Az elővásárlási jog látszólag sima ügy, valójában ezerarcú jelenség. Jogosultja a vételi ajánlatot tevőt megelőzően vásárolhatja meg az ajánlat szerinti feltételekkel az ingatlant az eladótól.

Közös tulajdonból adódó elővásárlási jog

A közös tulajdonból adódó elővásárlási jog olyan általános az elővásárlási jog megjelenési formái között, mint madarak között a veréb. Törvényen – még konkrétabban a Polgári törvénykönyvön – alapuló jog, ahol a közös tulajdonban álló ingatlan eladása során az ingatlan megvásárlására ajánlatot tevővel szemben az ingatlan tulajdonostársait elővásárlási jog illeti meg.

Ha bármelyik elővásárlásra jogosult az ajánlatot írásban elfogadja, úgy az ingatlan adásvételi szerződés nem az eladó és a vevő, hanem az eladó és az elővásárlásra jogosult között fog létrejönni.

Vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal

A földhivatal felé igazolni kell, hogy az elővásárlásra jogosult jogával nem kíván élni, így az ingatlan eladásának nincs akadálya. Ennek legegyszerűbb módja, ha az elővásárlásra jogosultak lemondó nyilatkozatát nyújtjuk be a földhivatalba. Akik viszont közvetlenül nem elérhetőek, annak tényét kell a földhivatal felé igazolni, hogy a vételi ajánlatot az eladó közölte a jogosultakkal és ennek ismeretében nem éltek elővásárlási jogukkal.

A vételi ajánlat közlésének módja, hogy az eladó a vételi ajánlatot tértivevényes levéllel megküldi a jogosult részére. Általános esetben akkor tekinthető úgy, hogy a jogosult nem óhajt élni az elővásárlási jogával, ha a tértivevény tanúsága szerint a vételi ajánlat közlése óta legalább 15 nap eltelt.

Közöltnek lehet tekinteni a vételi ajánlatot akkor is, ha a tértivevény szerint a címzett a küldeményt a postán nem vette át vagy a levél átvételét megtagadta. Nem tekinthető azonban közöltnek a vételi ajánlat, ha a címzett a megadott címről ismeretlen helyre költözött vagy a címen ismeretlen.

Eltekinthet a földhivatal a vételi ajánlat közlésének igazolásától, ha az akadályba ütközik, illetve számottevő késedelemmel járna. Ilyen körülmények lehetnek, ha sok tulajdonostárs van, ha a tulajdonostárs lakóhelye ismeretlen, esetleg külföldön tartózkodik vagy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonostárs meghalt és a hagyatéki eljárás még folyamatban van.

Kis figyelmetlenség és kész a baj

Ha az eladó úgy köt adásvételi szerződést a vevővel, hogy az elővásárlásra jogosult felhívása elmarad vagy nem szabályos, az elővásárlásra jogosult utóbb is érvényesítheti elővásárlási jogát. Ebben az esetben a vevővel megkötött adásvételi szerződés hatálytalanná válik és az elővásárlási jogát gyakorló tulajdonostárs lép be a vevő helyére a vevővel azonos feltételekkel. Az eladónak ebben az esetben a vevő részére vissza kell – vagy legalábbis kellene – fizetnie a vételárat.

Erről a témáról bővebben ide kattintva lehet olvasni.

 A jogi szakértőnk összes, hasznos tanácsát itt lehet megtalálni!

bacsko-laszlo-ugyved

Dr. Bacskó László, ügyvéd – Fotó: bacskougyved.hu

Dr. Bacskó László, a Bacskó Ügyvédi Iroda alapítója. Ügyvédi Irodája azt a piaci rést igyekszik elfoglalni, ami a „klasszikus” jogi szolgáltatásokat nyújtó kis ügyvédi irodák és a nemzetközi ügyvédi irodák által megszólított piaci szegmens között húzódik.

Közel két évtizedes szakmai múlttal a háta mögött a morálisan is felelős jogi képviselet ideáját vallja magáénak. Ügyfeleiben elsősorban azt igyekszem tudatosítani, hogy adott jogügyletnek vagy jogvitának milyen kedvezőtlen kimenetelei merülhetnek fel. Képviseletet csak akkor vállal, ha meggyőződött arról, hogy az ügyfél döntése nem pusztán érzelmi megfontolásokon alapul, és az említett negatív eshetőségek teljes tudatában is kitart elhatározása mellett.

Az agglomerációt is jól ismerő ügyvéd hisz abban, hogy az ügyfél jogvitában való képviselete során a megfelelő alkupozíciók kialakítása több mint jogi kérdés. Perdöntő lehet a hatékony tárgyalási stratégia és a személyiség meggyőző ereje is.

Kiemelt kép: Társasházak Biatorbágyon – Fotó: BPK