“Ötvenezerért tudom elvállalni a munkát. Tud adni számlát? Igen, de akkor 30 százalékkal drágább, vagyis 65 ezer forint körüli lesz a végösszeg. Köszönöm, akkor jó lesz számla nélkül is.” Ezzel az indokkal évente 200 milliárd forintot fizetünk ki zsebbe a szakiknak. Adómentes jövedelem ez, de kit érdekel, ha nekünk is több marad a zsebünkben?
Zsebbe fizetés
Az építőipari szakmunkások többsége könnyen és kényelmesen megússza a 27 százalékos áfa-fizetést, mert a megrendelők inkább zsebbe fizetnek. Ezzel ők is jobban járnak, hiszen nem kell kifizetni az adót, vagyis olcsóbb lesz a munka. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 254 ezernél is többen követnek minket.
Minél kisebb a cég, annál jobban szereti a feketemunkát
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) tapasztalatai alapján arányában az építőiparban a legtöbb fekete foglalkoztatás a lakosság részére, számla nélkül végzett munkáknál fordul elő. Ez jellemzően a mikro- és kisvállalkozási kört érinti.
Mindenkinek jó a feketézés
Az okok nyilvánvalóak, a cégek, a vállalkozók a közterheken spórolnak a be nem jelentett dolgozókkal, a számla nélküli tevékenységgel, az emberek pedig minél olcsóbban szeretnék megúszni az építőipari munkákat és általában nem ragaszkodnak a számlához.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Szerződés nélküli munka
Az ÉVOSZ elnöke, Koji László az Economxnak elmondta: a lakosság számára végzett építőipari munkák kapcsán a tapasztalatok arról árulkodnak, hogy minél kisebb egy szervezet, annál inkább számítani lehet a szerződés nélküli munkavégzésre. Holott az írásos szerződés hiánya a felek, a partnerek közös felelőssége, és a szerződés nélküli munkavégzésre nyugodtan lehet használni a felületességet, mint jelzőt.
200 milliárd megy feketén a szakik zsebébe
A számítások szerint a lakosság évente 200 milliárd forintot fizet ki az ilyen jellegű munkálatokra, és ennek következtében a költségvetés évi 75 milliárd forinttól esik el. Ugyanakkor nagy kérdés, a mindenkori költségvetés miért nem tart igényt erre az összegre, miért nem szigorítja az ellenőrzéseket, és emeli meg a bírságokat?
Ellenőrök
A gyakorlatban nem egy esetben az történik, hogy ahol kivitelezési munkálatok végzését látják, oda bemennek az ellenőrök. Ez azt bizonyítja, hogy jóval szigorúbban kell venni az ellenőrzések hatékonyságát – mutatott rá a szakember.
Nem érdeke a megrendelőnek sem
Az ÉVOSZ javaslata az ösztönzés irányába mutat, és olyan helyzetet kíván teremteni, hogy a megrendelőnek egyszerűen ne legyen érdeke a feketemunka. Ezért volt szerencsés olyan kormányprogramok bevezetése, mint az épület felújítási támogatások, vagy a falusi csok bevezetése. Itt ugyanis mindent legálisan kell csinálni.
El kell tudni számolni
Nagy várakozással tekintenek az épületenergetikai kormányprogramra is, amely egyenlő versenyfeltételeket teremthet. Ezen programok során a megrendelőnek minden támogatással el kell tudni számolni, igazolnia kell, hogy az adott napon, adott munkán ki dolgozott, és hogy valóban az energiatakarékosság elérése érdekében és nem pedig történetesen kerítést épített. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 254 ezernél is többen követnek minket.
Kiemelt kép: illusztráció