A Komárom-Esztergom vármegyei Gyermely és a szomszédos Szomor is megalkotta az önazonossági rendeletét. Ebben megtiltják, hogy a kiszabott feltétellel nem rendelkezők – ottani lakcímmel rendelkezők, egyházi személyek, stb. – új lakcímet létesíthessenek a kijelölt területeken.
Szomori szabályozás
Szomoron a tilalom a zártkerti ingatlanokra, illetve a rendeletben meghatározott helyrajzi számú külterületi ingatlanokra vonatkozik, ráadásul az önkormányzat elővásárlási jogot is biztosít a törvényben meghatározott sorrendben, azaz először az önkormányzat, majd a szomszédok, végül a település egyéb lakói élhetnek a jogukkal. Jogellenes lakcímlétesítés esetén itt is legfeljebb 200 ezer forintos bírsággal számolhatnak a delikvensek. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Gyermelyi szabályozás
Gyermely megelégedett annyival, hogy az alábbi zártkerti településrészekre elrendelte a tilalmat október 15-től:
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
- Kenderes,
- Macskahegy,
- Papphegy,
- Papphegy alsó,
- Szőlőhegy.
Büntetést kell fizetni
Jogellenes betelepülés esetén (itt nem a fizikai beköltözésre, hanem az önazonossági jogszabályok megkerülésével szerzett lakcímre utalnak) a település jegyzője legfeljebb 200 ezer forintos bírságot szabhat ki magánszemélyek esetében, ha nincs mentessége az illetőnek – írja a Telex. Ez is érdekelhet: Az abonyi önkormányzat szabályozná, hogy hányan élhetnek egy lakásban és a szomszédnak is elővásárlási joga lenne egy eladó ingatlannál
Zártkertek hosszútávú fenntarthatósága
“Gyermely Község Önkormányzata elkötelezett a helyi hagyományok, a természeti környezet és a közösségi életforma megőrzése mellett. Az önkormányzat célja, hogy a zártkerti területeket érintő, a környezetvédelmi garanciákat sértő és a közösségi életformát veszélyeztető betelepülésekkel, valamint az ebből fakadó forgalomnövekedéssel szemben jogszerű, közérdeken alapuló és preventív eszközökkel biztosítsa a térség eredeti karakterének, természeti értékeinek és hagyományos funkciójának fennmaradását. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a zártkerti táj hosszú távú fenntarthatóságát, a szőlő- és gyümölcstermesztés, a borkészítés, valamint a rekreációs és közösségi élet feltételeinek védelmét és erősítését” – írják a helyi rendeletben.
Mi a zártkerti övezet?
A zártkerti övezetek olyan külterületi ingatlanrészek, amelyeket eredetileg mezőgazdasági művelés céljára jelöltek ki, jellemzően szőlő, gyümölcsös vagy konyhakert művelésére. A legtöbb település külterületén találhatóak, és az 1970–80-as években sokan vásároltak itt kisebb telkeket hétvégi pihenésre, kiskerti gazdálkodásra. Ezek a területek gyakran kisméretű parcellákból állnak, rajtuk présházakkal vagy kisebb építményekkel, amelyeket az akkori szabályozások alapján korlátozottan lehetett beépíteni.
Lakhatási célokra is használják
Az elmúlt évtizedekben a zártkerti övezetek szerepe jelentősen átalakult. Sok helyen a mezőgazdasági művelés háttérbe szorult, és a telkeket inkább hobbikertként, nyaralóként, vagy akár állandó lakhatás céljára kezdték használni. Ez azonban jogi és infrastrukturális problémákat vet fel, hiszen a legtöbb zártkerti ingatlan nincs közművesítve, és a beépíthetőségre is szigorúbb szabályok vonatkoznak, mint a belterületi telkek esetében. Emellett a tulajdonosoknak a földadó, valamint az ingatlan-nyilvántartási kötelezettségek is kihívást jelenthetnek.
Akár belterületbe is vonhatják a zártkertet
Az önkormányzatok számára a zártkerti övezetek kezelése sokszor komoly feladat. Egyes településeken törekednek arra, hogy a zártkerti ingatlanokat belterületbe vonják, és ezáltal lehetővé tegyék a lakhatás feltételeinek javítását, közművek kiépítését. Másutt viszont a mezőgazdasági hasznosítást próbálják ösztönözni, vagy a természetvédelmi szempontokat helyezik előtérbe. Így a zártkerti övezetek jövője nagyban függ az adott térség fejlesztési stratégiájától, a tulajdonosi igényektől és a jogszabályi környezet változásától. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Önazonosság védelméről szóló törvény
A parlament június 11-én 141 igen, 41 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a jövőben „a település közössége megakadályozhatja a település lakosságszámának nem kívánt növekedését, valamint felléphet a település nem kívánt társadalmi fejlődési irányával szemben”. Az elfogadott javaslat szerint „helyi közügyként a települési közösségnek végső soron jogában áll meghatározni azt, hogy a településre kik és milyen feltételekkel települhetnek be”.
Kiemelt kép: Gyermely látképe – Forrás: BudaPestkörnyeke.hu