A 314 méter magas Lakihegyi adótorony felállításakor Európa legmagasabb épülete volt és 1933-as átadása óta még mindig nem készült ennél magasabb épület Magyarországon. Az elnyújtott oktaéder alakú vasszerkezet 14 méterrel nagyobb az Eiffel-toronynál.

Nem csak a Magyar Rádiónak, de azoknak a külföldieknek, akik az M0-áson autóznak Budapest körül, talán a magyar főváros egyik, az agglomerációból is jól látható szimbóluma. A torony a Csepel-szigeten, Szigetszentmiklós Lakitelek városrészében áll. A története pedig összeforr a magyar rádiózás sztorijával.

A Lakihegyi Rádióállomás óriási antennája 1933-ban épült magyar szakemberek által a homokos talajviszonyok miatt átdolgozott amerikai tervek alapján. Az antenna vasszerkezete a Magyar Állami Vas- Acél- és Gépgyárban, az úgynevezett MÁVAG-ban készült Massányi Károly mérnök irányításával.

Az első műsor

A 280 tonnás torony december 2-ra készült el és a Magyar Rádió Budapest 1. műsorát sugározta az 541 kHz-es frekvencián. Elsőként az akkori miniszterelnök, Gömbös Gyula ünnepi beszédét továbbította. Ezzel az új 120 kW teljesítményű adóval a magyar rádiózás műszaki tartalmát tekintve a világ élvonalába lépett elő. Maga a torony pedig Európa akkori legmagasabb építménye volt.

Ledőlt a torony

Az időközben a Magyar Rádió jelképévé vált Lakihegyi adótorony sem kerülhette el a második világháború pusztító hatását. 1944. november 30-án a visszavonuló német csapatok a nyolc feszítőkötélből hatot robbantással elvágtak, aminek következtében a torony eldőlt és összetört. Alig egy év múlva újjáépítették, többször modernizálták az adóberendezést, végül 1977-ben a Solti adóállomás tartalékává léptették vissza. A nyolcvanas évek elején le akarták bontani, de végül megmenekült és 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították. 2006 óta ismét működik, és újra a Solti rádióadó tartaléka, ez mellett pedig időszinkron jeleket sugároz az áramszolgáltatók és más ipari létesítmények számára.

Hihetetlen de csak 65 centis a talpa

Függőleges helyzetét 178 méteres sugarú körben nyolc, egyenletesen elhelyezett feszítőkötél biztosítja, amelyek egyenként 220 méter hosszúak, 88 tonnás betontömbökhöz kapaszkodnak és 70 tonnás feszítőerőt képviselnek. A torony szélessége a talpánál 0,65, középen 14,65, legfelül pedig 1,39 méter.

Az antenna műszakilag legérdekesebb része a fenti képen is látható talpcsukló. A vasszerkezet teljes tömegét két, egymással szembe fordított, különleges szilárdságú porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acél félgömbök tartják. A mindössze 9 cm vastag, üreges kerámiadarabok a súlyterhelés felvétele mellett a kellő villamos szigetelést is biztosítják.

Ipari alpinisták kedvence

A tornyot ipari alpinisták kiképzésére is használják, hiszen a megmászása több mint kétórás erőpróbáló feladat. Örülhet, aki feljut a csúcsára, hiszen a kilátás biztosan nagyon szép az ország legmagasabb épületéről.


Nézd meg a címlapunkat, sok érdekességet találsz ott is! Klikkelj ide!

A BudaPestkörnyéke.hu a főváros agglomerációjának napról-napra népszerűbb hírportálja. Ha te is elsőként szeretnél értesülni a legérdekesebb hírekről, eseményekről, lájkold az oldalunkat a Facebookon.

Köszönjük, hogy most is minket olvasol!