utasokat. Mivel egy ilyen fejlesztés garantáltan 30 perc alatt elérhetővé tenné még Tökölről is Budapest belvárosát, és a sziget derekáról is egy órán belül elérhető lenne akár Újpest is, nem kérdéses, hogy az agglomeráció élne a tömegközlekedés lehetőségével. Napjainkban a buszok ugyanabban a dugóban vesztegelnek, mint a személyautók, és ez nem csak a déli térségre jellemző.
A fenti képen a Csepeli (H7) HÉV vonalhosszabbítási elképzelés látható, amellyel elérhető volna, hogy a Csepel-szigetet kétoldali független kötött pályás személyszállítás tehermentesítse. Ez hosszú távú megoldást jelentene a sziget közlekedési problémáira. A fehérek a meglévő, a narancssárga nyomvonalak pedig a lehetséges szakaszok.
A helyi problémák kezelése helyett regionális megoldás kell
Hogyan oldhatók meg a közép-magyarországi régió közlekedési problémái? – teszi fel a kérdést a szakíró, majd megpróbálja megválaszolni: Budapest vonzáskörzetében speciális közlekedési anomáliák jelentkeznek, amelyek elsősorban arra vezethetők vissza, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlődése képtelen lépést tartani a beépüléssel.
A közösségi közlekedés fejlesztése nélkül az agglomeráció közlekedési problémái semmiképp sem orvosolhatók. Ugyanilyen lényeges a kisléptékű életterek erősítése, a közeli célpontok növekedésének elősegítése, a helyben megoldható problémakörök, a lokális szolgáltatások növelésével.
Helyben megtalálható munkahelyekre és az elintézhető ügyek teljes körűvé tételére van szükség a településeken az ingázás csökkentéséhez. Ez Pest megyében összehangolt fejlesztések, jogszabály-módosítások és közlekedésfejlesztés kérdése.
A közlekedési hálózatok fejlesztését kizárólag összehangolt, nagy területet egyben kezelő mérnöki tervezéssel érdemes végezni. Az egyes csomópontok javítgatása, áttervezése és a helyi problémák lokális kezelése helyett a régió teljes közlekedési struktúrájának fejlesztésével lehet gazdaságos és környezetbarát eredményt elérni. Az egyes közlekedési csomópontok fejlesztési irányainak egymásra hatását modellezve kialakíthatók olyan tervek, amelyek alapján a különböző kritikus helyszíneken végbevitt módosítások egymásról veszik le a terhelést.
A kritikus területeken egy-egy körforgalom beiktatása nem jelent hosszú távú megoldást, sőt a jelen problémáit sem enyhíti kellőképpen. Ellenben a komplex tervezéssel olyan hálózat érhető el, amely valódi és hosszú távú javulást hoz magával, minimalizálva a ráfordásokat. Ehhez persze néha hozzá tartozik, hogy szükségessé válhat több település anyagi hozzájárulása egy másik település csomópontfejlesztéséhez, amely valójában minden érintett érdeke.
A szerzőről:
Dr. Bakó Gábor környezetmérnök, a Szent István Egyetemen tanult, majd a doktori képzésben a vegetáció légi felmérési lehetőségeit kutatta az egyetem Növénytani és Ökofiziológiai Intézetében. 2009-óta társvezetője az ország egyik legjelentősebb repülőgépes felmérő csoportjának, az Interspect Kft-nek, amely egy kutatóintézeti alosztályból indult. 2011-óta a Remote Sensing Technologies & GIS szakfolyóirat főszerkesztője. A folyóirat az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szent István Egyetem közös kiadásában indult, 2015-től open access szakfolyóiratként működik. 2015-től az Aerial Cartographic & Remote Sensing Association társelnöke.
Kiemelt kép: buckaiszovetseg.blog.hu
