Megbánta Karácsony Gergely, hogy visszalépett a miniszterelnök-jelölti versenyben Márki-Zay Péter javára? Az agglomeráció választóin dőlhet el, ki alakíthat kormányt? Mit gondol a főpolgármester Budapest feldarabolásának ötletéről? Kétrészes hétvégi nagyinterjút adott Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak. Ebben a részben politikáról, választásról és a Városháza-ügyről kérdeztük Karácsony Gergelyt. A második részt ide kattintva éred el.

Budapest és az agglomeráció eldöntheti a választást? Amennyiben az ellenzék Budapesten és Pest megyében megnyeri az összes egyéni körzetet, akkor új kormánya lesz Magyarországnak?

Budapest 18 körzetében az ellenzék fog nyerni, erre már komoly fogadásokat kötöttem és rólam tudni kell, hogy ezeket a fogadásokat mindig megnyerem. Pest megyében 12 körzet van, ebből a jogszabályok szerint 9 számít agglomerációsnak. Az agglomerációs körzetekben szerintem az ellenzék fog győzni és azt sem tartom teljesen kizártnak, hogy Pest megyében az összes körzetben győzni fogunk, de 9-ben biztosan és mint mondtam Budapesten is az ellenzék fog győzni. Hogy ez eredményezi-e kormányváltást, az egy további kérdés. Én biztos vagyok abban, hogy nagyon szoros lesz az eredmény. Nagyjából negyven olyan választókerület van az országban, amit szerintem az ellenzék nem tud elveszíteni, de nagyjából ugyanennyi körzet van a Fidesznél is, ahol azt látom, hogy rövid távon, az elkövetkező nyolcvan napban nem fogjuk tudni felülírni ezt a helyzetet, ami részben a kistelepülési kiszolgáltatottságból és a Fidesz hatalmi gépezetéből adódóan alakult úgy, hogy ott nagyon erős beágyazottsága van a kormánypártoknak. A kettő között, a további 26 körzetben dől el a haza sorsa. Önmagában az agglomeráció tehát természetesen nem dönti el a választást, főleg mivel az agglomeráció ma alulreprezentált a parlamenti térképen. Most egy törvénytelen állapot van, hiszen a Pest megyei körzetek többségében 90 ezernél is többen élnek, holott a 106 választókerület átlaga nagyjából 75 ezer fő. Pest megyének járna minimum még egy választókerület. Egy megyén belüli arányosításnak nekifutott egyszer a parlament, de még az is darázsfészeknek bizonyult, végül elvetették a javaslatot.

Melyek a billegő körzetek Budapest környékén? Sokan Pilis-Dunakanyar térségét, Szentendre környékét billegőnek tartják és néhány Kelet-pesti körzetet is.

Én a szentendreit egy fix ellenzéki körzetnek számolom, szerintem Buzinkay György nyerni fog. Ami inkább billegő, az mondjuk a Pest 10-es a monori vagy Ceglédnél a Pest 12-es körzet, esetleg Schmuck Erzsébet körzete, a Pest 9-es nagykátai. Én ezt a hármat tekintem billegőnek. De persze keményen kell azért dolgozni a többi körzetben is, hogy az ellenzék nyerjen.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Több agglomerációs polgármester állítja, a sok kiköltöző miatt jelentősen megváltozott az agglomerációban élők pártpreferenciája. A korábban egyértelműen jobboldali településeken megerősödött az ellenzék. Ön is érzékel ilyen változásokat?

Valóban van egy kiáramlás, ez politikailag újraszínezi ezeket a körzeteket, de van egy másik tendencia is: a nagyvárosiasodás. A centrumtelepülések egyre inkább az ellenzék felé húznak, a leszakadó régiók pedig inkább fideszesekké válnak. És most előtör belőlem a szociológus: az egész világon van egy olyan jelenség, hogy a fő politikai törésvonalak nagyon erősen kötődnek a lokalitásokhoz. Ha az amerikai elnökválasztási eredményeket megnézzük, vagy a török politikát, avagy a Brexit-népszavazást, azt látjuk nagyok lettek a földrajzi különbségek a szavazatokban. Én azt érzékelem, hogy 2018-hoz képest ebbe az irányba megy a magyar politika is. Nekem egyébként, aki mégiscsak egy falusi gyerek vagyok a lelkem mélyén, ez nagy szívfájdalom. Rossz látni, milyen nehezen jut el a kistelepülésekre az a progresszív politika, amiben én hiszek. Persze ez nincs kőbe vésve és szerintem ez meg fog változni, de most olyan időket élünk, hogy nagyon sok szorongás van az emberekben. Minél kisebb településen élnek az emberek, annál több szorongás van bennük, és ezt a populista politika egyre inkább ki tudja használni. Még egyszer mondom, ez nem egy magyar jelenség, ez egy világjelenség. Ezzel együtt is én azt gondolom, hogy körzetek többségében már 2018-ban is tulajdonképpen az ellenzéknek volt társadalmi többsége, csak ez különböző jelöltek között megoszlott. Most az ellenzék összeállt, ráadásul egy csomó más dolog is megváltozott a magyar belpolitikában, így azt gondolom, hogy ezek a körzetek, nevezzük ezeket csatatér vagy billegő övezeteknek, szóval ezek többségében az ellenzék győzni tud, mert az ellenzéknek jó jelöltjei vannak.

