Megvan a győztes, most már tudjuk, milyen lesz a Csepel-sziget északi csücske. Szerdán kihirdették a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredményét, ezzel egy igazi 21. századi modern városrész jön létre, egy jelenleg meglehetősen lepattant területen. A fejlesztés alapvetően befolyásolja majd a dél-pesti agglomerációban élők közlekedését és életét.
Miről is van szó pontosan? A Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros területen 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros, valamint nemzetközi rangadók megrendezésére alkalmas sportlétesítmények épülnek. Ezt a koncepciót még 2013-ban fogadták el, majd tervpályázatot írtak ki. Most annyi történt, hogy kiválasztották a győztes tervet, hamarosan indulhat a megvalósítás.
Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes, Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, a bírálóbizottság elnöke (b) valamint Patrick Lüth, a győztes Snohetta Innsbruck tervezőiroda vezetője (b2) és munkatársa, Thomas Tait (j2) a Budapest Déli Városkapu nemzetközi tervpályázat eredményhirdetésén a Budapesti Városháza dísztermében 2018. december 19-én.
12 ezer diák lakhat majd itt
A Budapesti Városháza dísztermében a rendezvényen Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes azt mondta, a kormány és Budapest olyan műveket várt, amelyek a kérdéses terület beépítésének átfogó tervezésére vállalkoznak. Megvalósul egy csaknem 12 ezer egyetemi hallgatónak szánt diákváros, valamint nemzetközi rangadók megrendezésére alkalmas sportlétesítmények jönnek létre, például egy 15 ezer férőhelyes atlétikai stadion.
Sokszínű környezetet akartak
A Fővárosi Közgyűlés 2013-ban fogadta el a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót, hogy harmonikus, sokszínű környezet alakuljon ki, élénküljön a tudásalapú fenntartható gazdaság, és így a főváros Európa erős, a szűkebb régió meghatározó tényezőjévé váljon.
A déli városkapuról szóló projekt az elmúlt időszak nagy vállalása: a kormány támogatásával Budapest vezetése elkötelezett, hogy élhetővé, szerethetővé tegye a fővárost – mondta a főpolgármester-helyettes.
Több szempontra figyeltek az értékeléskor
Az értékelés főbb elemei között említette a városképi megjelenést, az építészeti minőséget, a terek közti funkcionális kapcsolatrendszert, valamint az innovációt.
A 21. század ingatlanfejlesztéseinél nem lehet kihagyni az okos, környezettudatos megoldásokat, a fenntartható koncepciókat – vélekedett a főpolgármester-helyettes.
A projekt összhangban áll Budapest stratégiai céljaival, és kapcsolódik a Dunára tervezett új déli hídhoz is – emelte ki Szalay-Bobrovniczky Alexandra, hozzátéve: a kialakítandó intermodális csomópont révén a korábban kihasználatlan terület valódi városkapuként működhet a jövőben.
Déli irányba terjeszkedik Budapest
Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára, a bírálóbizottság elnöke hangsúlyozta: az elmúlt húsz évben az a tendencia rajzolódott ki, hogy mind Pesten, mind Budán déli irányba terjeszkedik a város, mert arrafelé van egyrészt tér, másrészt közlekedési infrastruktúra.
Dél-Pestet és Észak-Csepelt „aranytartaléknak” nevezte, óriási lehetőségnek, amellyel „okosan kell sáfárkodni”. Ma ez a terület „mentálisan kívül esik” a városon, pedig mindössze öt kilométerre található a központi Deák Ferenc tértől, ahonnan autóval tíz-harminc, közösségi közlekedéssel tizenöt-húsz perc utazással elérhető – emelte ki Fürjes Balázs.
Nagy lehetőség ez a fejlesztés
Azt mondta, nagy lehetőség áll előttük: egy lerobbant, elhanyagolt, részben korábbi ipari létesítményekből álló térség megújítása, hatékonyabb bekapcsolása a város életébe.
Az államtitkár szerint, azért van szükség diákvárosra, mert Budapest egyetemi központ, és ma a további külföldi hallgatók felvételének egyik akadálya, hogy nem tudnak nekik kollégiumi férőhelyeket biztosítani.
12 pályázóból hármat emeltek ki
A diákvároson kívül közparkot, sport- és szabadidős létesítményeket, valamint lakóházakat, kisebb mértékben irodákat terveznek építeni. Fürjes Balázs kitért arra, hogy a zsűrizésben is részt vettek külföldiek.
Összesen tizenhét pályamű érkezett, amelyek közül hetet vettek meg, és további háromnak dobogós helyezést osztottak – közölte az államtitkár, megjegyezve: a magyarok jól szerepeltek.
Az első díjat az egyebek mellett a norvég nemzeti operaházat is tervező, oslói székhelyű Snohetta építészműhely innsbrucki irodája nyerte el, közösen a Verkehrsingenieure Besch und Partner nevű vállalattal.
Képek: MTI
