A Normafán a december elején lehullott nagy hó ugyan nagyrészt már elolvadt, viszont megnyílt a lehetőség a technikai hópótlásra. Hamarosan élvezhetik a technikai, vagyis mesterséges havat is az odalátogatók.
Karácsonyra lesz hó
Karácsonyra végre elhárult az akadály, hogy megfelelő időjárás esetén a Normafán ismét kialakíthassák a sífutó- és szánkópályákat. A Természetvédelmi hatóság az új eljárásban harmadszor is engedélyezte a főváros több mint 130 éves téli sportterületének működését – áll a közleményükben.
Jót tesz az élővilágnak
Az elmúlt időszakban elvégzett szakértői vizsgálatok egyértelműen alátámasztották, hogy a tavalyi hópótlás után nem rosszabb, hanem kedvezőbb állapotban van a terület élővilága, vagyis jót tesz a síelés, szánkózás a hegynek.
Tízezrek síeltek a Normafán
A pályák rendkívül népszerűek voltak az elmúlt idényben. A 2022/2023-as téli hónapokban a sífutópálya 75, a szánkópálya közel 60 napon keresztül működött. Ez idő alatt több tízezer látogató, valamint közel 100 óvodai és iskolai csoport használta a pályákat. A hópótló eszközöket már készítik elő és már csak következő lehűlést várják, hogy ismét lehessen síelni és szánkózni a Normafánál.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
45 sípálya Magyarországon
Jelenleg 45 sípálya van az országban, és 10-11 síterep tudott fejlődni valamilyen szinten. A síelés nem tartozik a legolcsóbb hobbik közé, de sokat spórolhatunk, ha jó ár-érték arányú pályát választunk.
100 milliárdos biznisz
Összesen 600 ezer magyar síel aktívan Magyarországon, egy részük biztosan itthon, így elég reális esély van arra, hogy a hazai síszezon jó legyen. A hazai sípiac kb. 100 milliárd forintos – ebben benne van az utazás, az oktatás, a felszerelés, a hütte stb.
A Normafa sztorija
A Svábhegy 477 méter magas csúcson álló fát, amely sok szélvihart és villámcsapást átvészelt sokáig csak német szóval Wetterbaumként vagy magyarul Viharbükként emlegették. A Normafa név 1865-ben már útikönyvben szerepel, az 1840-es években ragadhatott rá a név, mikor a Nemzeti Színház társulatának tagjai normanapok alkalmával gyakran a Svábhegyen mulattak. A norma napok azok voltak, amikor a nyári időszakban az évad szünetelt és a színészek akkor az alapbérüket, vagyis a normájukat kapták csak meg. Az egyik ilyen nap alkalmával Schodelné Klein Rozália színésznőt 1840-ben megihlette a fa, és alatta énekelte el Bellini Norma című operájának nagyáriáját. A hagyomány szerint innentől nevezik az addig Viharbükknek nevezett fát Normafának.
Kiemelt kép: Normafa – Forrás: Facebook