Katasztrófális következménye lesz annak, ha a Lázár János minisztériuma által átnyomott új építési követelmények a gyakorlatban is megvalósulnak – álítja Szentendre polgármestere. Lényegében minden külterületi mezőgazdasági területet szabadon lehet bármit, akár lakóparkokat is építeni. A „tanyasi” fejlesztésekbe nem szólhatnak bele az önkormányzatok. Szentendrén és Érden óriási lakópark építésektől félnek.
Lakóparkok az önkormáyzatok beleegyezése nélkül
Ha valakinek van egy minimum 1500 négyzetméteres telke a város szélén és azt átminősítteti tanya besorolásúvá, akkor lényegében bármit építhet oda. Az eddigi 3 százalékról 30 százalékra emelték a beépíthetőség arányát. Vagyis egy 10 ezer négyzetméteres telken, 3000 négyzetméter már beépíthető, tehát egy 125 lakásos lakópark is könnyen felhúzható úgy, hogy erről az önkormányzatnak nem is kell tudnia. Miért baj ez? A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Nincsenek felkészülve a települések
Az nem túl szerencsés, ha úgy építenek egy településre 125 lakásos lakóparkokat, hogy abba az önkormányzat nem egyezett bele. 125 lakás az minimum 250 ember, de inkább több, hiszen családok költöznek ezekbe az újépítésű ingatlanokba, így plusz 500 emberről és lakásonként 1-2 autóról van szó. Ez jelentősen megterheli a most is problémás agglomerációs infrastruktúrát, az iskolákat, óvodákat, a most sem elegendő bölcsődét, orvosi rendelőket, utakat. Erre nincsenek felkészülve a települések.
Nem akart vacakolni a miniszter
Lázár János építési és közlekedési minisztériuma a jogszabály módosítást úgy nyomta át, hogy társadalmi egyeztetésre sem volt valódi lehetőség, ugyanis a véleményezésre rendelkezésre álló öt nap egy része hétvégére és közigazgatási szünetre esett. A minisztériumban tehát nem nagyon akartak vacakolni az akadékoskodókal, például a Magyar Építészeti Kamarával, vagy a Magyar Önkormányzatok Szövetségével.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Katasztrófális következmények
A jogszabály-módosítás tehát érvénybe lépett, így nem maradt más, mint a hangos tiltakozás. Legutóbb Szentendre ellenzéki polgármestere, Fülöp Zsolt szólalt meg. A helyi lapban azt állítja, katasztrófális következményei lehet annak, ha a város körüli területeken megindul a lakópark építési hullám. Az új törvény szerint ugyanis a városhatár és a Pilisi Parkerdő területe közti rész beépíthető, itt több ezer új lakást húzhatnak fel.
A fűnyírás is mezőgazdasági tevékenység
Szentendre külterületén összesen 1177 mezőgazdasági besorolású terület van, ezek mindegyikén bármikor megindulhat az építkezés. A polgármester szerint egyre többen érdeklődnek a hivatalban az építési lehetőségekről, többen kérték már a földterületük tanyává minősítését. A törvény előírja ugyan a tanyasi területeken a mezőgazdasági tevékenység végzését, azonban a fűnyírás is annak minősül, vagyis ez nem akadálya a lakóparkok építésének.
Már nincs beleszólása az önkormányzatnak
Érden sem sokkal jobb a helyzet. Csőzik László, Érd szintén ellenzéki polgármestere nemrég arról számolt be, hogy több vállalkozó kereste meg őket azzal, hogy a városszéli telkeken nagyobb házakból álló, úgynevezett ranch-stílusú lakóparkot hoznának létre. Mint fogalmazott: akkor a város nem egyezett bele az ilyen fejlesztésekbe, most viszont már a a településnek nincs beleszólása abba, mit építenek ezek a vállalkozók.
Robbanásszerű növekedés
Budapest környékének a lakossága az elmúlt 10 évben robbanásszerűen nőtt. Érd és Szentendre lakosságszáma is jelentősen gyarapodott, ez pedig óriási problémákat okoz. Nem csak az egyre nagyobb dugók formájában látható, hogy egyre többen költöznek az agglomerációba, hanem a szolgálatarásokon is érezhető.
Tervek nélküli politikusok
Az agglomerációs települések jelentős részén már most sincs elegendő állami bölcsőde, óvoda, sok helyen az iskolai férőhelyekkel is gondok vannak. Fejlesztések, nem, vagy alig történnek. Gyömrőn például konténerekben tudják csak megoldani az oktatást. A problémák egyre jobban feszítik az agglomerációt, közben a politikusok semmilyen átfogó, Budapestet és környékét egységes egészként kezelő koncepcióval nem tudnak és úgy tűnik nem is akarnak előállni.
A kormánypárti szavazók sem bízhatnak semmi jóban
A kormányban egy olyan miniszterre bízták a fejlesztéseket és a közlekedési infrastruktúra működtetését, aki többször elmondta, „most a vidéki Magyarország jön mert Budapest kapott már eleget”. Úgy tűnik a fővárosban és környékén élő kormánypárti szavazók sem bízhatnak abban, hogy jobb utakon fognak autózni, korszerűbb és pontosabb vonatokon fognak járni, vagy a gyereknek lesz helye egy normális iskolában.
Semmi jóra nem számíthat Budapest és környéke?
A rendszerváltás óta eltelt 33 évben az összes kormány magára hagyta Budapest környékét, ezért lett olyan amilyen: szabályozatlan, nem átgondolt, össze-vissza beépített. Az elmúlt években Vitézy Dávid közlekedési államtitkár színrelépésével felcsillant a reménye annak, hogy majd az unokáink tényleg korszerű vasúthálózaton, európai nagysebességű vonatokon, új metróvonalakon járhatnak. Ezt is kukázta Lázár János, kirúgta Vizézyt és egy tapasztalatlan fiatalemberből, Keszthely korábbi fideszes polgármesteréből csinált közlekedési államtitkárt. A számos leállított fejlesztés arról árulkodik, hogy Lázár János minisztériumának nem sok jót köszönhet majd Budapest és környéke, viszont az önkormányzatok tiltakozása ellenére rengeteg új lakópark épülhet az agglomerációban. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Lakpóark Biatorbányon – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu