Nyílt levélben állítja Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség lemondott vezetője, hogy az aranykonvoj ügyét a politika kreálta, és a nyomozás szerint Orbán Viktor adott feladatot a titkosszolgálatnak az ukrán pénzszállítók elfogására.
Az aranykonvoj-ügy
Március 5-én napközben a Terrorelhárítási Központ kommandósai rajtaütöttek két páncélozott ukrán pénzszállító furgonon az M0-s körgyűrű alacskai pihenőjénél. Hét ukrán állampolgárt bilincseltek meg, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzmosás gyanújával indított eljárást. 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat szállítottak Ausztriából Ukrajnába Magyarországon keresztül. A szállítmányt a magyar hatóságok lefoglalták. A hét ukrán állampolgárt kiutasították Magyarországról. Orbán Viktor az akció előtt egy nappal az ATV-ben, Rónai Egonnak azt mondta, az ukránok pénzelik a TISZA pártot. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!
Robbant a nyílt levél
Súlyos állításokkal állt a nyilvánosság elé Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség júniusban lemondott vezetője. A volt főügyész nyílt levelét kérésére ügyvédje, Horváth Lóránt tette közzé kedden a Facebook-oldalán. Fürcht a levélben Baka András köztársasági elnök beszédére reagált, amelyet az elnök a legfőbbügyész-jelöltje elutasítása után mondott, és részletesen leírta, hogyan látta belülről az aranykonvoj ügyében folyó nyomozást. A levél szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei már májusban arra jutottak az addig összegyűjtött bizonyítékok alapján, hogy az aranykonvoj ügyét a politika kreálta. Ezt jelentették Fürchtnek, aki főügyészként továbbította az akkori legfőbb ügyésznek, Nagy Gábor Bálintnak, a helyettesének és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. Ez is érdekelhet: Ismeretlen eredetű injekciót kapott, amitől életveszélyes állapotba került az ukrán pénzszállítók vezetője
A pénzszállítókl elfogása
Parancs március harmadikán
Fürcht Pál szerint a nyomozás akkori állása azt mutatta, hogy március 3-án maga Orbán Viktor, az akkori miniszterelnök adott feladatot a titkosszolgálatnak arra, hogy két nappal később, március 5-én fogják el az ukrán pénzszállítókat. A volt főügyész szerint a titkosszolgálat állítása alapján március 4-én egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával a legfőbb ügyésszel is egyeztettek.
A BudapestKörnyéke.hu hírportált százezrek olvassák. Olyan oldalakkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Telex, Index vagy a Blikk. A Facebookon már 700 ezren követik a kiadónk portáljait. Hirdetőink tudják, hogy helyben reklámozni a leghatékonyabb. Részletek itt!
Villámgyors ügyészi utasítás
A levél szerint március 5-én a titkosszolgálat feljelentése a törvényben biztosított három nap helyett nagyjából négy-öt órán belül a nyomozó hatósághoz került, azzal az utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni. Fürcht szerint ebben a legfőbb ügyész, a helyettese és egy másik főosztályvezető is közreműködött, miközben az ukrán pénzszállítók elleni akció már javában zajlott. A volt főügyész súlyos állításokat tett az elfogottakkal való bánásmódról is. Levele szerint a pénzszállítókat megbilincselték, csuklyát húztak a fejükre, volt, akit meztelenre vetkőztettek, egyiküknek pedig ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől annyira rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani. Fürcht szerint sem az ügyvédjüket, sem a konzuli képviseletüket nem engedték hozzájuk.
Testvér az irányításban
Fürcht Pál azt is állítja, hogy a helyszínen lévő irányítási törzsben titkosszolgálati felsővezetők voltak, köztük Szathmáry Zoltán, a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének testvére. A HVG korábbi értesülése szerint a jelölt testvére az ügy egyik gyanúsítottja. Fürcht szerint ezekre a tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor főügyészként rálátott az ügyre. Ez is érdekelhet: Az ukrán pénzszállító lefoglalásának éjszakáján tartott bulit az akció kulcsfigurája, az ünnepség után holtan találták az egyik NAV-tábornokot
Nem kérdezhették meg
A volt főügyész szerint jelentésének az lett a következménye, hogy irányba állították. Az utasítás úgy szólt, hogy a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehet megszólítani, a jelölt testvérének felelősségét pedig nem lehet vizsgálni, őt csak tanúként kellett volna kihallgatni. Fürcht elmondása szerint ez ellen szóban és írásban is tiltakozott.
Júniusban állt fel
Fürcht Pál június 8-án mondott le a Központi Nyomozó Főügyészség vezetéséről, és két nappal később tájékoztatta erről főügyésztársait. Levelében hangsúlyozza, hogy nem menekülésből távozott, és nem is azért, hogy bárki megválasztását akadályozza. Döntését azzal indokolta, hogy a kialakult helyzet számára többé nem volt vállalható. A volt főügyész azt is kifogásolja, hogy Lajtár István, a legfőbb ügyészi jogkört gyakorló legfőbbügyész-helyettes szeptember 9-én, szinte a határidő utolsó előtti napján fegyelmi eljárást indított ellene, és azt legfőbb ügyészi hatáskörbe vonta. Fürcht szerint az időzítés összefügghet azzal, hogy a köztársasági elnök Szathmáry Zoltánt jelölte legfőbb ügyésznek, így a büntetést az szabhatta volna ki, akinek testvére felelősségét ő korábban felvetette.
Állok elébe, üzeni
Fürcht Pál szerint állításai miatt lehazugozták, de az ügyészségen vagy máshol a mai napig senki nem hallgatta meg. Most a fegyelmi eljárásban hallgatják meg, amit vállal. „A jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell. Állok elébe.” – írta Fürcht Pál. Orbán Viktor és a Legfőbb Ügyészség reakciója a mostani levélre egyelőre nem ismert, az ügyben érintetteket pedig a jogerős döntésig az ártatlanság vélelme illeti meg. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!
Kiemelt kép: Orbán Viktor – a fotó Adobe mesterséges intelligencia segítségével készült