Katasztrófális állapotban vannak a fővárosi utak. Ugyanez a helyzet az agglomeráció és Magyarország szinte összes alsóbbrendű közútjával. Nagy kérdés, hol a pénz? Az autósok rengeteg adót fizetnek azért, hogy normális közlekedési infrastruktúrát biztosítson a kormány. Ehhez képest az Orbán-kormány számos adóval rövidíti meg az autósokat, a településektől pedig szolidaritási hozzájárulás, és háborús vészhelyzet címszóval évek óta elveszi azt a pénzt, amiből a települések útjait lehetne felújítani. De hol a pénz? Jachtokban? A haveroknak kiutalt, soha vissza nem fizetendő állami támogatásokban és a titkosított magántőkealapokban?
Kátyúvészhelyzet
Vitézy Dávid a Fővárosi Közgyűlés képviselője megkongatta a vészharangot: Budapesten kátyúvészhelyzet van – írta a közösségi oldalán. „Megkerestem a főpolgármestert és a szakbizottságunk következő ülésére részletes beszámolót kértem a Budapest Közúttól. Azt javaslom, a városvezetés vegye az ügyet komolyabban, és mozgósítson minden erőforrást az utak állapotának javítására – beleértve a Vízművek, a Csatornázási Művek, a BKV és a Budapesti Közművek gépi és humán erőforrásait is” – írja a képviselő. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Hol a pénz?
A kátyúhelyzet nem csak Budapestet, hanem az agglomerációt is érinti. Elképesztően rosszak az utak, egymás után mennek tönkre az autók és a buszok is. Hiába vásárolt az állam az elmúlt években új buszokat, a pocsék utakat azok sem bírják, sokkal gyorsabban amortizálódnak. Az emberek többségét azonban egy roppant egyszerű kérdés érdekli: Hol a pénz? Hol van az a pénz, amit az utak karbantartására kellett volna költeni az elmúlt 16 évben?
Tragédia: Széttárta karjait az atya és a vonat elé lépett. Miért? Mi nyomasztja a magyar papokat? Kattints a videóra!
Duplán húzza le az Orbán-kormány az autósokat
Magyarországon az autósok terhei két szinten jelentkeznek: a fix tulajdonosi adók és a használat alapú díjak formájában. Évente kétszer fizetünk gépjárműadót a NAV-nak, melynek mértéke a kocsi korától és teljesítményétől függ, emellett a kötelező biztosításunk díja is tartalmaz egy rejtett biztosítási adót. Vásárláskor egyszeri vagyonszerzési illeték és regisztrációs adó terheli a pénztárcánkat.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
A tankolás árának felét az államkasszába fizetjük
A legnagyobb tételt azonban nem a csekkek, hanem a tankolás jelenti: a régi „útalap” ma már az üzemanyagok jövedéki adójába és az áfájába van beépítve, így minden egyes liter benzin árának közel a felét közvetlenül az államkasszába fizetjük be. Ehhez adódik még hozzá az autópálya-matrica díja, ami bár szolgáltatási díjként szerepel, elengedhetetlen költsége a közlekedésnek. Így egy átlagos sofőr az autó fenntartásával az egyik legnagyobb adóbefizetővé válik a mindennapokban.
Milliárdok felszívódása
Az autósok ezek után joggal kérdezhetik az Orbán-kormánytól, hogy hol van ez a pénz? Miért nem fordították az utak karbantartására? Az állami milliárdok felszívódása ritkán látványos akció, sokkal inkább egy legálisnak tűnő, de rendszerszinten torz folyamat eredménye. A túlárazott közbeszerzéseken keresztül a piaci ár és a kifizetett összeg közötti tetemes különbség tiszta magánprofittá válik, míg az irányítottan kiosztott, vissza nem térítendő állami támogatások a piaci kockázatot az adófizetőkre hárítják, a későbbi hasznot pedig szűk érdekcsoportoknál hagyják. Ezek a mechanizmusok biztosítják, hogy a közös vagyon átláthatatlan csatornákon keresztül magánbirodalmak építésére fordítódjon.
Lenyúlt pénzek
A folyamat végállomása gyakran a „láthatatlansági köpenyként” funkcionáló magántőkealapok és alapítványi vagyonkezelők világa, ahol a pénz végleg elveszíti közpénz jellegét. Mivel ezeknél a konstrukcióknál a tényleges tulajdonosok kiléte törvényesen titkolható, az állami forrásokból hizlalt vagyonok és luxustartozékok már név nélkül, a nyilvánosság elől elzárva léteznek tovább. Így a közpénz útja a költségvetéstől a magánjachtokig papíron szabályos adminisztráció mentén, a valóságban viszont a társadalmi kontroll teljes megkerülésével zajlik le. Míg tehát az Orbán-kormány kegyencei jachtokat, magánrepülőket és luxusingatlanokat vesznek a lenyúlt pénzekből, addig a magyar társadalom nagy részének marad a kátyúk kerülgetése. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Kátyúvészhelyzetet hirdet Vitézy Dávid a fővárosban
Kiemelt képek forrása a fenti videó