Az Erzsébet hidat a második világháború idején, 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Ezt követően 15 évig nem sikerült újjáépíteni, végül 1964. november 21-én átadták az Erzsébet hidat, amely autópályának épült, 1972-ig villamosok is jártak rajta, jelenleg pedig a harmadik legforgalmasabb híd Magyarországon.
Felrobbantották a németek
Az Erzsébet hidat a második világháború idején, 1945. január 18-án a reggeli órákban robbantotta fel a Pestet kiürítő német haderő. Nem tudni, pontosan miért, de a négyből csak a budai hídfő déli lánckamrájában robbant fel a töltet. Az elszakadó déli lánc így nem tartotta tovább az útpálya súlyát, ami dél felé csavarodva rántotta magával a budai oldalon álló pilont a Dunába. Érdekesség, hogy az északi lánc ugyan megsérült és összeroncsolódott, viszont nem szakadt el. Pesten a hídfő állva maradt, és egészen az új híd építésének kezdetéig emlékeztetett a háború eme pusztítására. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Látványosság volt az újjáépítés
A híd építése igazi látványosság volt a hatvanas évek elején. Ahogy általában a hídépítések esetében, az Erzsébet híd esetében is hordógurítással ünnepelték a szerkezetkész állapotot. Az átadást megelőzően négy nappal tartották a híd legnagyobb teherpróbáját. A Népszabadság beszámolója szerint a fontos munkához már kora reggeltől gyülekeztek a szakemberek, a járművek és velük együtt a híd építését nyomon követő kíváncsi városlakók.
Terhelési próba
A két hídfőnél reggel 9-kor már együtt volt a teherpróbán részt vevő 155 jármű: 67 autóbusz, 24 locsolókocsi, 22 teherautó, 12 hármas villamosszerelvény, 4 villamos motorkocsi és 2 HÉV-dízelmozdony. A járművek 11 órára foglalták el a hídszerkezet pályájának szinte minden talpalatnyi helyét. A próba természetesen jól sikerült, a hídszerkezet a terhelés nyomán, az előzetes számításoknak megfelelően, mintegy 68 centiméternyit süllyedt. A következő napokban, hétfőn, kedden, szerdán még kisebb terheléssel ugyan, de folytatták a teherpróbát.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Az átadás napja
A híd átadásának eredeti határideje 1964. november 7., az oroszországi bolsevik puccs, avagy „a nagy októberi szocialista forradalom” évfordulója, a kommunista rendszer egyik legnagyobb ünnepe volt, az építők viszont addigra nem készültek el, ezért az ünnepélyes avatást november 21-én, 14 órakor tartották.
Kádár János vágta át a szalagot
A beszédet Csanádi György akkori közlekedés- és postaügyi miniszter mondta, és kiemelte, hogy az új Erzsébet híd olyan – minden tekintetben igazi – szocialista létesítmény, amelynek megépítésénél a három alapvető követelményt: a határidőt, a költségelőirányzatokat megtartották, a minőségi igénynek pedig maradéktalanul eleget tettek. A beszéde végén az építők nevében átadta a hidat Sarlós Istvánnak, a Fővárosi Tanács elnökének, aki felkérte Kádár Jánost, hogy vágja át a szalagot. A gyalogos-, a közúti és a villamosforgalom 16 órakor indulhatott meg.
Itt egy filmhiradó videó az átadásról
Felpuposodott az aszfalt
Az Esti Hírlap arról számolt be, hogy az Erzsébet híd „zászlókkal ékesítve, virágdíszben állt, várta az avatásra érkező vendégeket, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet vezetőit és a hídépítőket. Az átadás utáni első nyáron kisebb hullámosodás keletkezett az aszfalton, ami az évek alatt egyre terebélyesedett, és már az autóforgalom biztonságát, valamint a híd szerkezetét veszélyeztette. Érdekesség, hogy a hídavatás napjától számít sétálóutcának a Váci utca Vörösmarty tér és Pesti Barnabás utca közötti szakasza. Ekkor lett a Váci utca a Belváros első sétálóutcája.
