A büntetőeljárás központi szereplője az a személy, aki ellen folyik az eljárás. A folyamat különböző szakaszaiban másképp nevezik: a nyomozás során gyanúsított, a vádemelés után vádlott, az ítéletet követően elítélt.
A terheltet az ártatlanság vélelme illeti meg, bármelyik szakaszban is tart az eljárás. Ez azt jelenti, hogy nem lehet bűnösnek tekinteni addig, amíg azt a bírósági határozat jogerősen ki nem mondja.
A gyanúsított vagy vádlott jogai közé sorolható az is, hogy személyesen vagy védője útján védekezzen. A janklovics.com oldalon például egy kiváló szakemberrel, Dr. Janklovics Ádámmal veheti fel a kapcsolatot, aki személyre szabott védekezési stratégiát fog felállítani. Alapvetően szabadlábon védekezhet, indokolt esetben azonban elrendelhető a letartóztatása.
Mik a terhelt főbb jogai?
- A gyanúsítás, illetve a vád pontos megismerése
- Felkészülés a védekezésre
- Tájékoztatás a jogairól és a kötelezettségeiről
- Védő meghatalmazása vagy kirendelésének kérése
- Akadálytalan kapcsolat a védővel
- Vallomástétel vagy annak megtagadása
- Bizonyítékok előterjesztése
- Felszólalás az utolsó szó jogán
- Részvétel a tárgyalásokon
- Fellebbezés lehetősége
- Az ügyiratokba való betekintés
- Egyezség kötése az ügyészséggel
Vallomástétel esetén
Ha vallomást kíván tenni, biztosítani kell ennek a lehetőségét. A kihallgatás során először a személyes körülményeire irányuló kérdéseket kell feltenni, majd lehetőséget kell adni, hogy saját szavaival, összefüggően előadja a vallomását. Tilos olyan kérdéssel szembesíteni, amely valamit sugalmaz, ígéretet tartalmaz, vagy valótlanságra épül.
A védő feladata, hogy a terhelt jogai teljeskörűen érvényesüljenek. Ezzel elősegíti a védelem hatékonyságát, a tisztességes eljárás követelményeinek való megfelelést, így hozzájárul az igazságszolgáltatás törvényes működéséhez.
Gyorsított eljárás a büntetőeljárásban
A bíróság elé állítás jelentése az, hogy a terhelt az első gyanúsítotti kihallgatást követő 30 napon belül bíróság elé kerülhet. Ez egy speciális, gyorsított eljárási forma, melynek során kötelező a jogi képviselet.
Elsősorban akkor alkalmazható, amikor az ügy megítélése egyszerű, nincs szükség szakértő kirendelésére, rendelkezésre állnak a bizonyítékok, és a terhelt beismeri a bűncselekmény elkövetését. A törvény akkor engedi a bíróság elé állítást, ha legfeljebb 8 évi szabadságvesztéssel büntethető a cselekmény.
A gyorsított eljárás lefolytatása még indokoltabb tettenérés esetén, az ügyész ilyenkor köteles 30 napon belül bíróság elé állítani a terheltet. Ezért is fontos mielőbb élni a védelem lehetőségével, hiszen korlátozott az idő a felkészülésre, egy hónapon belül lezárulhat az ügy az elsőfokú ítélettel. Ez az eljárási forma lehetővé teszi a gyors és hatékony elbírálást, ugyanakkor komoly jogkövetkezményekkel járhat. Kulcsfontosságú a jogi védelem időben történő biztosítása.
Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a janklovics.com oldalt működtető cég.