Indulatok, vádaskodás és józan ész. Így lehet jellemezni az M0-ás nyugati szektorával kapcsolatban megtartott lakossági fórumokat. Legutóbb szerdán, a pesthidegkúti Klebelsberg Kultúrkúriában rendeztek a témában fórumot – a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál is ott volt.
A színházteremben nagyjából százötvenen voltak kíváncsiak az M0-ás nyugati szektorának építésével kapcsolatos legfrissebb információkra. Az alábbi képünkön is látszik, hogy a közönség nagy része inkább a 60 év felettiek táborához tartozott. Néhányan bekiabáltak, mások csendesen figyeltek. Egy adyligeti asszonytársaság az elhangzottakon többször kiborult, zúgolódott. Ez részben érthető, hiszen hozzájuk nagyon közel kerülhet a forgalmas út, alagutakon kívüli felszínen épülő része.
Sztráda a város felett
A főváros körüli gyorsforgalmi út gondolata először 1942-ben vetődött fel, a jelenlegi nyomvonaltól kissé távolabb. 1960-ban aztán a Hungária körút felett akarták megvalósítani a körgyűrűt egy pilléreken álló, magas vezetésű autópályán. Szerencsére ezt elvetették és az 1970-es években már a városon kívül vezetett nyomvonalról beszéltek. 1985-ben végül döntés született a körgyűrű déli, az M1-es és M5-ös közötti szakaszának megépítéséről. Ezt követően szép lassan épülgetett az M0-ás, most pedig ott tartunk, hogy már csak a nyugati szektor hiányzik belőle. Az M0-s autóút tervezett hossza 108 km, ebből 2015-re 77 km épült meg.
Elindult a projekt
A beruházó a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. egy hónapja kiválasztotta a körgyűrű befejező szakaszának a tervezőit. A tavaly októberben kiírt közbeszerzést a az Unitef-83 Zrt., az Utiber Kft. és a Vibracomp Kft. alkotta konzorcium nyerte meg.
Az M0-s hiányzó szakaszának megvalósítására a beruházó menetrendje szerint 2020-ra kell készen állnia a terveknek, és akkor elkezdődhet az építkezés, amely 2022-ben be is fejeződhet.
A tervező feladata egy megvalósíthatósági tanulmány és egy környezeti hatásvizsgálat lefolytatásához szükséges dokumentáció összeállítása, azzal a céllal, hogy az M0-ás hiányzó nyomvonala megkapja a környezetvédelmi engedélyt.
Eddig két lakossági fórumot tartottak az M0-ás nyugati szektorának építése kapcsán, a felvetődő kérdések és kételyek három fő témaköré csoportosultak.
Közlekedési nehézségek
Sokan elmondták, hogy már most is minden nap nagy dugókkal, sok balesettel, zsúfoltsággal kell megküzdeni a Budakeszi és a Hűvösvölgyi úton reggelente a város felé, délután kifelé igyekvő autósoknak. Szerintük félő, hogy az M0-ás nem csak, hogy nem oldja meg ezeket a problémákat, hanem tovább fogja súlyosbítani a forgalmi problémákat. Ők azzal érvelnek, hogy gyakorlatilag a Hűvösvölgyi út végén épülnek meg a fel,- és lehajtók, így a Hűvösvölgyi útból autópálya felvezető lesz.
A másik nagy félelem a legutóbbi, 2010-ben nyilvánosságra hozott nyomvonal tervezettel kapcsolatban az, hogy nagyon közel halad el a lakott területekhez, gyakorlatilag belevág a város szövetébe. A fórumon egy hozzászóló arról beszélt, hogy az M0-ás nyugati szektorából a város jelenlegi növekedési ütemét figyelembe véve könnyen egy belső, amolyan Hungária körút típusú út lehet.
Többször elhangzott, hogy az M0-ás nyugati szakaszának megépítésével bezárul a kör Budapest körül. Északról kerülve a fővárost viszont 35 kilométerrel közelebb lesz az M1-M7-es autópálya az M3-ashoz, így az európai és az ukrán kamionforgalom erre fog elhaladni.
A jelenleg tervek két lehajtóval számolnak. Az egyik a Nagykovácsi, a másik a Hidegkúti úton lenne. Sokan attól tartanak, hogy a Hidegkúti útra ezzel jelentős új forgalom terelődhet, másrészt egy sztráda lezárással járó baleset esetén csak a Hidegkúti út tudna menekülőútként funkcionálni.
A korábbi lakossági fórumon többen azt vetették fel, hogy egyáltalán szükséges-e megépíteni a nyugati szektort és ezzel bezárni a körgyűrűt. München és Bécs esetében nincs teljes körgyűrű – mondták. Ott környezetvédelmi megfontolásból döntöttek úgy a városvezetők, hogy nem építik meg a teljes körgyűrűt. A fórumon azt kérték, ha Budapestnél mégis megépülne a nyugati szakasz, akkor az a lakóterületektől, természetvédelmi helyszínektől távolabb kerüljön. Volt aki azt vetette fel, hogy inkább a Zsámbéki-medencében tervezett úgynevezett E11-es útból legyen körgyűrű.
Környezetvédelmi szempontok
A legfontosabb aggodalom a légszennyezettség kérdése. A budai hegyvidéken jelenleg kiváló a levegő minősége, sokan pont ezért költöztek az agglomerációnak erre a felére. Többen azt állítják, hogy az alagutak kihajtóin és szellőzőaknáin valósággal ráömlik majd a környékre a sok ezer kamion bűze, ezért a légszűrő berendezések megépítése kulcskérdés, nem csak a közelben élőknek, de a fővárosnak is, hiszen a Hidegkúti út vonala az egyik legfontosabb friss levegőt szállító szélcsatorna.
A zajszennyezéstől és a rezgéstől is sokan félnek. A barlangok és felszín alatti vizek védelméről is sokan beszéltek. Mások vizuális környezetszennyezésről szóltak, szerintük az autópálya tájseb lesz, ami megváltoztatja a tájképet.
A környéken élő foltos szalamandrák élőhelye is szóba került, aztán a Budai Tájvédelmi Körzet és a Natura 2000-es területek közelsége is többeket aggodalommal tölt el.
Ingatlanok elértéktelenedése
A nyomvonal környékén élők nem titkolták, hogy félnek a közlekedési infrastruktúrára óhatatlanul is rátelepedő logisztikai központok, kereskedelmi egységek, forgalomvonzó központok megjelenésétől. Azt kérik, hogy ezeket ne engedjék majd a nyugati szektor közelében megtelepedni. Mások inkább attól tartanak, hogy a forgalmas autóút közelsége miatt jelentősen csökkenhet az ingatlanuk értéke.
Félelmek, vágyak és racionalitás. Az M0-ás körgyűrű építésével foglalkozó következő cikkünkben a leendő nyugati szektorral szomszédos települések polgármesterei mondják el a saját és önkormányzatuk álláspontját. A vita folytatódik itt a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon.
Kiemelt kép: illusztráció/BudaPestkörnyéke.hu
