A koncertek mindig doppingolják a ma 75 éves Horváth Charliet, aki fiatalokat meghazudtoló módon nyomja egyik műsort a másik után. A nyáron például Zamárdiban csinált elképesztő bulit, a legnagyobb slágereket, pedig a fiatalok és az idősek együtt énekelték. A zenészt a közönség évtizedek óta imádja, táncolnak, tombolnak, harsogják a dalait.
75 éves lett
Charlei október 28-án ünnepli a születésnapját, ám ez a nap nem mindig játszott jelentőségteljes szerepet az életében. A Blikknek azt mondta, volt az életében úgy 10-15 év, amikor egyáltalán nem is figyelt oda a születésnapjára. „Mentek egymásba kapaszkodva az évek, és nem érdekelt, mit mutatnak a naptárak” – mondta a lapnak a zenész, majd így folytatta:
Fontos állomás
„Mondják, hogy a hetvenötödikre illik odafigyelni, hogy ez valamiféle jelentős állomás az ember életében. Lehet. Én mindenesetre munkával ünnepelek majd. Miskolcon lépünk fel péntek este egy fesztiválon, délután egykor találkozunk, jön velünk Tóth Vera, és este megpróbálunk örömet szerezni a közönségnek.” – árulta el, de hozzátette, szombaton otthon, családi körben koccintanak majd. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
A családja körében
A családi összejövetelen ott lesz a fia, az unokája, illetve az öccse is a feleségével, a húga azonban nem tud eljönni, mert ő már régóta Hollandiában él. „Csendes, tán megható pillanatok lesznek ezek, aztán minden megy tovább, ameddig a sors engedi.”
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Felesége halála
A zenész a felesége haláláról is beszélt a lapnak, elmondta, amióta Katika elment, azóta nem hallgat zenét. Nem érdekel. Sem a sajátom, sem másé. (…) Pedig zenész vagyok, és ha fellépek a színpadra, a zene elvisz, elrepít, és életben tart.” – mondta, majd elmondta, ez számára a doppingszer, de a saját koncertjein túl nem jár sehova, nem vágyik semmilyen hangos eseményre, tömegre.
A buli az szent
A koncert persze más, a buli az szent. „Már ötven éve nyomom, szinte megállás nélkül. Ezt csinálja utánam valamelyik miniszter” – mondta. „Már nem rohangálok annyit a színpadon, de van erőm végigénekelni a koncerteket. A Rolling Stonesnak is becsületére válna, ha évi 120 bulit csinálna, ahogy én. A közönség szereti, amit csinálunk, és itt fontos a többes szám, mert én a remek zenészeim nélkül nem lehetnék ennyire sikeres. Afféle karmesterként irányítom az előadásokat, és fantasztikus érzés, hogy ez még mindig így hat a közönségre.”
Feltépődnek a sebek
Így halottak napjához közeledve persze feltépődnek a sebek, s hiába a rengeteg buli, a közönség imádata, Charlie belül gyászol. Gyászolja élete párját, imádott feleségét. S nem csak őt, hanem megannyi barátot, pályatársat, akiket az évek során elsiratott már. Ennek kapcsán a Blikknek azt mondta:
Nem megy több temetésre
„Nem megyek többet temetésre. Még a sajátomra sem. Nem bírom, beleszakad a szívem, hogy mindig búcsúztatnom kell valakit, aki fontos volt. Majd itthon meggyújtok egy gyertyát. Katika az más, hozzá minden héten elmegyek. Próbálok erős lenni, és a felszínen maradni. Élni.”
Eredetileg balett táncosnak készült
Charlieról kevesen tudják, de eredetileg balett-táncosnak készült, Markó Iván évfolyamtársaként kezdett, de egy betegség miatt szakítania kellett ilyen ambícióival. Székesfehérvárra, a József Attila Gimnáziumba (ma Ciszterci Szent István Gimnázium) járt középiskolába, ahol gimnazista évei során alapított először rockegyüttest, majd 1967-től a Decca tagja lett.
