Az ügyvédi tevékenység digitalizációja az elmúlt években komoly változásokat hozott. A világjárvány, a nemzetközivé vált ügyfélkör és az elektronikus kommunikáció térnyerése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az ügyvédi hivatásban egyre nagyobb hangsúlyt kapjanak azok az eljárások, amelyek nem igényelnek személyes jelenlétet. Különösen a távazonosítás és a távellenjegyzés kérdésköre került előtérbe, hiszen ezek közvetlenül érintik az ügyvédi tevékenység egyik legfontosabb garanciáját: az okirati ellenjegyzés hitelességét. Az ügyvédi kar számára e kérdések nem pusztán technikai problémát jelentenek, hanem komoly jogértelmezési és jogalkalmazási kihívást is. A vonatkozó szabályozás több forrásból tevődik össze: az Ügyvédi tevékenységről szóló törvényből (Üttv.), a pénzmosás-megelőzésről szóló törvényből (Pmt.), továbbá a Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) szabályzataiból és határozataiból. Jelen írás célja, hogy e normák részletes bemutatásával és a MÜK gyakorlatában kialakult iránymutatások alapján segítséget nyújtson a mindennapi ügyvédi praxisban felmerülő kérdések tisztázásában.
- Jogszabályi háttér
A távazonosítás és a távelőttemezés jogi keretei többrétegűek:
- Üttv. (2017. évi LXXVIII. törvény):nem írja elő az ügyfélazonosítás kötelező személyes jelenléthez kötöttségét, ezzel lehetőséget biztosítva a távazonosításra.
- Pmt. (2017. évi LIII. törvény):szigorúbb szabályozást tartalmaz, és kizárólag akkor engedi meg a személyes jelenlét nélküli azonosítást, ha az arra jogosult szerv – ügyvédek esetében a MÜK – auditálja az igénybe vehető elektronikus eszközöket.
- MÜK szabályzatok és határozatok:részletesen rögzítik a használható szoftvereket (pl. Skype, Teams, Google Meet, Zoom), valamint az azonosítás pontos menetét.
- Kapcsolódó ágazati jogszabályok:például az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény, amely a külföldön aláírt okiratok elismerésével összefüggésben bír relevanciával.
A szabályozás egyik sajátossága, hogy a normák nem minden esetben illeszkednek teljesen koherensen egymáshoz, így az ügyvédnek sokszor mérlegelnie kell, mely gyakorlati megoldás biztosítja leginkább az okiratok hitelességét és biztonságát.
- Távazonosítás részletes vizsgálata
2.1. A lehetőség és a korlátok
Az ügyfélkapcsolat létrehozása során (kivéve, ha a megbízás kizárólag jogi tanácsadásra vonatkozik), valamint minden ellenjegyzésköteles ügylet előtt az ügyvéd köteles ügyfélazonosítást végezni, amely során ellenőrzi, hogy fennállnak-e a Pmt.-ben meghatározott kizáró okok.
Az Üttv. alapján az ügyfél személyes találkozó nélküli azonosítása megengedett. Ugyanakkor a Pmt. a pénzmosás-megelőzés hatálya alá eső ügyek esetén szigorú feltételeket állít:
- ha az ügylet nem tartozik a Pmt. hatálya alá, az ügyvéd szélesebb mérlegelési lehetőséggel élhet,
- ha az ügylet a Pmt. hatálya alá esik, kizárólag a MÜK által auditált platformok alkalmazhatók.
Ez a kettősség a gyakorlatban eltérő szabályozást eredményez, azonban célszerű a teljes praxisban egységes gyakorlatot kialakítani: még a Pmt.-n kívüli ügyekben is indokolt a MÜK által auditált megoldások használata, hiszen ez jelentősen mérsékli a későbbi jogviták kockázatát.
2.2. Elektronikus hírközlő eszközök
A MÜK elnökének 1/2019. (VII. 31.) számú határozata részletesen felsorolja az alkalmazható eszközöket, így például a Skype, Skype for Business, Microsoft Teams, Google Meet, Zoom vagy Webex rendszereket.
A közös követelmény: az eszköz biztosítsa a videó és hang egyidejű rögzíthetőségét.
2.3. Az azonosítás lépési
A távazonosítás folyamata során az ügyfélnek az alábbi teendői vannak:
- Hozzájáruló nyilatkozatot kell tennie.
- A kamera előtt be kell mutatnia okmányait, azok biztonsági elemeit is láthatóvá téve.
- Szóban közölnie kell a rögzítendő személyes adatait.
- Az ügyvédnek pedig rögzítenie kell a teljes folyamatot, és azt az adatkezelési idő végéig meg kell őriznie.
Ez az eljárás nem pusztán formai kötelezettség, hanem fontos bizonyítéki eszköz is, amely vitás esetekben döntő jelentőséggel bírhat.
