A HÉV-vonalak közül elsőként a szentendreit újítják fel. Modern, kényelmes, új szerelvények érkeznek, a felújításnak köszönhetően csökken a menetidő. Szentendrénél épül egy új Duna-híd, tervezik a várost tehermentesítő utat és hamarosan megszépül a Dunakorzó. Verseghi-Nagy Miklós Szentendre sportos, hetente 50 kilométert futó polgármestere exkluzív interjút adott a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálnak.


Az agglomerációban élőknek fontos a jó HÉV-közlekedés. A legfrissebb hírek szerint 2021-ben jelentős fejlesztések indulnak meg a szentendrei vonalon. Új kocsik érkeznek, megújulnak az állomások. Mit érdemes még erről tudni?

Ez régóta várt fejlesztés Szentendre számára. A HÉV-nek versenyképes közlekedési alternatívának kell lennie ahhoz, hogy a Szentendrei és a 11-es úton csökkenjenek a dugók. Az Önkormányzatnak két fejlesztési terve is van a szentendrei HÉV-végállomás rendezésére, P+R parkolók kialakítására.

Az egyik koncepció szerint 2021-ig a város saját forrásból bővítené a jelenlegi felszíni parkoló kapacitást, de készült a Volánbusz a MÁV-HÉV Zrt és a Szentendrei Önkormányzat együttműködésében egy háromoldalú megbízásával egy terv, amely a teljes végállomás átalakítását, váróhelységek, szolgáltatások, a P+R parkolók kialakítását is egységesen kezelné. Ez egy modern, 21. századi állomás koncepciója, melyhez állami vagy európai uniós források szükségesek.

A BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál elődje, a Budapest Környéke című újság 100 évvel ezelőtt már ismert kiadvány volt az agglomerációban. A cikkeinket havonta sok százezren olvassák el itt az interneten. Köszönjük, hogy te is itt vagy!

Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere és Pálmai L. Ákos a BudaPestkörnyéke.hu agglomerációs hírportál főszerkesztője beszélgetnek a polgármester irodájában

Ha ez a modern állomás megvalósulna, mire számíthatnának a szentendreiek?

A parkolók a központi buszpályaudvar alá kerülnének. A HÉV és a buszok közötti átszállás is könnyebb lenne, közös váróhelységek lennének összességében a jelenleginél sokkal kulturáltabb állomáskomplexum jönne létre. Ennek a tervezése jelenleg is folyamatban van.

A H5-ös szentendrei HÉV bonyolítja a legnagyobb forgalmat a HÉV-ek közül, ezért a nemrég bejelentett budapesti közlekedésfejlesztési koncepcióban előre került a szentendrei HÉV ügye. Ez az állomások felújítását, a pálya rekonstrukcióját, az irányító berendezések és szerelvények cseréjét tartalmazza.

A Budapest és Szentendre közötti 40 perces HÉV-menetidő csökkenni fog a felújítás után?

A pályafelújításnak és a járművek cseréjének köszönhetően mindenképpen csökkenni fog a menetidő. Elvileg lehetőség lesz olyan gyorsított járatok indítására is, amelyek nem állnak meg mindenhol – ez a forgalomirányító rendszerek cseréjétől függ. A megújult szentendrei HÉV modern, kulturált, kényelmes közlekedési eszköz lesz az Észak-budai agglomerációban.

Automaták a szentendrei HÉV-állomáson

Nemrég megszüntették a HÉV-szerelvényeken történő jegyvásárlás lehetőségét és két automatát helyeztek el a szentendrei állomáson. Ebből nagy felháborodás lett, mert az automaták előtt állandóan hosszú sorok kígyóztak. Polgármester úr is valóságos harcot folytatott az állapotok normalizálásáért, hol tart most ez a csata?

Rövidtávon valóban volt problémánk az automatákkal. Értjük a szándékot; nőtt a jegy,- és bérleteladások volumene. Közben voltam a BKK vezérigazgatójánál, akinek elmondtam, hogy a kapacitások jelenleg nem elegendőek és nem elfogadható, hogy a szolgáltató az új rendszer bevezetésére nem készült fel. A vezérigazgató elmondta: nyitottak arra, hogy bővítsék a jegyvásárlási lehetőségeket, figyelembe véve a korszerű kommunikációs technológiák alkalmazhatóságát. Az új rendszer tehát döcögősen indult, annak bevezetése után kaptunk csak harmadik automatát – amivel még mindig nem vagyunk kint a vízből teljesen.

Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere

Mennyi jegyautomata lenne ideális Szentendrén?