Karácsony Gergely interjú közben

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

A minap egy érdi fórumon, ahol Ön is jelen volt, a Városháza-üggyel kapcsolatban Márki-Zay Péter megvédte Önt a támadásoktól. Ez milyen érzés volt?

Számítok az ellenzék szolidaritására és én is mindig, hogyha valakit megtámadnak igazságtalanul, akkor mellette állok. Egyszer azt mondta Demeter Szilárd, hogy amikor Orbán Viktor megkérdezte tőle, hogyan bírja a támadásokat, akkor azt is mondta utána, nemcsak el kell tudni viselni, hanem még szeretni is kell. Én azt látom a Márki-Zay Péteren, hogy ő ilyenkor tűzbe jön. Tehát ő szereti ezt a kompetitív helyzetet a politikában, ezekben nagyon sziporkázik.

Ön egyébként nem bánta meg, hogy kiszállt a miniszterelnök-jelölti versenyből és átadta a helyét Márki-Zay Péternek?

Nem. Más dolog, hogy időnként gondolkodok azon, hogyan lehetett volna máshogy csinálni, de abban a helyzetben szerintem jó döntést hoztam. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem foglalkoztat ez, de alapvetően azért arra fókuszálok, hogy jussunk el április 3-ig és nyerjük meg a választást. Akkor majd ki kell elemezni, hogy mi történt. Nekem személyesen is, meg a pártoknak is, meg az egész ellenzéknek is, remélhetőleg már egy győztes pozícióban, de akkor is ki kell majd elemeznem nekem személyesen is. Röviden összefoglalva nekem az a tanulság, hogy nem akarásnak nyögése a vége. Tehát ha valaki egy ilyenbe beleáll, akkor azt nagyon kell akarni. Márki-Zay Péter ilyen jelölt.

Karácsony Gergely

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Április 4-én, a választás utáni első napon lesz még Városháza-ügy?

Már most sincs. Csak állítások, sejtetések hangzottak el, de ha megnézzük a tényeket, akkor ezeket az állításokat semmi sem igazolja. Ez az egész ügy egy döglött ló, amit időnként megpróbálhatják még föléleszteni, mert ebben van politikai érdek. Persze az is egy nagy tanulsága az ügynek, hogy tulajdonképpen a semmiből is lehet valamit csinálni politikai gépezetekkel. Biztos voltam abban, ha én miniszterelnök-jelölt vagyok, akkor a Fővárosi Önkormányzat működése kapcsán valódi ügyekkel nem tudnak támadni és azt is tudtam, hogy kreálni fognak egy ilyet, csak egész más dolog valamit fejben elképzelni, mint átélni.

A Városháza eladása az ért nem ördögtől való. Arról Önök is beszéltek korábban, hogy nem egy modern városházának való ez a régi épület. Nem lett volna jobb azt mondani őszintén, hogy eladjuk, kapunk érte egy csomó pénzt, ezt a budapestiekre költjük és építünk egy új, modern városházát is?

Lehetett volna ezt mondani, hogyha ez lett volna a döntés. De hát nem ez volt a döntés. Miért hazudjam azt, hogy el akartuk adni, amikor nem akartuk eladni? Ahonnan én a politikát nézem, ott van egy fontos szabály: a tényeket nem írják felül a vélemények. Ebben a tényeken kívül, trump-i politikában, én old school vagyok, ebben le vagyok maradva és nem is akarok felzárkózni. Úgy vagyok vele, ha valami le van írva, hogy nem akarjuk eladni, akkor azt el kell olvasni és akkor az egy tény. A Városháza-ügy harminc éve a Fővárosi Önkormányzatnak több szempontból is kérdéses története, amit csak tologatunk magunk előtt. Ezt a régi épületet még a 18. században építették egészen más célból, jóval később lett csak városháza. Budapest építészetének régi dilemma, hogy az a zárt sorú beépítés, ami az egész Kiskörúton megvan, a Városháza parknál megtörik. Legutóbb 2008-ban volt szerintem egy érvényes válasza az akkori városvezetésnek erre. Egy új városházát akartak építeni a Károly körúti oldalon úgy, hogy a Városháza parkot átadták volna a budapestieknek. Ez a terv akkor részben a politikai változások miatt, részben pedig a válság miatt lekerült a napirendről, de én a mai napig ezt egy érvényes gondolatnak tartom.

