A koronavírusos megbetegedés esetén a felfokozott gyulladás nagyon komolyan befolyásolhatja az agyi légzőközpont vagy más agyi központ működését, így okozva még súlyosabb tüneteket. Néhány hónapon belül kiderülhet, hogy a koronavírus-fertőzés érinti-e az agyat, és ha igen, mely területeit – mondta Dénes Ádám, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársa.
A Magyar Tudományos Akadémia szerdán közölte, hogy a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát.
A kutatásban részt vevő Dénes Ádám elmondta: pár hónap alatt választ kaphatnak a kérdésre, hogy a koronavírussal fertőződött betegek agyszövetében jelen van-e a vírus, ha igen, mely agyterületeken, illetve, hogy a vírus fertőzheti-e például az idegsejteket.
Hozzátette: azt is rövid idő alatt fel lehet térképezni, hogy a fertőzöttek agyában milyen gyulladásos faktorok vannak jelen és milyen mennyiségben.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Dénes Ádám az M1-en kiemelte: ezen ismeretek birtokában választ lehetne adni arra, hogy az antivirális szernek be kellene-e jutni az agyba, vagy hogy vannak-e olyan eljárások, amelyekkel a neurológiai tünetek mérséklésével lehetne javítani a betegek általános állapotán.
„Ha tisztán látnánk, hogy súlyos esetekben milyen mértékű az agyi érintettség, akkor sok olyan terápiás gondolatot lehetne egy tapasztalt klinikusnak javasolni, amely a betegek állapotán akár rögtön javíthatna” – mondta a kutató.
Megjegyezte: jelenleg az orvosok „próba-szerencse alapon” igyekeznek segíteni a betegeken, mivel a koronavírus-fertőzésben elhunytak boncolását nagyon kevés helyen engedélyezik a világon, így adat is kevés van arról, hogy a súlyos esetekben milyen mértékű az idegrendszer érintettsége.
Dénes Tamás az agy lehetséges érintettségéről szólva kiemelte: gyulladásos folyamatok és lokális fertőzés is hathat az agyra.
Hosszan tartó fertőzés esetén, még ha az lokalizált is, például a tüdőben, „rendkívül sok gyulladásos faktor szabadul el a keringésben és ezek előbb utóbb elérik az agyat is”.
Példaként említette, hogy influenzás megbetegedés esetén több tünet, mint a levertség vagy a szapora szívverés annak következménye, hogy a „gyulladásos faktorok elérik az agy különböző területeit, és ott változásokat okoznak”.
A koronavírusos megbetegedés esetén tehát a felfokozott gyulladás nemcsak a perifériás szervek keringésére hat, hanem nagyon komolyan befolyásolhatja az agyi légzőközpont vagy más agyi központ működését, így okozva még súlyosabb tüneteket. Ehhez pedig nem is kell, hogy a vírus bejusson az agyba.
A másik kérdés, hogy a „fertőző ágens ezenfelül is jelen lehet az agyszövetben, és ott külön gyulladást okozhat, illetve befolyásolhatja ezeken a területeken az idegsejtek működését”. Erre más, járványt nem okozó koronavírusok, mint a SARS és a MERS vírus esetében van is bizonyíték – mondta a kutató.
MTI, Kiemelt kép forrása: MTI/Árvai Károly