Egy tavat is létrehoznának a Városmajorban. A zöld területre hatalmas változás várhat a Buda szívében az OpenSpace Kft. és a Deichler Jakab Studio tervei nyomán, a Budapest Fejlesztési Központ által indított projektben.
Miért ők
A bírálóbizottság a nyertes pályaművet „erős és koherens gondolati tartalmára való tekintettel” nevezte meg. A tervnek „a tájképi elemekre, az ökologikus rendszerekre építő koncepciójában” a park természetközelisége kapta a hangsúlyt. A nyertes művet alkotói, Pápai Veronika (OpenSpace Kft.) valamint Deichler Tímea és Jakab Dániel (Deichler Jakab Stúdió). A Mandiner velük készült interjújából idézünk.
A sok fa gondot jelentett
Az erdőszerűen sok fa a tereprendezés lehetőségeit beszűkíti, hiszen a fák közelében nem lehet mozgatni a földet. A tervezési programban előírt tó és a lehetséges elemek között megfogalmazott patak elhelyezésének így a meglévő terepadottságokhoz kellett idomulnia. Védeni szeretnénk a major legértékesebb faállományát, mégis vissza szeretnék állítani az elegáns hossztengelyeket.
A tó helyének megtalálása
Megkeresték a terület mélyvonalát – a legmélyebb pontjait összekötő terepvonalat – , ami nagyon szép rajzolatot adott, és meg is határozta a patak helyét; aztán pedig a terület mélypontját kutattuk, ami a park vízgyűjtő területeként a tó helyét szögezi le. Erős tájképi víziók volt, hogy Árkay Aladár templomának hátsó homlokzata a tó felől feltáruljon, a templom és a tó közé tehát nyitott teret képeztek, ami összekapcsolja őket.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Több zöld
Növeltük a park zöldfelületét a jelenlegihez képest. Sok épület helye felszabadul. A sportpályák és játszóterek azonban elengedhetetlen elemei a parkoknak, ugyanakkor nagy területeket vesznek el a zöldtől.
Tervek
Növényültetések után
Legalább három-négy év kell, mire az ültetés után stabilizálódik a növényvilág. A tó növényeinek is szüksége lesz legalább ugyanennyi időre, mire beáll és fenntartható lesz.
A patak
A patak rendelkezik majd egy vízbetáplálási ponttal, ami lehet kút, esetleg vezetékes víz (csapvíz) lehet, ez pedig folyamatos vízfilmet biztosít majd a nagyjából 80 centiméter széles árokban, ami azt elvezeti. Ez egyszerre élményelem, de fontos klimatikai összetevő is, mert párájával szabályozza a környék levegőminőségét, és hűti a területet – ha úgy tetszik, klímacsatorna, harmadrészt pedig pótolja a tó vizének párolgási veszteségét is.
Eső idején
Ha nagy mennyiségű víz jelenik meg a területen – mondjuk egy zivatar után –, a terület mélyvonalába helyezett árok alatti vonalas esőkert képes lesz azt elvezetni, sőt, részben tárolni is. A tó vízszintje emellett – természetesen – szabályozott lesz. Az itt irányítottan megjelenő vízmennyiség mértékét komoly számítások előzik majd meg.
Sportlétesítmények
Megszűnik a területi lefedettség jelentős része – egy közösségi tornateremmel és a köré szervezett intenzív szabadtéri sportelemekkel váltjuk ki őket. A jelenlegi park intenzív sportolással, kikapcsolódással kapcsolatos programját nem lehet szűkíteni. Nem lesz kevesebb sporttér, csak a jelenlegihez képest más elosztást és elhelyezést kapnak a sportterületek.
Teniszcsarnok
A pályázati kiírás programja elbontásra javasolta az épületet, ezért a mi tervünk is ezzel számolt, most azonban azon dolgozunk, hogy milyen formában lehetne mégis megőrizni. Ha megmarad az épület, érdekes elemmel gazdagodna a park, a tervek szerint ugyanis az épület helyére játszóteret terveztünk, ami egy tankerthez kapcsolódik. A tető megtartásával egy fedett-nyitott tankertrész jöhetne létre, ami jól illeszthető a tervbe.
Mikor?
A szabadtéri színpadot, az önkormányzati sportpályákat és a Budai Tenisz Centrum 3 külső pályáját biztosan el kell bontani. Egyeztetni kell a tömegközlekedésért felelős szervekkel is. Ha ez mind megtörténik, a tervezési folyamat várhatóan egy-másfél év alatt lezárható az engedélyezési szakasszal együtt.
Közlekedés
Az emberek nem használják ezeket az utcányi szélességű, zöldfelületeket megtörő, túlzó sétányokat. A főbb közlekedési csomópontokat ugyanakkor megpróbálják minél inkább vonzóvá tenni: nyugatról például jelenleg csak egy szűk áttörésen lehet belépni a parkba.
Szilágyi Erzsébet fasor és az autók
A cél, hogy a park körül feloldódjanak a gyalogos, kerékpáros, gépjármű-közlekedés közötti konfliktusok, miközben a zöldfelület aránya nő. Visszaszorítva az autós forgalmat a gyalogos és kerékpáros közlekedésre, valamint megközelíthetőségre helyeztük a hangsúlyt. Szeretnénk, hogy a Városmajor ne szigetként ékelődjön a város szövetébe, hanem a környező utcák zöldítésével és ökológiai szemlélettel való kialakításával a budai zöld gyűrű valódi elemeként része legyen a város zöld infrastruktúrájának.