Azonnali kormányzati beavatkozás indul a katasztrofális helyzetbe került Velencei-tó megmentéséért, miután a vízállás hetek óta drámai módon csökken. Gajdos László gazdasági és energetikai miniszter bejelentette, hogy a helyi civilekkel és szakemberekkel történt egyeztetés után egy átfogó Velencei-tó törvény előkészítését kezdték meg, amely jogi és pénzügyi keretet biztosít a Budapest tágabb agglomerációjában lévő tó ökológiai védelmére.
Összeült a válságstáb
A Velencei-tónál kialakult válsághelyzet miatt Gajdos László élő környezetért felelős miniszter sürgős egyeztetést hívott össze, ahol a helyi környezetvédő civilek, a tóparti polgármesterek és a vízügyi szakemberek személyesen fejtették ki az álláspontjukat. Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű, érdemi párbeszéd indult a legmagasabb szinten. A tárcavezető tájékoztatása szerint a közös munka alapja egy átfogó Velencei-tó törvény lesz, amely megteremti a szükséges jogi és végrehajtási alapokat a tó feltámasztásához. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Három legfőbb feladat
A miniszter kiemelte, hogy a helyzetet övező sok ellentmondó érdek rendkívül komplex, összehangolt megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért. A friss szakértői javaslatok alapján a kormány által előkészített törvénycsomag három legfontosabb, azonnali feladata a vízminőség radikális javítása, a fenntartható vízpótlás hosszú távú biztosítása, valamint a part menti környezet teljes körű rendezése lesz.
Ők lennének a Velencei-tó megmentői?
Szolgálati közlemény: Az erősebb napokon olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, HVG vagy a Blikk. A Budapest Környékét minden felületen eléred. A szomszédaid, a vevőid és az ügyfeleid is minket olvasnak. Köszönjük, hogy te is itt vagy! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Kritikus agárdi adatok
A törvényi beavatkozásra nem véletlenül most derült fény, a tó ugyanis rohamtempóban veszít a vízkészletéből az utóbbi időben. Az agárdi vízmérce adatai szerint a vízállás alig két hét leforgása alatt 66 centiméterről egészen 59 centiméterre zuhant vissza. A szakemberek attól tartanak, hogy ha a nyár folyamán nem érkezik jelentős csapadék, a tó megközelítheti vagy meg is döntheti a 2022-es aszály idején regisztrált, 53 centiméteres történelmi rekordalacsony szintet.
Végleg kiszáradhat a meder?
A tóparti településeken élők és a nyaralótulajdonosok körében egyre nagyobb a feszültség, sokan attól tartanak, hogy Magyarország egyik legnépszerűbb természetes vize néhány éven belül végleg eltűnik a térképről. A Klímapolitikai Intézet szakértői szerint a teljes és végleges megsemmisülés ugyan nem valószínű, ám az egyértelműen kijelenthető, hogy a tó ökológiai állapota és turisztikai használhatósága kormányzati segítség nélkül súlyosan és visszafordíthatatlanul romlana.
Rendkívül sekély víztükör
A probléma gyökere abban rejlik, hogy a Velencei-tó egy rendkívül sérülékeny természeti rendszer. Átlagos mélysége alig másfél méter, ezért a vízszintjét a nyári meleg miatti párolgás és a krónikus csapadékhiány gyorsan módosítja. Ezt a természetes adottságot tetézi az utóbbi évek extrém időjárása.
Évek óta tartó szárazság
A jelenlegi helyzetet nem lehet egyetlen okra visszavezetni, de a legfontosabb tényező a több éve tartó aszályos időszak. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság hivatalos adatai szerint Magyarországon 2021 óta döntően az átlagosnál szárazabb időjárás uralkodik. A régióban elmaradt csapadékhiány mostanra a több száz milliméteres nagyságrendet is elérte, amit a talaj és a táj már nem tud kompenzálni.
Pusztít a klímaváltozás
A tudományos kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a Kárpát-medence Európa egyik leggyorsabban melegedő térségévé vált. Az emelkedő átlaghőmérséklet brutálisan növeli a párolgást, gyakoribbá teszi a tikkasztó hőhullámokat és fokozza az aszályok kialakulásának valószínűségét. A Velencei-tó esetében ez azért különösen veszélyes, mert a sekélység miatt már néhány egymást követő száraz év is képes látványosan kiszárítani a medret.
Emberi tájátalakítások bűnei
A szakértők szerint azonban hiba lenne mindent kizárólag a klímaváltozásra fogni, az emberi tevékenység ugyanis legalább ilyen fontos szerepet játszik a tragédiában. Az elmúlt évtizedekben a vízgyűjtő területen jelentős tájátalakítások történtek: a lecsapolások, a csatornázás, a mezőgazdasági vízelvezetés, az urbanizáció és a betonozott felületek növekedése miatt a lehulló csapadékvíz ahelyett, hogy helyben maradna, egyre gyorsabban elfolyik a területre zúduló esők után.
Csapadékmegtartás a cél
Az új törvényi keretrendszer egyik legfőbb feladata éppen a vízgyűjtő területen lehulló csapadék minél nagyobb részének helyben tartása lesz. Ez magában foglalhatja a korábban meggondolatlanul lecsapolt vizes élőhelyek részleges helyreállítását, új záportározók és modern vízvisszatartó rendszerek kialakítását, valamint a környező mezőgazdasági területek vízgazdálkodásának teljes és gyökeres átalakítását is a fenntarthatóság jegyében.
Rugalmas turizmus kell
A klímaváltozás és az emberi beavatkozások együttesen felerősítették a tó természetes sérülékenységét, így a jövőben az infrastruktúrának és a turizmusnak is alkalmazkodnia kell az egyre nagyobb vízszint-ingadozásokhoz. A part menti létesítményeket, kikötőket és strandokat rugalmasabban kell tervezni, a készülő törvény pedig ehhez is iránytűt ad majd. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Kiemelt kép: A Velencei-tó kiszáradó medre – Fotó: BudapestKörnyéke.hu