Az elmúlt időszakban számos alkalommal foglalkozott a Budapestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál is az engedély nélkül létesített kutak engedélyezésének kérdéskörével. Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a szentendrei jegyző foglalta össze.

Gerendás Gábor azt írja, hogy a vízgazdálkodásról szóló törvény módosított rendelkezései értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt (azaz kutat), ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

A budapesti agglomerációban 107 évvel ezelőtt ismert kiadvány volt a Budapest Környéke című lap. Örülünk, hogy ennek a nagy múltú újságnak a modern verzióját, a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportált már 300 ezren olvassák.

Bár az Országgyűlés elé benyújtásra került egy törvénymódosítási javaslat, amely ezt a határidőt kettő évvel meghosszabbítaná, ezt egyelőre még nem fogadták el.

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül, vagy attól eltérően került megépítésre, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Engedélyeztetési eljárást kell lefolytatni

Fennmaradási engedélyezési eljárást kell lefolytatni, mind az ásott, mind a fúrt kutakra,vagyis minden olyan kútra, amit engedély nélkül létesítettek.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet értelmében a jegyző engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:

  • A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m³/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel.
  • Épülettel, vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és a magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja.
  • Nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden egyéb esetben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljárása.

Az engedély feltételei

A kutak üzemeltetéséhez és fennmaradásához vízjogi engedéllyel kapcsolatos kérelem benyújtásakor csatolni kell:

  • A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai képesítést igazoló okirat másolatát
  • A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges fényképfelvételt a kútról és környezetéről.

5000 forint lesz az illeték összege

2018. év december 31. napjáig a vízkivételt biztosító vízilétesítmények fennmaradási engedélyezési eljárása mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól. 2018. december 31. napját követően az illetékekről szóló törvény szerinti, környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra meghatározott 5000,- Ft összegű illeték befizetése szükséges.

Amennyiben a 2018. december 31-ig benyújtott fennmaradási engedély kérelem alapján a fennmaradási engedély megadásának feltételei egyébként fennállnak és az kiadható, úgy a vízgazdálkodási bírság fizetése alól mentesülnek azok a létesítők, akik 2018. január 1. napját megelőzően vízjogi engedély nélkül létesítettek vízkivételt biztosító vízilétesítményt.

Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és ez átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.

A bírság összege magánszemély esetében 300 ezer forint lehet

Aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, annak 2019. január 01. napját követően vízgazdálkodási bírságot kell fizetnie.

A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

Ha valaki nem talál a helyi önkormányzat oldalán megfelleő nyomtatványt az engedélyeztetéshez innen letöltheti a szentendrei verziót, amit átalakíthat a sajét településén benyújtható dokumentummá.

Kiemelt kép: illusztráció


Nézd meg a címlapunkat, sok érdekességet találsz ott is! Klikkelj ide!

A BudaPestkörnyéke.hu a főváros agglomerációjának napról-napra népszerűbb hírportálja. Ha te is elsőként szeretnél értesülni a legérdekesebb hírekről, eseményekről, lájkold az oldalunkat a Facebookon.

Köszönjük, hogy most is minket olvasol!