Autópályának épült
A háború után az első lépés volt, hogy a robbantás után a pesti oldalon állva maradt pilont megerősítsék, mert akkor még úgy számoltak, hogy a régi hidat építik újjá. Az 1956-os forradalom egyik eredménye volt, hogy 1958-tól engedélyezték a benzin vásárlását magánszemélyeknek is, és újra megjelenhettek a magántulajdonú személyautók.
Ahogy a Pestbuda részletesen beszámol róla, már 1957-től felerősödtek a hangok, hogy új, szélesebb, más szerkezetű hídra van szükség, az 1958-as fejlemények után pedig pláne indokoltnak látták nemcsak a híd kiszélesítését, hanem azt is, hogy hat forgalmi sáv kerüljön rá. Mint írják, 1958 közepén már formálódott egy grandiózus terv is, a kelet-nyugati országtengely kialakítása, egy olyan útvonal, ahol a járművek szintbeni keresztezés nélkül suhanhatnak át a városon, ezáltal elősegítve a nagyvárosi fejlődést.
Soka autó jelentette a fejlődést
Akkoriban úgy gondolták, a motorizáció egyet jelent a fejlődéssel. Ennek, a Sasadi útnál lévő Budaörsi úti csomóponttól kezdődő, a Rákóczi úton végigfutó, Ferencieket terét, Astoriát, Blaha Lujza és Baross teret kettészelő belvárosi autópályának lett első eleme az új, széles, hatsávos Erzsébet híd – írja az énbudapestem.hu.
Csak 6300 tonna, vagyis 25 Boeing utasszállítónak felel meg a súlya
A minisztertanács 1959. október 15-én döntött az új kábelhíd felépítéséről. Sávoly Pál, az Erzsébet híd tervezője azért javasolt kábelhidat, mert ennél a legkevesebb az anyagfelhasználás. A régi acélszerkezete 11 170 tonna volt, az új csak 6300 tonna. Ez azt jelenti, hogy 25 db Boeing 737-ös repülőgépnek felel meg a súlya. Ahogy a legtöbb helyen megemlítik, a felépítéséhez a kölni Mülheim híd szolgált mintául, amit az építők nemcsak tanulmányoztak, hanem a tervezőivel konzultáltak is.
Villamosok is jártak rajta
Az első Erzsébet híd 378,6 méter hosszú volt, és 1903-as átadásakor a világ legnagyobb, 290 méteres nyílású lánchidja volt. A 11 méter széles, négysávos kocsiút mellett kétoldalt, a láncok külső oldalán két 3,5 méter széles járda készült, és ami szintén nem mellékes, hogy ezen a hídon épült először Budapesten villamospálya, 1972-ig az új hídon is járt villamos.
Károkat okoztak a szerelvények
Mivel a síneket csak utólag tervezték be, azzal járt, hogy nem teljes értékű vágány-alépítményt készítettek, hanem közvetlenül a pályatesthez rögzítették őket. Mindez azt eredményezte, hogy a villamoskocsik rezgései csillapítatlanul adódtak át a hídnak, ami pedig egy évtized alatt már károkat okozott.
Metró átadása után megszüntették a villamosjáratokat
Annak ellenére, hogy elég vitatható megoldással kerültek sínek a hídra, az eredeti átkelőhöz hasonlóan az új Erzsébet hídon is jelentős villamosforgalmat akartak lebonyolítani: a felavatás után a 19-es, 44-es, 60-as, 60A-s, 67-es és 68-as számú járatok is itt haladtak át. A villamosok a híd közepén haladtak, és a hídfőkben is volt megállójuk. A metró átadása után viszont, 1972. december 31-ig, az összes vonalat felszámolták, 1975-re pedig a síneket is felszedték.
Harmadik legforgalmasabb híd
A BKK adatai szerint az Árpád és a Rákóczi híd után a harmadik legforgalmasabb hidunk. A pesti lehajtójának déli oldalán utoljára 2023 szeptemberében, a budai hídfőjénél a Szent Gellért rakpart felé vezető lehajtón 2023 októberében végeztek lokális szigetelési munkálatokat, többször át is festették, máskülönben nincs komoly panasza, a 60 éves Erzsébet híd jól van. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Kiemelt kép: Erzsébet híd 1968-ban – Forrás: Fortepan.hu