Nem kell engedélyeztetni, sem bejelenteni a 80 méternél sekélyebb, és csupán a házi vízigényt kielégítő kutakat. A változtatást 129 igen, 39 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
Fennmarad ugyanakkor az engedélyezési kötelezettség a hideg és termálkarszt készletek térségében mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint a gazdasági célú vízkivétel esetében. Ennek részletes szabályairól a kormány rendeletet alkot.
A döntés lehetőséget ad arra, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutak utólagos fennmaradási engedélyt kapjanak bírság kiszabása nélkül. Az érintett tulajdonosoknak 10 évük van arra, hogy legalizálják a helyzetet. A módosítás a kihirdetése utáni kilencvenedik napon lép hatályba – írja a 24.hu.
Kutak hűtésre-fűtésre
Az új jogszabály leginkább a geotermikus hőszivattyús rendszerek telepítését segíti. A legtöbbször ugyanis ez miatt kerülhet sor 80 méter mély lyuk fúrására.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
A geotermikus hőszivattyú rendszerek kivitelezésének költsége egy családi ház esetében általában 2,5-7 millió forint között van, megtérülési ideje pedig hozzávetőlegesen 8 év.
A működési elve nagyon egyszerű. Egy 15 cm átmérőjű, 50–100 méter hosszú lyukat fúrnak a földbe függőlegesen, amelybe 2 db „U”alakú műanyag csövet helyeznek el. A csőbe engedett víz amire vissza érkezik a felszínre, stabilan 10-15 Celsius-fok körüli. Télen ennek segítségével fűtenek, nyáron pedig hűtenek.
Kutak vízfogyasztásra
Kutat persze öntözésre, és háztartási célra is lehet fúratni. Kinek és miért érheti meg? Egy átlagos háztartásban egy személy naponta kb 100 liter vizet használ el. Egy négy tagú családdal számolva ez közel 400 liter (tisztálkodás, mosogatás, WC). Éves szinten ez kb. 146 m3. Ehhez jön még az öntözésre elhasznált víz, amely egy 500 négyzetméteres kert esetében akár napi 1 m3 is lehet. Évi 100 napos locsolással számolva a család teljes vízigénye elérheti az 246 m3-t. Mivel a vízdíj a csatorna díjával és az áfával együtt, egyes agglomerációs településeken 800 forintba is kerülhet, így az éves költség meghaladhatja a 200 ezer forintot.
A saját fúrt kútból kitermelt víz önköltsége köbméterenként a szivattyú átlagosan 0,3 kWh-nyi áramszükséglete, ami évente 7-10 ezer forintot jelent. Vagyis ha a fúrás költségeit nem számítjuk már egy átlagos család is kb 180 ezer forintot spórolhat évente egy kúttal. Természetesen, ha figyelembe vesszük a kútfúrás és a szivattyú költségeit, akkor a megtérülési idő akár 5-6 év is lehet és csak ezt követően érdemes az évi 10 ezer forintos vízdíjjal kalkulálni.
A változás lényege
A kútfúrás eddig minden esetben engedélyköteles volt. Magánszemélyek esetén ha a kút nem volt mélyebb 30 méternél, és az abból kinyert víz nem volt több évi 500 köbméternél, akkor az engedélyeztetés a települési önkormányzat hatáskörébe tartozott. Ennek összege százezer forintos nagyságrendű is lehetett. Az új szabályozás szerint ha a kút nem mélyebb 80 méternél sem bejelenteni, sem engedélyeztetni nem kell.