Néhány napja végre megindult a teherközlekedés az 1000 milliárd forintba kerülő Budapest–Belgrád vasútvonalon, de a MÁV személyvonatokat nem mer a pályára küldeni. Jelenleg a helyiek, Dunaharasztiban és Taksonyban a dugók és a személyvonatok hiánya miatt több problémával találkozhatnak, mint amire számítottak. A kínai vonatbefolyásoló szoftver EU-s összeférhetetlensége miatt késnek az átadások. A gyakran lezárt átjárók és a bizonytalan biztosítóberendezések pedig naponta több tízezer autós életét nehezítik meg, miközben a baleseti kockázat is nő. A beruházás mellett kiálló fideszes politikusok nem ezt ígérték a helyieknek.
Sorompók fogságában: Megbénuló agglomerációs csomópontok
A kínai biztosítóberendezések körüli szoftveres káosz legfájdalmasabb pontja az út-vasút szintbeli kereszteződések vezérlése. Dunaharaszti és Taksony térségében az autósok már most tapasztalják: ha a rendszer nem „látja” pontosan a vonatot, a sorompók biztonsági okokból percekkel korábban lecsukódnak, vagy indokolatlanul lenn maradnak. Ez a technikai bizonytalanság reggelente kilométeres dugókat generál az 51-es út környékén, elvágva a településeket a fővárostól. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Gyalogos átkelők: A sötét foltok a rendszerben
Az agglomerációs állomásokon Délegyházán, Dunavarsányban az utasok biztonsága a tét. A vonatbefolyásoló rendszer hibái miatt a peronok megközelítése és a gyalogos aluljárók/felüljárók integrációja is akadozik. Amíg a kínai vonatbefolyásoló szoftver nem képes kommunikálni az európai biztonsági szenzorokkal, fennáll a veszélye, hogy a jelzőberendezések téves információt adnak, ami a nagysebességű (160 km/h-ra tervezett) átmenő forgalom mellett életveszélyes szituációkat szülhet. Sajtóinformációk szerint a MÁV nem is enged személyvonatot egyelőre erre a pályára.
Mi okozta ezt a nagy zűrzavart?
A Budapest-Belgrád projekt a Fidesz-kormányzat működésének tipikus jegyeit hordozza magán: A fejlesztésről politikai alapon döntöttek, miközben nem volt szükség a vonal ilyen szintű átépítésre, messze túlzó a végig két vágány a forgalomhoz, máshol sokkal nagyobb szükség lett volna vasútfejlesztésre. A mindennel együtt durván ezermilliárd forintos beruházás megtérülése kilátástalan, ezer év is kellene hozzá. Titkos kormányközi megállapodásban döntöttek a fejlesztésről, kellő szakmai előkészítés nélkül, a projektben érintett szakembereket sem engedték a döntések közelébe. Mészáros Lőrinc cége lett a kínai partnerrel a kiválasztott kivitelező, a költségek érthetetlenül magasak. A projektet ködösítés és titkosítás lengi be, és műszaki hiányosságok jellemzik – írja a G7 portál.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, HVG, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Zajvédő falak és elszigetelt városrészek
A projekt részeként épülő hatalmas zajvédő falak fizikailag lényegében kettészelik az agglomerációs településeket. A műszaki problémák miatt elhúzódó építkezés azt jelenti, hogy az ideiglenesnek szánt átjárók és terelések jelentősen meghosszabbodnak. Ez nemcsak a mentők és tűzoltók kijutási idejét növeli meg a vasúton túli területekre, hanem a helyi lakosok mindennapi útvonalait is labirintussá teszi, miközben a beígért „modern kertvárosi vasút” képe a messzi távolba tűnik.
Tehervonati invázió: Éjszakai zajszennyezés a hálószobák alatt
Mivel a személyszállító vonatok szoftveres engedélyeztetése lassabb, félő, hogy a vonal eleinte szinte kizárólag a kínai teherszállítmányok „folyosója” lesz. Az agglomerációban élők számára ez a legrosszabb forgatókönyv: a nappali ingázást nem segítik modern elővárosi vonatok, viszont éjszaka a hatalmas tömegű teherszerelvények dübörögnek majd keresztül a lakóövezeteken. A biztosítóberendezés hibái miatt ráadásul ezek a vonatok gyakran kényszerülnek várakozásra vagy lassításra, ami tovább növeli a környezeti terhelést.
Ingatlanpiaci hatás: Bizalomvesztés a déli szektorban
A Budapest környéki ingatlanpiac egyik legfontosabb értékmérője a vasúti kapcsolat minősége. A Budapest–Belgrád projekt körüli bizonytalanság, a műszaki zsákutca és a folyamatos csúszások miatt a déli agglomeráció érintett településein megtorpant az érdeklődés. A vásárlók tartanak a bizonytalan ideig tartó vágányzáraktól és a kiszámíthatatlan menetrendtől, óriási dugóktól, az autós közlekedés ellehetetlenülésétől. Amíg nem születik megnyugtató európai szintű megoldás a kínai berendezések megfelelő vezérlésre, a térség közlekedési versenyképessége súlyos károkat szenved, ráadásul a dél pesti agglomerációban élők inkább kárát látják a Budapest-Belgrád vasútvonalnak, mint hasznát – pedig a fideszes képviselők egykor nem ezt ígérték. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Kiemelt kép: Budapest-Belgrád vasútvonal – Forrás: Máv vezérigazgató Facebook-oldala