Nem csak a darabszám az igazából fontos, hanem az is, hogy mennyire ergonomikus a kezelése, tehát mennyi gombnyomással lehet megvenni a jegyet, lehet-e csoportos jegyet váltani, vagy a kezdőképernyőről elérhető-e azonnal a szentendrei jegy. Pillanatnyilag Budapesten és a teljes agglomerációban egységes szoftverrel működnek a jegyautomaták. Nekünk itt Szentendrén például az ’egyéb’ kategóriában kell keresnünk a jegyünket, de mi nem egyéb kategória akarunk lenni, hanem a kezdőképernyőre szeretnénk kerülni. A BKK vezérigazgatójától azt is megtudtam, hogy folyamatban van az automaták szoftverének fejlesztése, és a kezdőképernyőkre azok a jegyek fognak felkerülni, amelyet a legtöbbször vásárolnak meg az adott automatából. Ha ezek a fejlesztések megvalósulnak, akkor a három automata elegendő lehet a szentendrei állomáson.

Mire számítsanak az autósok? Hogyan gyorsítható fel a Szentendrén történő átjutás, lesz elkerülő út?

Szabályozási szinten benne van a város szerkezeti tervében egy tehermentesítő út, de ezt nem nevezzük elkerülőnek, mert nem záródna a 11-es úttal. Ahhoz alagutat kellene fúrni a hegyek alatt, ez pedig jelenleg irreális. Pannóniateleptől a Sztaravoda útig a kifelé menő utak forgalmát gyűjtené össze. A szentendrei forgalmat tudná kezelni, de az átmenő forgalmat csak átmenetileg csökkentené, hiszen ha kisebb lesz a forgalom a 11-es úton, akkor félő, hogy a Dunakanyarból még nagyobb átmenő forgalom jelenik meg Szentendre határain belül.

A Duna, mint közlekedési útvonal, BKK-hajókkal mennyire jöhet számításba?

Nagyon is számításba jöhet, korábban beszéltem is erről a MAHART igazgatójával, azonban volumenében a hajóval elszállítható utasok száma össze sem mérhető a HÉV-el, nem jelentene változást Szentendre közlekedésében. Nekünk a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére érdemes koncentrálnunk a P+R helyek számának növelésével. Azok akik, hajóval járnának be a városba, szintén letennék valahol az autójukat, a hajóállomás környékén pedig ekkora parkolót helyhiány miatt nem lehet kialakítani.

A Budapestkörnyéke.hu agglomerációs hírportálon is beszámoltunk arról, hogy egy dunai hidat terveznek Szentendrénél. Lesz a városnak hídja?

A híd megépítése konkrétumnak látszik, a helyszíne még nem eldöntött, ezzel kapcsolatban környezeti tanulmányok készülnek. Kormánydöntés van arról, hogy az Európai 6-os kerékpárút itt Szentendrénél átmegy a Szentendrei-szigetre, utána pedig Kisoroszinál visszajön Dunabogdányba és úgy megy tovább észak felé. Ennek két szakasza van: Budapest-Szentendre és Szentendre-Dömös. Mindkettő készül, csak eltérő ütemben. Előbb a Budapest-Szentendre szakasz épül meg, ennek kapcsán még el kell dönteni, hol épüljön meg a híd. Két nyomvonal jön számításba: az egyik a szentendrei jachtkikötő környéke, a másik pedig a Határcsárda térsége. Mindkettőnek van előnye, hátránya. A szigetmonostoriak a Határcsárdát részesítenék előnyben mi pedig a belvárost.

Ezen a hídon autók is átmehetnek majd?

Kifejezetten kerékpáros és gyalogos híd lesz, autók nem férnek el rajta.

Szentendre kiemelt építészeti értékei közé tartoznak a templomok. Az elmúlt időszakban több templom is gyönyörűen megújult.

Szentendre barokk belvárosában jelentős építészeti és kulturális értékeket képviselnek ezek a templomok, illetve a Szerb Egyházi Múzeum. Az Európai Uniótól és a kormánytól kapott pénzt a szentendrei épületeinek felújítására a Szerb Egyház. Ennek keretében szépülnek meg a templomok.

Ha Budapest felől autóval érkezünk Szentendrére, az OMV kúttól nem messze jobb oldalon van az egykori szovjet katonai laktanya. Sokan ipari parkot vagy valamilyen fejlesztést szeretnének itt látni, erre van esély?