Akkor mégiscsak a napirenden volt a gondolkodás a Városháza hasznosításáról, nem?

Én arra kértem a kollégáimat, hogy mielőtt elkezdünk mindenféle fejlesztéseket csinálni, legyen egy hosszú távú stratégiánk arra, hogy mit kezd a városvezetés ezzel az épülettel. És ez a döntés-előkészítő anyag végül is arra a nagyon világos és egyértelmű álláspontra jutott, és ezt támogatta a főpolgármesteri kabinet, hogy fenntartjuk azt az elgondolást, hogy nem költünk el 26 milliárd forintot ennek az épületnek a felújítására, amikor tízből tudunk építeni egy korszerű városházát, hanem megőrizve a fővárosi tulajdont, ezt az épületrészt fejlesztjük, saját tulajdonban tartva hasznosítjuk, és az ebből származó pénzügyi bevételekből megcsináljuk azokat a közérdekű beruházásokat, amik a tág értelmű Városháza közfunkcióit segítik, amiben benne van a Budapest Galéria, benne van a Merlin Színház, benne van a Városháza park, és egy sokkal korszerűbb, hatékonyabb és 21. századi épületszárny a Károly körúton, ami ezt a zárt sorú beépítési koncepcióba szépen illeszkedik. Ez egyébként egy nagyjából harmincéves projekt. Ami viszont fontos, amiben most tudunk lépni, az az, hogy ezeket a fejlesztéseket ebben az épülettömbben, amelyek közérdekűek, végigcsináljuk, és ezek a beruházások zajlanak. A Budapest Galéria kialakításának a tervezési fázisban vagyunk, a Merlin Színház felújítása zajlik, nagyjából nyárra elkészül és ugye zajlik a Városháza park tervpályázata. Tulajdonképpen nem értem mi a kérdés, és mi az ügy ebben az egészben.

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

A Városháza-botrány után lesz még olyan főpolgármester, aki komolyan elő mer azzal állni, hogy tényleg kellene már egy modern, 21. századi városháza Budapestnek? Ott van például a Kopaszi-gátnál a Budapart, a Mol Campussal, ahol simán lehetne építeni egy londonihoz hasonló modern városházát akár a Duna-partra is. Ez a projekt soha nem fog megérkezni Budapestre?

Meg fog érkezni. De amíg én főpolgármester leszek, azt fogom képviselni, hogy a Károly körúton épüljön egy új szárny. Én egyébként abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy voltam az említett londoni főpolgármesteri irodában. Egyrészt a londoni főpolgármesternek, aki mégiscsak egy „kicsivel” nagyobb várost vezet, mint én, az irodája negyed akkora, mint az enyém. Ahol most beszélgetünk, golfozni lehet ebben a teremben és ez még csak az egyik iroda, az ajtó mögött van a másik. Engem egy kicsit nyomaszt, hogy túl nagy ez az épület. Másrészt Budapesten nagyon kevés olyan épület épült az elmúlt harminc évben ami szerethető, kortárs és együtt lélegzik a 21. századi emberrel. Szeretném, ha lenne egy modern városházánk, de ezt én ezen a telken képzelem el a Károly körút felőli oldalon. Ennek a régi épületrésznek a hasznosítására pedig ki kell találnunk valamit. Ez lehet valamilyen reprezentatív közfunkció is, hiszen az épület nagyon szép, de óriási. Például, ha át akarok menni mondjuk frakcióegyeztetésre az MSZP-frakcióhoz, az oda-vissza kb. egy nyolc perces séta, pedig ugyanezen a szinten van. Amikor elkezdtük a ciklust, egy kollégám teljes joggal felvetette azt, hogy Skandináviában az ilyen nagy középületekben rollereket biztosítanak a munkavállalóknak, hogy gyorsabban tudjanak közlekedni. Végül a főjegyző úr azt mondta, hogy innovatív ötlet, de balesetvédelmi szempontból inkább hagyjuk. Nem akarom elviccelni, tehát ez az épület nyilvánvalóan fantasztikus történelmi érték és éppen ezért vetettük el minden szempontból azt, hogy a főváros kiadja a kezéből. A tulajdonjog egyáltalán nem volt kérdéses, ennek fővárosi tulajdonban kell maradnia, nem szabad eladni.

Karácsony Gergely
Karácsony Gergely – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

A karácsonyi ünnepek előtt Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke bedobta Budapest feldarabolásának ötletét. Szerinte maximum 600 ezer lakosú Budapestre van szükség, a külső kerületeket pedig le kellene választani a fővárosról. Mi a véleménye erről a javaslatról?