2.4. Esettanulmány: földhivatali gyakorlat
„Egyes földhivatalok a mai napig szigorúan értelmezik az azonosításra vonatkozó előírásokat, és megkövetelik, hogy az okiratban egyértelműen szerepeljen: az ügyfél azonosítása videotelefon útján történt. Bár jogszabály ilyen kötelezettséget nem ír elő, a gyakorlatban mégis célszerű ezt a kitételt alkalmazni az eljárás elhúzódásának elkerülése érdekében. Egyes földhivatalok a mai napig szigorúan értelmezik az azonosítási követelményeket, és megkövetelik az okiratban annak feltüntetését, hogy az azonosítás videotelefon útján történt. Bár erre jogszabály nem kötelezi az ügyvédet, a gyakorlatban célszerű ezt a kitételt alkalmazni, hogy elkerülhető legyen az eljárás elhúzódása.” – mondta el dr. Jeney Ferenc ügyvéd Debrecen városából.
- A távellenjegyzés részletes vizsgálata
3.1. Fogalom és jogi keret
Távellenjegyzésről akkor beszélünk, ha az ügyfél videotelefon útján teszi meg nyilatkozatát az ügyvéd jelenlétében, és ennek megfelelően kerül sor az okirat ellenjegyzésére. Ez akkor is jogszerű, ha a felek személyesen soha nem találkoztak, feltéve, hogy az ügyfél azonosítása korábban már megtörtént.
3.2. Távaláírás vs. távelőttemezés
A videotelefon útján tett nyilatkozatok ellenjegyzése két formában történhet:
- Távaláírás: az ügyfél az ügyvéd (képernyőn keresztüli) jelenlétében írja alá az okiratot.
- Távelőttemezés: az ügyfél kijelenti, hogy az okiratot saját kezűleg aláírta, és ezt az ügyvéd videotelefonon keresztül tanúsítja.
Utóbbi módszer alkalmazása okiratbiztonsági szempontból előnyösebb, mivel így elkerülhetők azok a bizonytalanságok, amelyek abból adódhatnak, hogy a később papíralapon beérkező okirat valóban megegyezik-e a videokonferencia során aláírt példánnyal.
3.3. Biztonsági előírások
- A videotelefonról kötelező felvételt készíteni.
- A felvételt tanácsos minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátni.
- Az okirat tartalmát az ügyvédnek az ügyféllel részletesen át kell beszélnie, és meg kell győződnie arról, hogy az az ügyfél akaratával egyező. Ez akkor mellőzhető, ha az okiratban szerepel az erre vonatkozó ügyfél-nyilatkozat.
3.4. Az ügyvédi meghatalmazás sajátosságai
A távellenjegyzés alkalmazható akkor is, ha az ügyfél az okiratot belföldön vagy külföldön papíralapon írja alá, illetve ha az ügyfél ügyvédi meghatalmazást ad. A meghatalmazást tartalmazó okirat távellenjegyzése azonban nem helyettesíti az Üttv. azon előírását, amely szerint az ügyvédnek a meghatalmazást kifejezetten el kell fogadnia. Ezen kötelezettség azonban teljesíthető az ellenjegyzés során is.
- Külföldön aláírt okiratok és a diplomáciai felülhitelesítés
Az Inytv. 39. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint diplomáciai felülhitelesítéssel kell ellátni a külföldön kiállított okiratokat. Az Üttv. 44. § (7) bekezdése azonban kivételt biztosít: ügyvédi ellenjegyzés esetén az okirat önmagában hitelesnek minősül, így Apostille vagy diplomáciai felülhitelesítés nem szükséges.
Ezt az értelmezést a Miniszterelnökség állásfoglalása is megerősítette, amely jelentős könnyebbséget biztosít mind az ügyfelek, mind az ügyvédek számára.
- Gyakorlati tapasztalatok és kockázatok
- A távazonosítás és távellenjegyzés jogi lehetőségei adottak, azonban szigorú technikai és dokumentációs előírásokhoz kötöttek.
- A földhivatali gyakorlat gyakran formalista, ezért indokolt az okiratban kifejezetten feltüntetni a távazonosítás vagy távellenjegyzés tényét.
- A felvételek megőrzése és hitelesítése kiemelt jelentőségű: a jogviták elkerülése érdekében célszerű minősített elektronikus aláírást használni.
- A Pmt. hatálya alá tartozó ügyekben nincs mérlegelési lehetőség: kizárólag a MÜK által auditált rendszerek vehetők igénybe.
- Összefoglaló – Lényeges tudnivalók ügyvédek számára
- Az Üttv. nem ír elő kötelező személyes találkozást az ügyfélazonosítás során.
- A Pmt. szigorúbb szabályokat tartalmaz, de a MÜK szabályzatai lehetővé teszik a távazonosítást.
- Célszerű kizárólag auditált platformokat használni (Skype, Teams, Zoom stb.).
- Okiratbiztonsági szempontból a távellenjegyzés előnyösebb megoldás, mint a távaláírás.
- Külföldön aláírt ügyvédi ellenjegyzésű okirat esetén nincs szükség Apostille-re.
- A teljes folyamat rögzítése és a hitelesített felvétel megőrzése elengedhetetlen.
Kérdése merült fel a távazonosítás vagy a távellenjegyzés kapcsán? Forduljon hozzánk bizalommal – debreceni ügyvédi iroda tapasztalt szakértői segítenek Önnek a folyamat minden lépésében.
Keressen minket elérhetőségeinken!
Telefon: +36 30 997 1783
E-mail: iroda@jeneyugyved.hu
Ez a cikk szponzorált tartalom, megrendelő a jeneyugyved.hu oldalt működtető cég.