Ez egy hosszú történet, megpróbálom összefoglalni. A volt katonai laktanya most a Nemzeti Egészségmegőrző Rákellenes Központ Alapítvány tulajdonában van. Egykor ők azért alakultak meg, hogy itt egy onkológiai rehabilitációs intézményt építsenek. A területet 1992-ben kapták az államtól. Az alapítványnak nem sikerült forrásokat szerezni, így hosszú évek során sem épült semmi. Néhány éve az állam megpróbálta visszaperelni a volt laktanya területét az alapítványtól, hiszen az a cél, amiért az állam nekik adományozta a telket, nem valósult meg. Ez a per már eljutott egyszer a Kúriáig, most újraindult és ismét első foknál tart. A terület hasznosításának első és legfontosabb feltétele, hogy a per lezáruljon. Erre valószínűleg még évekig várni kell.

A volt szovjet katonai laktanya egyik elhagyott épülete

Amikor hazafelé jön Szentendrére, hol érzi először azt, hogy otthon van?

Szerencsére hetente csak egyszer megyek be a fővárosba, ezért inkább úgy válaszolnék: amikor polgármesterként átlépem a város közigazgatási határát, más üzemmódba kapcsol az agyam. Le van-e takarítva a 11-es út, látszanak-e a burkolati jelek, vagy amikor futok a Duna parton, a Határcsárdánál elhagyom a várost és a bicikliúton meglátok egy kátyút, egészen másként tekintek rá. Az a kátyú, ami innét van az én problémám, ami odaát, az Leányfalu gondja.

Merrefelé és milyen gyakran fut?

Hetente úgy 50 kilométert futok, itt a városban a Duna-parton és Lászlótelep környékén, de sokat futok a Pilisben is. Jó hír, hogy hamarosan Szentendrén, az Izbégi Sportpályán is lesz futópálya, mert nyertünk rá pályázati pénzt.

Ön tősgyökeres szentendrei?

20 éve költöztem ide Budapestről. Amikor családot alapítottunk, szerettünk volna egy nem túl távoli, nyugisabb kisvárosba költözni. Családi szálak is idehoztak, hiszen az édesapám a szentendrei ferenceseknél érettségizett. Azt hiszem, hogy 1998-ban nagyon jó döntést hoztunk, amikor Szentendrére költöztünk.

Mennyit változott az elmúlt 20 évben a közlekedési helyzet, mennyire szükséges bejárni a fővárosba?

Szerencsére kevés dologért kell Budapestre menni. A diákoknak gyakorlatilag az érettségiig nem kell elhagyniuk Szentendrét, miközben számos iskola közül válogathatnak. A sportegyesületekben különböző sportokat űzhetnek, erős a közösségi élet, színház, koncertek is elérhetőek Szentendrén. Az egészségügyi ellátás is nagyon jó, a szakorvosi rendelőben nemrég bővítettük a szakorvosi ellátások számát és a rendelési időt is meghosszabbítottuk. A kérdés másik felére válaszolva: lényegesen több az autó a 11-es úton, sokkal nehezebb a közlekedés.

Szentendre az agglomeráció turisztikai szempontból legkiemelkedőbb városa. Ön polgármesterként mire a legbüszkébb?

A turizmus valóban fontos Szentendrén. A kormánynak kiemelt célja a nemzetközi turizmus fejlesztése, ennek a programnak a keretében Szentendre 10 milliárd forint támogatáshoz jut 2030-ig. Ebből már jövőre elkezdjük a Templomdomb és több épület megújítását, 2020-ban pedig a Dunakorzó átalakítása kezdődik. Új díszburkolat, új utcabútorok teszik majd szebbé a korzót, de a nem látható részeket, például a közműveket is megújítjuk.

Polgármesterként Szentendre karakterére vagyok büszke. Ez egy olyan kisváros, ahol az emberek ismerik egymást, ahol a piacon egymásra köszönnek, ahol az iskolákban a gyermekek szülei is összetartanak. Ez egy olyan erő, ez egy olyan karaktere a városnak, amitől jó itt élni. Polgármesterként tehát leginkább a közösségi élet fejlődésére vagyok büszke. Megsokszorozódott a művészeti, a sportprogramok és a családi események a száma a városban, ez pedig összehozza az embereket.

Fotók: Budapestkörnyéke.hu


Nézd meg a címlapunkat, sok érdekességet találsz ott is! Klikkelj ide!

A BudaPestkörnyéke.hu a főváros agglomerációjának napról-napra népszerűbb hírportálja. Ha te is elsőként szeretnél értesülni a legérdekesebb hírekről, eseményekről, lájkold az oldalunkat a Facebookon.

Köszönjük, hogy most is minket olvasol!