A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi a feleknek, hogy a munkaszerződésben közös megegyezéssel, próbaidőt kössenek ki. Általában a felek a munkaviszony létesítése során élnek ezzel a lehetőséggel és próbaidőt kötnek ki a munkaszerződésben. Így a munkavállalók jellemzően próbaidővel kezdenek az új munkahelyükön. A próbaidő alatt mindkét fél megismerheti egymást és kiderülhet, hogy valóban tudnak-e együttműködni. Cikkünkben körbejárjuk, hogy felmondhat-e a próbaidő alatt, illetve hogy jár-e táppénz a próbaidő alatt. Nézzük is meg!
Mit érdemes tudni a próbaidőről?
A Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda munkajogi ügyekben mind a munkáltatói, mind a munkavállalói képviseletet ellátja, ha szükséges, de ettől függetlenül is lényeges, hogy mindkét fél tisztában legyen azzal, hogy a megkötött megállapodások, szerződések pontosan milyen jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek.
A próbaidő kikötéséről a munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben, közös megegyezéssel állapodhat meg a munkaviszony létesítésekor. Ez tulajdonképpen egy tesztidőszak. A célja egyrészt, hogy egy ezalatt az időszak alatt mindkét fél számára kiderüljön, hogy a munkafeltételek és a munkavállaló teljesítménye valóban az addig egyeztetettnek felel-e meg, hosszabb távon is tudnak-e a felek együttműködni.
A próbaidő alatt a munkáltató és a munkavállaló egyaránt kipróbálhatja, hogy működhet-e így az együttműködés. A munkavállaló ezen időszak alatt kipróbálhatja a munkaköri leírásban foglalt tevékenységeket. Emellett azt is megtapasztalhatja, hogy mennyire testhezálló a munkakörnyezet, a csapat, illetve számos más tényező, ami hatással van a munkájára.
Munkáltatói oldalról pedig kiderül, hogy jól választott-e a munkáltató új munkatársat, és megfelel-e az új alkalmazott a vele szemben támasztott elvárásoknak.
A gyakorlatban előfordul, hogy egyes munkáltatók úgynevezett próbanap vagy próbamunka keretén belül még a munkaszerződés megkötése előtt kívánják, hogy a munkavállaló próbaképpen ledolgozzon egy napot, ráadásul általában ingyen. Mivel ez esetben a felek nem írnak alá munkaszerződést, így a munkáltatók jellemzően erre a napra a bejelentési kötelezettségüknek sem tesznek eleget. Ez pedig nem jogszerű. A kialakult bírói gyakorlat szerint ugyanis ez esetben is munkaviszony jön létre a felek között, a munkáltató így köteles a bejelentési és munkabérfizetési kötelezettségének eleget tenni. Amennyiben a munkáltató ezen kötelezettségeinek nem tesz eleget, úgy az jogsértő. A próbanap céljának ráadásul a próbaidő megfelel, így szükségtelen is lenne egy ugyanolyan célú jogintézmény alkalmazása.
Felmondhat a próbaidő alatt?
A Munka Törvénykönyve szerint a próbaidő főszabályként legfeljebb 3 hónap lehet. Kollektív szerződés esetén azonban ennél hosszabb, akár 6 hónap próbaidő is kiköthető.
Ha a felek a lehetséges maximumnál rövidebb próbaidőt kötöttek ki a munkaszerződésben, akkor a próbaidő időtartamát annak lejárta előtt legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják. A próbaidő azonban a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a maximális 3 hónap (kollektív szerződés esetén 6 hónap) időtartamot.
De mi a helyzet a határozott idejű munkaszerződés esetén? A próbaidő határozott idejű munkaviszony esetén is kiköthető. Ez esetben a legfeljebb 12 hónap időtartamra létrejött munkaviszony esetén a próbaidő tartamát arányosan kell megállapítani és a próbaidőnek rövidebbnek kell lennie a határozott idejű munkaviszony időtartamánál.
A próbaidő másik célja, hogy ha bármelyik fél úgy érzi, számára nem megfelelő a munkaviszony, akkor a próbaidő alatt az általános szabályoknál kedvezőbb feltétekkel szüntethesse meg a munkaviszonyt. Ha valamelyik fél úgy dönt, hogy szeretné megszüntetni a munkaviszonyt, akkor a próbaidő alatt ezt azonnali hatállyal, indokolás nélkül megteheti. Tehát tegyük fel, hogy Ön a munkavállaló, és az adott munkakör nem felelt meg az elvárásainak, vagy nem lát fejlődési lehetőséget. Ekkor Ön a munkaviszonyát azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti, hogy egy másik, az Ön számára megfelelő munkahelyet találjon.
A másik eset, amikor Ön a munkáltató és az adott munkatárs nem az elvárt, egyeztetett módon végzi el a munkáját. Ekkor a próbaidő alatt munkáltatóként is felmondhat a próbaidős munkavállalónak azonnali hatállyal, indokolás nélkül. Az azonnali hatályú felmondás miatt a munkaviszony a felmondás közlésének napján megszűnik.
Nagyon fontos, hogy amennyiben bár nem kötelező, de a munkáltató mégis indokolja a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását, úgy az indokolásnak megfelelőnek kell lennie. Így ha a munkáltató nem valós okkal indokolja a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást, a munkavállaló igényt érvényesíthet az azonnali hatályú felmondás jogellenességének megállapítása iránt.
Jár táppénz próbaidő alatt?
A próbaidő alatt ugyanúgy jár betegszabadság és táppénz, mint az azt követő időszakban. Ezekre ráadásul ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a rendes munkaidő alatti betegszabadság esetén. Azzal a kivétellel, hogy próbaidő alatt, azonnali hatállyal, indokolás nélkül a betegszabadság és a táppénz alatt is fel lehet mondani a munkavállalónak.
De mi a helyzet a rendes szabadsággal a próbaidő alatt? A Munka Törvénykönyve szerint a munkaviszony első 3 hónapjában a munkavállalót nem illeti meg az a jog, hogy a munkáltatótól a szabadság kiadását kérje. A munkáltató ettől függetlenül dönthet úgy, hogy a munkavállaló részére a próbaidő alatt szabadságot adjon ki. Illetve 3 hónapnál hosszabb próbaidő alatt (kollektív szerződés esetén) a munkaviszony első 3 hónapját követően a munkavállaló kérésére is köteles kiadni a kérésének megfelelően a szabadságot. E körben két korlát van: a munkavállaló az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie, illetve a munkáltató évente legfeljebb 7 munkanap szabadságot köteles a munkavállaló kérése szerinti időpontban kiadni.
Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a berenyi-law.hu oldalt működtető cég.