A 70-es évek
Az együttest jogi okokból át kellett nevezniük, választásuk a mexikóvárosi világverseny által megihletve az Olympiára esett. Ez a Deccával csak részben azonos felállás már kisebbfajta nemzetközi hírnévre is szert tett: országszerte tett fellépéseik mellett Belgrádban is zenéltek. 1970-ben belső ellentétek miatt feloszlott az Olympia. Charlie egy időre külföldön próbált szerencsét, két és fél évet töltött Afrikában az Africa nevű formációval, ami felszabadító hatással volt rá zenei és emberi értelemben egyaránt. Ekkoriban fordult érdeklődése a funk és a soul felé. A 70-es évek első felében kezdett együtt dolgozni öccsével, a szaxofonon és fuvolán játszó Horváth Csabával, valamint Tátrai Tiborral.
A Generálban
Hazatérve végül 1975-től Tátraival együtt a sikeres, ám felbomlófélben levő Generál sorait erősítette, melynek új arculatot adott, nem vállalva az addigi, nem neki írt dalok előadását. Három lemezt készített az együttessel: a Zenegépet, a Heart of Rockot és a Piros biciklit, közben számos turnén játszottak Lengyelországban, az NDK-ban és Nyugat-Berlinben. Charlie az afrikai évek tapasztalatai nyomán a magyar könnyűzenében elsők között nyúlt kongához. Az itthoni sikerek azonban nem voltak olyan nagyok, mint azt a nemzetköziekből lehetett volna gondolni, ehhez pedig a könnyűzene állami felügyeletében mindenható Erdős Péter azon törekvése is párosult, hogy egy időre pihentesse a Generált. Mire a második nagylemez, (Piros bicikli) megjelent, a formáció 1979-ben feloszlott.
Újra küldöld
Egy időre egy névben újjáalakult Olympia adott helyet a zenésznek, és svájci és skandináviai fellépéseket tartottak. Charlie-t egy időben a Rock Színház is megkereste, hogy játssza el a Jézus Krisztus szupersztár főszerepét, de ő elutasította a kérést. Az 1982-ben alakult Pannonia Express megkeresésére igent mondó Charlie tíz évre gyakorlatilag ismét elhagyta Magyarországot, és az együttessel vagy külön úton járva bejárta a világot Svájctól Japánon és Spanyolországon át Norvégiáig és az Amerikai Egyesült Államokig.
Szólóban
Charlie 1990-ben tért haza, és a Tátrai Band énekese lett; szólókarrierje 1994-ben indult. A Tátraival 10 lemezt adott ki (A küszöbön túl, Kísértés, New York, New York, Best of Tátrai, Utazás az ismeretlenbe I-II, A Hold szerelme, Trilógia (Hajnali szél, Live, Városi lebegés), Különös álom, Mexicano, Csillagszél), végül önálló zenekara lett. Szólóénekesként hatalmas sikereket aratott, számos slágert énekelt (legismertebb dalai: az emblematikus Jég dupla whiskey-vel, Az légy, aki vagy, Nézz az ég felé). Albumai, dalai és koncertjei rendre számos díjat gyűjtöttek be, de állami kitüntetéseket is hoztak a zenésznek, aki közben nagy koncertkörutakat tartott. Ő képviselte Magyarországot az 1998-as Eurovíziós Dalversenyen A holnap már nem lesz szomorú című dalával. A 90-es évek közepén kezdődött máig tartó szoros együttműködése Lerch Istvánnal és László Attilával. Az ő közreműködésével valósult meg a váratlanul sikeres kísérlet: 2001-ben a közönség merőben újszerű stílusban hallhatta Charlie-t énekelni. A populárisabb jazzt bemutató, ismert régi dalokat is big bandes átdolgozásban tartalmazó Jazzt 2002-ben a Soul & Jazz, 2005-ben pedig a Funky, Soul & Jazz követte. 2006-ban aztán a zenész a régi, populárisabb stílushoz talált vissza Másképp ugyanúgy című lemezével. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Charlie egy ikonikus dala:
Kiemelt kép: Charlie – Forrás: HírTV