A víz helyén csak egy száraz meder található tele a múltat idéző tárgyakkal, emlékekkel. Honnan biztosítanák a város ivóvízellátását? Milyen hatása lenne a közhangulatra és az emberi kapcsolatokra? Meddig maradna élhető a város? Egyáltalán élhető maradna-e?
A korábban a MOME média dizájn szakán tanuló Topolánszky Tamás Yvan még 2016-ban készítette az alábbi bemutatót egy készülő filmjéhez.
A történet szerint a város egyik reggel arra ébred, hogy eltűnt a Duna, a medre teljesen száraz. Az emberek először pánikba esnek és sosem látott felfordulást okoznak a túlélés érdekében. Naív módon mindenki alkalmazkodni próbál az új helyzethez, de idővel belátják, hogy képtelenek a Duna nélkül élni. Mindenki menekül, Budapest szép lassan hatalmas szellemvárossá alakul át – írja az Index.
A korábban főként kisfilmekkel jelentkező Topolánszky Tamás Yvan a beharangozót azért készítette el, mert tudta, első filmesként úgysem kapna 1,5 milliárd forint támogatást arra, hogy a szükséges látvánnyal elmesélhesse a történetet. Nem is gondolt rá, hogy a MOME media design szakára készült látványos előzetes készítésén túl valaha még visszatér a projekthez, úgyhogy közben elkészítette a leghíresebb magyar filmrendezőről, Kertész Mihályról szóló Curtiz című tévéfilmet, ami szeptemberben megnyerte a 42. Montreali Filmfesztivál fődíját.
A kiszáradt Dunáról szóló DVNA című film jelenleg a forgatókönyv-fejlesztés szakaszában van, vagyis még nagyon messze attól, hogy elkészüljön. Topolánszky első filmjének tapasztalataiból kiindulva azt mondta: a megfelelő forgatókönyv megírása akár másfél, két évet is igénybe vehet – mesélte a rendező a portálnak.
Itt a Budapestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon többször is beszámoltunk arról, hogy az elmúlt időszak csapadékszegény időjárásának következtében a magyarországi folyókon rendkívül alacsony vízszintek alakultak ki. A Dunán a víz szintje a Komáromtól kezdődő szakaszon alulmúlta a valaha mért legalacsonyabb értéket, mindenhol rekordok születtek.
Kiemelet kép: részlet a DVNA című official teaserből
