A kormány évekkel ezelőtt egyik fő céljaként nevezte meg a gyermekszületések számának növelését. Az eredmények azonban nem látszódnak, ugyanis a 2023-as évben mindössze 85 200 gyermek születetett, mely a statisztikákat tekintve a legalacsonyabb születésszám.
A társadalom elöregedése tehát tovább folytatódik, ennek pedig számos negatív következménye van. A Bankmonitor online platformján nyugdíj-megtakarítás kapcsán rengeteg hasznos információ található, illetve a pénzügyi kalkulátorok is sokat segítenek a helyes financiális döntések meghozásában. Mielőtt pénzügyi lépéseket tennénk, fontos minél több információt szerezni a témában.
1981 a fordulópont
Az 1900-tól kezdve rendelkezésünkre álló statisztikai adatok alapján egészen 1981-ig Magyarországon ismeretlen fogalom volt a természetes fogyás, mivel a halálozások számát jóval meghaladta a születésszám. 1981-től kezdve viszont egyre kevesebb gyermek születik, ami természetes fogyáshoz vezet.
A halálozások száma pedig nem hogy csökkenne az elmúlt években, hanem folyamatosan emelkedik. A probléma egyértelműen az, hogy a születésszám folyamatosan csökken, a tavalyi év pedig ebben mélypont volt.
Csak bizakodni lehet, hogy ez a tendencia megáll, vagy akár meg is fordul, ehhez azonban az állami intézkedések mellett szükség lenne valami másra is, hogy a halálozások és a születésszám közti olló ne nyíljon tovább. Erre elsősorban azért volna szükség, mert a társadalom elöregedése nem sok jóval kecsegtet a nyugdíj szempontjából.
Hogyan működik az állami nyugdíjrendszer?
Hazánkban a kötelező állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó elven működik, ami azt jelenti, hogy az időskori nyugdíj alapja a társadalmi szintű szolidaritás. Vagyis az aktív, fiatalabb korosztály járulékainak befizetése által valósul meg a nyugdíjak fedezete. A rendszer egészen addig működik kifogástalanul, amíg a fiatalok száma meghaladja a nyugdíjasokét, vagyis az anyagi forrás biztosított a rendszer működéséhez.
A fennálló helyzetre nagyon nehéz megoldást találni, mivel a rendszerbe való állami beavatkozás drasztikus lépéseket igényel, amely politikailag és társadalmilag komoly tiltakozásokhoz vezethet. A nyugdíjak csökkentése és a nyugdíjjárulék emelése nem járható út. A nyugdíjkorhatár emelése pedig csak átmeneti megoldás lehet, és társadalmi szinten szintén felzúdulást okozhat.
Az állami nyugdíj mértéke
A magyar átlagnyugdíj jelenleg a nettó hazai átlagkereset 58 százaléka. Ahhoz, hogy a kieső 42 százalékot pótolni tudjuk, öngondoskodásra van szükség, vagyis egyéni nyugdíjmegtakarítást kell kötni, hogy a megszokott életszínvonalunkat idős korunkban is fenn tudjuk tartani, és ne szenvedjünk drasztikus életminőségbeli romlás miatt.
Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a bankmonitor.hu oldalt működtető cég.
Az auditált mérések szerint havonta átlagosan 12 millió alkalommal kattintják az olvasóink Like Company Kft hírportáljait. A támogatott cikkek sokáig címlapon vannak, így a partnereink reklámjait tényleg nagyon sokan látják, ezért hatásosak. Kattintson ide, ha Ön is kipróbálná ezt a népszerű hirdetési formát.