Azok, akik a korlátozások alatt is felfedezőútra indulnak, általában a természeti látványosságok felé veszik az irányt, pedig Budapest is rengeteg gyönyörű helyet és titkot rejt magában. A Budai Várat járjuk körül, amely a 13. század közepétől a második világháborúig sok szempontból az ország legfontosabb központja volt. Mostanában egy biztos: turisták tömege nélkül járhatjuk végig ezt a negyedet, amely a prágai után a világ második legnagyobb vár komplexuma.

1. Mátyás templom kívülről – belülről

A korlátozások miatt igen kevés helyre mehetünk be. A Mátyás templom, mivel működő katolikus templom az imádkozóknak nyitva áll. Akkor is bemehetünk, ha csak az épületre vagyunk kíváncsiak, de arra mindenképp figyeljünk oda, hogy tilos bent a fényképezés és az imádkozók zavarása. A templomot hét éve újították fel, és belépve ugyanúgy fogad minket, ahogy a Millenium évében, 1896-ban, Schulek Frigyes 22 évig tartó újraépítése után.

A legendás templom szinte az egész városból látható

Mátyás templom – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

2. A megújuló vár és a kormányzati negyed

A Budai Vár a II. világháború során több mint két hónapig ostrom alatt állt, és az épületek mindegyike megsérült, sok szinte teljesen eltűnt. De nem ez volt az egyetlen rombolás a negyedben: az 1960-as években sok relatíve jó állapotú épület tűnt el teljes egészében. Ezek közül néhány az utóbbi években újra felépült: ilyen a Lovarda és a Főőrség épülete és a Csikós szobor is.

Miniszterelnöki hivatal lett a kolostorból

Karmelita kolostor – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Itt dolgoznak az ország vezetői

De felújították a „Karmelitát” is, amely 1787-ben épült kolostornak Kempelen Farkas tervei alapján, de II. József egy rendeletének köszönhetően már 7 évvel később várszínház lett: ez az első magyar nyelvű állandó színház. Ide költözött a Miniszterelnökség a 2016-os, nagyszabású felújítás után, így lencsevégre kaphatunk itt minisztereket, külföldi látogatókat, sőt, akár Orbán Viktort vagy Áder Jánost is.

3. Mátyás kútja

Strobl Alajos szobrászművész egyik legismertebb alkotása 1904-ben készült el, és bár a leleplezése utáni években elég sok kritikát kapott, mára ez a hazai és külföldi közönség egyik kedvenc szobra és kútja a városban.

Csodaszép szobrok díszítik kutat

Mátyás kútja – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Legendás király

A kút Szép Ilona történetét meséli el, de találunk rajta elejtett őzet, gyönyörűen megformált bronz kutyákat, és még Galeotto Marzio itáliai humanistát is, aki gyakran látogatott el Mátyás reneszánsz központjába, a Budai Várba. Az itáliai kapcsolat egyik oka Mátyás második felesége Aragóniai Beatrix, akit a Nagyboldogasszony templomban, ismertebb nevén a Mátyás templomban vett el a legendás király. A kutat 2020 április és szeptember között felújították, pótolták több olyan részét is, amely a II. világháború óta hiányzott, például egy pórázt is.

4. Abdurrahman pasa sírja

Elsőre szokatlannak tűnhet, hogy egy török katonai vezetőnek díszes sírja van Magyarországon, amelyen többek között a „hős” szót is elolvashatjuk, a magyar mellett törökül és oszmán írásmóddal írt törökül is. A műemlék, amelyet az 1686-os ostrom után 250 évvel állítottak fel. Létének egyik oka az első világháború utáni jó viszony Magyarország és Törökország között.

A sír egyik felén törökül, másikon magyarul szerepel a felirat

Abdurrahman pasa sírja – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

5. Európa Liget és a Jagelló szobor

Az Európa Ligetet a Bécsi kapu külső részén találjuk: ezt 1972-ben alapították, Budapest centenáriuma és az ez alkalommal megrendezett kongresszus emlékére, amin 29 másik európai főváros is képviseltette magát. Ekkor a polgármesterek saját kezűleg ültettek egy-egy olyan fát, amelyik a saját országuk flórájára jellemző. Mészkő táblákon látjuk, hogy melyik fához melyik főváros tartozik. Ha kissé lejjebb sétálunk a Várhegy oldalán, egy eldugott bronz Kodály Zoltán szobrot találunk, míg a Bécsi kapu oldalán Anjou Hedvig és Jagelló Ulászló rendhagyó szobrát nézhetjük meg.

A török főváros fája is helyet kapott a parkban

Európa Liget – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

6. Ágyúgolyók a volt laktanya falában

A mai hadtörténeti múzeum egy laktanya volt, amelyhez saját templom, a Mária Magdolna templom tartozott. Ennek a romjai ma is láthatóak, érdekessége, hogy 1792-ben itt koronázták meg I. Ferencet. A Tóth Árpád sétányra néző oldalán ágyúgolyókat találunk a falban: ezek Buda 1849-es ostroma során kerültek oda, amikor a magyar honvédek elfoglalták a várat. Az épületet azóta többször felújították, de az ágyúgolyók maradtak mementónak.

Sok ilyen ágyúgolyó van a falban

Ágyúgolyó a Hadtörténeti Múzeum falában – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Kiemelt kép: Budavári Evangélikus Templom a Bécsi kapuról – Fotó: BPK