Hát az, hogy nem értek vele egyet és ez egy nagyon finom és enyhe kifejezés. Egyébként Matolcsy elnök úr néha meglep azzal, hogy olyan dolgokat mond, amivel egyetértek, ez nem tartozik közéjük. Kétféleképpen tudom értelmezni ezt a felvetést. Egyrészt, hogy van a mai kormányzó elitben egy mély frusztráció Budapesttel kapcsolatosan. Ezt nem nagyon tudom megfejteni, mert nekem is ezer okom lenne, hogy frusztrációm legyen. Én is vidéki gyerek vagyok, egyetemistaként kerültem Pestre, de valahogy én egyből beleszerettem ebbe a városba és nem őrzök magamban amolyan parasztgyerek frusztrációt a nagyvárossal kapcsolatosan. Valahogy a magyar jobboldali hagyományban ez a bűnös város kifejezés nagyon erősen benne van. Másrészt úgy lehet Matolcsy felvetését értelmezni, hogy Magyarországon úgy alakult a történelmünk, részben a trianoni rossz döntések miatt, hogy azokat a potenciális nagyvárosokat, Brassót, Pozsonyt, amelyek Budapest túlsúlyát enyhítették volna, elcsatolták. Így tényleg Budapestnek a gazdasági, politikai, kulturális súlya nagyon-nagy az országon belül és könnyű olyan hangulatot kelteni, hogy Budapest és az ország ügyeit egymással szembeállítjuk. Én ezzel persze mélységesen nem értek egyet.

Budapest mai arculatát meghatározó ikonikus épületek – például a Parlament – akkor épültek, amikor Magyarország lényegében akkora volt, mint most Franciaország. Az ország területének jelentős részét elcsatolták, Budapest pedig óhatatlanul is vízfej lett. A Budapesttel kapcsolatos problémák ön szerint alapvetően ebből a helyzetből adódnak?

Igen, ez kétségtelenül nehéz adottság, de emiatt nem szabad szembeállítani az ország és Budapest érdekeit. Amikor fölmerül, hogy Debrecen legyen a főváros, vagy mondjuk a Természettudományi Múzeumot elköltöztetik Debrecenbe, ezek iszonyatosan rossz reakciók, és ezeket alapvetően ebből a történelmi traumából építkező frusztráció vezet. Kamaszkoromnak a színhelye Debrecen és nagyon szeretem, egy fantasztikus hely és sokat fejlődött. Jó fideszes polgármesterek is vannak az országban, tehát szeretném elismerni, hogy Debrecen iszonyatosan sokat fejlődött Kósa és utána a Papp polgármester úr idején, de az, hogy főváros legyen, nem elfogadható. Nagyon fontos látni, hogy Budapest Béccsel és Prágával versenyez. Az, hogy az ország gazdasági versenyképességét fönntartsuk, ahhoz Budapest versenyképességét kell fenntartani és ebben Budapestnek nem Debrecen, Pécs, Szeged vagy Győr az ellenfele.

Ön szerint min múlik Budapest nemzetközi versenyképessége és sikere?

Budapest versenyképességét alapvetően az fogja meghatározni, hogy versenyképesebb tud-e lenni a közép-európai nagyvárosokkal. Ez gyakran úgynevezett szoft szempontokon múlik. Ha egy multinacionális cég ide akar hozni egy tudásközpontot, akkor azt azért teszi mert szeretnek itt élni az emberek, mert olyan a levegő minősége, olyan a közlekedés, olyan a városnak a hangulata, olyan éttermek vannak. Tehát azon kellene közösen gondolkodnunk, hogyan lehet Budapestnek ezt a vízfejűségét a nemzet érdekében arra használni, hogy Budapest nagyobb arányban tudjon részesedni az európai gazdasági növekedésből azokban a magas hozzáadott értékű iparágakban, amelyek Budapesten keresik a helyszínt. Gyárakat nyilván a fővárosban nem lehet létrehozni, tudásközpontokat viszont ide lehetne hozni. Egy szó, mint száz, Matolcsy György feldarabolós javaslata szerintem rossz ötlet, nem old meg semmit. De nyilván minden felvetésben az igazság bizonyos magjait meg lehet találni, és akkor konstruktív leszek és megpróbálom ezeket megtalálni. Ebben az értelemben nyilvánvaló, ahogy Budapest és az agglomeráció az elmúlt harminc évben működött az teljes mértékben fenntarthatatlan és ebből kiutat kell keresni.

A Karácsony Gergellyel készült kétrészes interjú második részét ide kattintva éred el.

Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Ha már idáig eljutottál, ezek is érdekelni fognak:

Kiemelt kép: Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere – Fotó: BPK