Egy épület szigetelése több célt szolgál, javítja az energiahatékonyságot és csökkenti a rezsit. Egy jól szigetelt házban egyenletesebb a hőmérséklet, egészségesebb benne lakni, télen melegebb, nyáron hűvösebb. Érdemes tehát megfelelő hőszigetelést akár utólagosan is kiépítenünk.
Cikkünkben rávilágítunk a leggyakoribb buktatókra és bemutatjuk a legtöbbet használt anyagokat, az EPS-t és a kőzetgyapotot, de kitérünk más fontos kérdésekre is.
Ismerje meg jelenlegi adottságait
Mielőtt bármilyen szigetelési munkának nekiállnánk, fel kell térképeznünk épületünk jelenlegi adottságait. Ne elégedjünk meg az érzetekkel és elsődleges gondolatokkal, nem elég annyit tudni, hogy az egyik fal hidegebb szokott lenni, meg kicsit szelel az ablak. A jól működő hőszigetelés egy komplex rendszer, amit nem apróbb beavatkozásokkal lehet tökéletesíteni.
Merre is induljunk el jelenlegi ingatlanunk vizsgálatával? Nyitásnak érdemes egy hőkamerás vizsgálattal megtalálni az épület hőhídjait, feltárni azt, hol a legnagyobb a hőveszteség. A hőhíd kifejezés nem más, mint az a terület, ahol az elválasztó réteg két oldalán található közegek között a hőcsere a legkönnyebben végbemegy. Mindig van olyan terület egy épületen, ahol relatív nagyobb a hőveszteség, de egyáltalán nem mindegy a hőhidak száma és erőssége.
Meg kell vizsgálni a falazatokat, nyílászárókat és a födémet. A különböző alapanyagok eltérő hőszigetelő képességekkel rendelkeznek, ez különösen fontos lehet olyan épületeknél, amik egyes részei eltérő időpontokban és építőanyagok felhasználásával készültek. A hőszigetelésnek egyenletesnek kell lennie a ház minden oldalán, de a hőszigetelő képesség a falazat és az utólagosan szerelt hőszigetelő anyag együttes hatásából adódik össze.
A cél meghatározása
A hőszigetelő képesség számszerűsíthető is, ami a cél meghatározásához és az ahhoz szükséges alapanyagok kiválasztásához is elengedhetetlen. A hőátbocsátási tényező (jele: U, mértékegysége: Wm2K ) azt mutatja meg, hogy egységnyi területen mennyi energia képes távozni az adott anyagon vagy rétegsoron keresztül. Minél kisebb ez az érték, annál jobb a hőszigetelés.
Ha ma építenénk egy ingatlant, annak a következőknek kell megfelelnie. A falazat hőátbocsátási tényezője maximum 0,24 Wm2K, a födémé maximum 0,17 Wm2K, a nyílászáróké 1-1,4 Wm2K lehet. Utólagos hőszigetelésnél ezt, vagy ezeket meghaladó értékeket érdemes célként kijelölni.
Első lépés: nyílászárók
A nyílászárók korszerűsítése több okból is az első lépések egyikének kell lennie. Az ablakok és ajtók hőszigetelés szempontjából jellemzően az épületek leggyengébb pontjai, ahol jelentős hőátadás történik. Azt is mondhatjuk, hogy minden nyílászáró egy hőhíd, aminek hatását csökkenteni kell. Önmagában a nyílászárók hőszigetelő-képességének növelése jelentős eredményeket érhet el, miközben beruházási költségük egy komplex szigetelési rendszerhez képest alacsony.
A másik oka is gyakorlatias, de nem a hőszigetelő képességgel függ össze. Bármilyen utólagos hőszigetelő rendszert építünk ki, az megváltoztatja a homlokzatot, azon teljesen új réteget képezve. Minden hőszigetelő rendszer sajátja, hogy részleges megbontása kerülendő, mert nehéz hasonlóan hatékony módon javítani. Miután a nyílászáró-csere biztosan jár valamennyi bontással, ezt az előtt kell elvégezni, hogy szép, új, megbontásra erősen érzékeny felületet képeznénk a homlokzaton.
További ok, hogy az új homlokzat olyan megoldások kialakítását is lehetővé teheti, ami a szigetelés nélkül csak jóval nagyobb beruházással lenne megoldható. Az egyik ilyen a rejtett, vakolható tokos redőnyök építése.
Aranyszabály: mindig hideg oldalról!
A pára mindig egy felület leghidegebb részén csapódik ki. Ezért is szükséges a hőhidakat felszámolnunk, hogy ne legyenek olyan pontok a lakásban, amik vonzzák a nedvességet, táptalajt adva a gombásodásnak és penészesedésnek. A kicsapódás logikája a szigetelés esetében is azonos: meleg felületen nem csapódik ki a nedvesség, míg hűvös felületen igen.
Az épületek falai jellemzően páraáteresztők, ez a hatás a szigetelés kiépítésével csökken vagy akár teljesen meg is szűnik. Ha a szigetelés a hideg oldalon található, azaz a falazat külső felén és a födém fűtetlen oldalán, akkor az épületszerkezet védve van, nem hűl át, nem alakulhat ki benne olyan terület, ami kedvez a nedvesség kicsapódásának. Ha azonban a meleg oldalon van a szigetelés, akkor a hideg szerkezeten belül történhet a nedvesség kicsapódása, ami károsíthatja azt. Belső falra ragasztott EPS lapok mögött garantáltan be fog rohadni minden és elönti a penész a falat.
