A magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz. A területileg illetékes megyei hatóságok különbözőképpen „értelmezhetik” a környezetvédelmi rendeleteket.
Döbbenetes tény
A Samsung-gyár területén lévő monitoring-kútból 2016 óta nem vettek vízmintát, ráadásul a kutat 2018-ban be is temették – olvasható az Átlátszó cikkében. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Hosszassan pereskedtek
A tényfeltáró portál emlékeztet: tavaly nyáron per indítottak, hogy megismerhessék a gödi akkumulátorgyár tíz évig titkosítani kívánt vízmonitoring adatait. Az elsőfokú bíróság kimondta, hogy a hatóságnak ki kell adnia az adatokat, nemrég pedig másodfokon is pert nyertek. Így január elejére megkapták az adatokat, s ekkor jött a váratlan csavar.
Nem kellett új kutat létesíteni
A kút a gyárépítés során „eltűnt”: építési területen állt, s miután a helyszínen gyárépület létesült, be is temették – hangzott el a bírósági tárgyaláson, valamint az NMP-szennyezésről szóló lakossági fórumon. Új monitoring kutat viszont nem kellett létesíteni, a környezetvédelmi hatóság ezt nem rendelte el.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Nem kellene vizsgálni
A vízügyi hatóság pedig csak a csapadéktározókhoz írt elő vizsgálatokat; így talaj- és vízmonitoringot kizárólag a tározók környezetében végeztek 0,5 – 1 méter mélyen. Vagyis a több tízezer tonna toxikus anyag használata ellenére nem kell vizsgálni a felszín alatti vizekben az akkumulátorgyártáshoz használt anyagokat.
Ha a kormányhivatal azt mondja, akkor az úgy is van
Mindez természetesen nem a katasztrófavédelmi hatóság „hibája”, vagy mulasztása. A Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Főosztálya döntése szerint a gödi akkumulátorgyárnak nincs jelentős környezeti hatása; ezért nem írtak elő olyan vizsgálatokat, amik a felszín alatti vizekben vagy a talajban az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó anyagok jelenlétét vizsgálnák.
Nem csak Gödön ez a helyzet
Ugyanez a helyzet az összes eddig engedélyezett akkumulátorgyár esetében. Sem a komáromi, sem az iváncsai gyár építéséhez nem kellett környezetvédelmi engedély és részletes hatásvizsgálat, és nem kell monitoringozni a felszín alatti vizeket sem.
Még egy nagyobb gyár is épült
Az első gödi akkumulátorgyárban az NMP oldószerből évente 11 343 tonnát használtak fel – olvasható egy 2019-ben készült előzetes vizsgálati dokumentáció adatai közt. Azóta viszont megépült Gödön a Samsung második, az elsőnél jóval nagyobb kapacitású gyára is.
Tippelni lehet csak
Az újabb engedélyezési dokumentumok azonban már nem tüntetik fel az évente felhasznált veszélyes vagy toxikus anyagok pontos mennyiségét; csupán azt lehet tudni, hogy a gyártókapacitás és a méretek növekedésével az anyagmennyiség is a többszörösére nőtt.
Totális káosz
Mindebből az a megdöbbentő következtetés vonható le, hogy a magyarországi akkumulátorgyárak engedélyezése terén teljes a káosz. Úgy tűnik, a területileg illetékes megyei hatóságok különbözőképpen „értelmezhetik” a környezetvédelmi rendeleteket.
Egy eredményt tlán sikerült elérni
Míg eddig környezetvédelmi engedély és monitoringozás nélkül járultak hozzá az akkumulátorgyártó gigaüzemek építéséhez, a Debrecenben létesült CATL-gyár első ütemének építését most szigorúbb feltételekhez kötik. A BudaPestkörnyéke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
(Kiemelt kép: MTI/Mónus Márton.)