Aranyszabály tehát, hogy utólagos hőszigetelést csak külső oldalon helyezhetünk el. Ez alól ritka kivételek lehetnek (például külső és belső oldal együttes szigetelése, speciális építőanyagok stb.), de ezek jellemzően olyan kényszer megoldások, amiknél a speciális szituációk fennállása nélkül léteznek olcsóbb és jobb megoldások.
Homlokzati szigetelések: mi mire jó?
Az utólagosan telepített hőszigetelő rendszerek legfontosabb elemét a homlokzati hőszigetelő lemezek adják. Ezek különböző anyagokból készülő lapok, amiket ragasztással és dübelezéssel lehet a falazat külső felére erősíteni, majd vakolni. Általánosságban igaz, hogy minél vastagabb egy hőszigetelő lemez, annál jobb hőszigetelő képessége van.
Visszautalnánk a feljebb említettekre: egy falazat hőátbocsátási tényezőjének értékét az eredeti falazat anyaga és a rá szerelt hőszigetelő anyag minősége és vastagsága határozza meg. Olyan anyagot kell tehát választanunk, ami eredeti falazatunkkal és a szerelt vastagsággal együttesen az elvárt U-értéket adja. Vázlatszerűen tekintsük át a leggyakoribb homlokzati hőszigetelő rendszereket, azok előnyeit és hátrányait.
EPS és grafitos EPS, a leggazdaságosabb megoldás
Az egyik legelterjedtebb homlokzati hőszigetelési rendszer, ami habosított polisztirolból, illetve a grafitos változat esetében részben hozzáadott grafitporból áll. Könnyen kezelhető, gyorsan kivitelezhető, jó hőszigetelő képességgel rendelkező anyag, aminek ára is kedvező. Lépésálló változatokban is kapható. Ez az anyag kínálja a leggyorsabb anyagi megtérülést.
Hátránya, hogy nem természetes anyag, életciklusa lejártával nehezen kezelhető hulladék keletkezik, valamint éghető. Jó hőszigetelő tulajdonságán túl nem rendelkezik más szigetelési képességgel: nem vízzáró és nem zajvédő.
XPS, a vízálló polisztirol szigetelés
Az EPS-hez hasonló szigetelés, de polisztirol celláinak szerkezete eltérő, ennek köszönhetően teljesen vízhatlan és elenálló. Tökéletes választás lábazatok szigetelésére.
Kőzetgyapot, a legsokoldalúbb homlokzati szigetelés
Bazalt olvasztásával és szálasításával keletkező kemény, de szerkezetében a gyapotra hasonlító anyag. Kiváló hőszigetelő képessége van, elenálló, nem károsítja a nedvesség, páraáteresztő. Használható hangszigetelésként és tűzgátló felületként is. Egyértelműen a legsokoldalúbban felhasználható hőszigetelés.
A kőzetgyapot hátránya, hogy költségesebb, a vele való munkavégzés nehezebb és védőfelszereléseket igényel. A kőzetgyapotot mindig fedni kell, enélkül irritáló hatású lehet.
Farost, ha a környezetvédelem a legfontosabb szempont
A táblákban kapható farost szigetelés helyesen alkalmazva homlokzatokra is szerelhető. A már említett anyagokhoz képest legfontosabb előnye, hogy előállítása és életciklusa végén hulladékként való kezelhetősége szempontjából jóval környezetbarátabb anyag, mint az EPS vagy a kőzetgyapot. Hőszigetelő képességei jók, de elmaradnak a már említett anyagoktól.
Fújt kerámia vakolat, megoldás a műemlék épületekre
Nagyon vékony, szinte bárhol alkalmazható vakolat, ami kerámia tartalma miatt hőszigetelő hatással is bír. Messze nem annyira hatékony, mint bármelyik szigetelőlapos megoldás, de olyan homlokzatokon is alkalmazható, ahol előbbiek szóba sem kerülhetnek (például műemlék épületeken).
Padlástér és födém: ferde tetősíki vagy födémre helyezett szigetelés
A meleg levegő felfelé száll, így télen a födém és a tető irányában jelentős lehet a hőveszteség. Nyáron a napsugárzás közvetlenül a tetőt éri, így az épület felmelegedése is a tető felől indul. Röviden: a födém és a tető szigetelése kulcsfontosságú kérdés.
Ha a padlástér beépítését nem tervezzük, akkor a födémet a fűtetlen padlástér felől szigetelhetjük. Ez a megoldás hatékony és jóval olcsóbb, mint a ferde tetősík szigetelése. A szigetelőanyag kiválasztásánál elsődleges szempont lesz a födém anyaga és kialakítása, mert nem minden szigetelőanyag rakható minden födémre.
A már megismert EPS mellett a födém szigetelésére alkalmasak lehetnek a különböző fújható szigetelések (poliuretán hab, kőzetgyapot granulátum, farost, celulóz stb.) és az üveggyapot is. Az üveggyapot egy homokból készülő, tulajdonságaiban a kőzetgyapotra hasonlító, de könnyebben alakítható, puhább anyag. Az üveggyapot előnyös tulajdonságai miatt nem csak a födémek, de a ferde tetősíkok legfontosabb szigetelőanyaga is egyben.
Ha a tetőtér lakott, akkor a szigetelést a ferde tetősík alá kell helyezni. Ilyen esetben gyakorlatilag egy ferde, könnyű szerkezetű falat kell építenünk, amibe hőszigetelést is helyezünk. A hőszigetelést védeni kell a nedvességtől. Az ilyen tetőtér beépítések leggyakrabban használt építőanyaga a gipszkarton.
Kép forrása: Unsplash
Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a webshop.szigatech.hu oldalt működtető cég.