Megtört az agglomerációba költözők lendülete. Míg 2019 és 2022 között évente átlagosan több mint 24 ezer fővárosi költözött át Budapest környékére, 2023-ban már csupán 15218-an tették át lakhelyüket Pest megyébe. Mi lehet a háttérben?
10 ezerrel kevesebben költöztek az agglomerációba
Jelentős változások figyelhetőek meg az agglomerációba költözés dinamikájában. A 2019-2022 közötti nagy bumm, amikor évente 24 ezren hagyták el a fővárost, lecsökkent. 2023-ban majdnem 10 ezerrel kevesebben költöztek ki az agglomerációba, mint a megelőző években. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Jól ment a kistelepüléseknek
A Budapest agglomerációs hálójába tartozó kisebb városok, falvak 2021-ben profitáltak a legtöbbet, akkor a belföldi költözésekből 12406-tal tudták növelni a lélekszámukat. E nyereség 2022-ben még 7504 volt, míg tavaly már csak 3437. Azonban ez az összesítés az egyes helységek eltérő teljesítményét takarja.
Nagyot bukott települések
A tavalyi költözési szezonban a 80 település közül 11 létszámnyeresége meghaladta a 2 százalékot is, míg 15 esetében negatív lett a mérleg. A vesztesek között nagyobb, esetenként korábban kifejezetten népszerű, s így igen megdráguló településeket is találunk, például Budaörsöt, Dunakeszit, Törökbálintot, Gyált, Vácot vagy Vecsést. Míg a vonzerejüket megtartók, illetve erősítők között inkább a kisebbek vannak többségben.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
A legnagyobb vesztes
Az egyes települések vonzerejét pontosabban mutatja, ha nem csupán egy esztendő, hanem egy hosszabb periódus – például a 2021-2023-as évek – költözéseinek eredményét vesszük figyelembe, és az összesített nyereséget/veszteséget az egyes települések induló lélekszámához viszonyítjuk. Így a legnagyobb vesztes Százhalombatta, mely e három év alatt a polgárai 1,4 százalékát veszítette el a belföldi vándorlásban. Még további négy településen negatív ez a mérleg: Dunakeszin (-1,2%), Budaörsön (-0,9%), Pilisszentkereszten (-0,6%) és Maglódon (-0,1%) – írja az Economix.hu.
Nagy nyertesek
Ezekkel szemben öt kisebb település három év alatt 10 százaléknál is nagyobb arányban tudta növelni népességét a költözőkre gyakorolt vonzereje következtében: a mintegy kétezer lelkes Vácrátót több mint 24 százalékkal, a hasonló népességű Pilisjászfalu és Budajenő 19, illetve 14 százalékot meghaladóan, míg a mintegy háromszor akkora Nagytarcsa és Szada 13, illetve 11 százalékkal.
Olcsóbb alternatíva
A most vonzó kisebb településeknek többnyire van egy közös tulajdonsága: a közelükben egy nagyobb, már korábban is vonzónak talált település található, amelyhez képest ezek jelentik az olcsóbb, a megfizethető alternatívát az odaköltözők számára.
A nagyobb települések vonzásában
Budajenőnek ilyen vonzópontja Telki, Pilisjászfalunak, és az ugyancsak szépen gyarapodó (8,8%) Tinnyének Piliscsaba, a hasonlóan bővülő Erdőkertesnek Versegyház, a fővárossal közvetlenül határos Nagytarcsának pedig maga Budapest, szűkebben a 16. és 17. kerület – hívja fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
Alaposan mérlegelnek a kiköltözők
Úgy tűnik tehát, hogy az eddig nagy népszerűségnek örvendő települések úgy megdrágultak, hogy sokan inkább másik lakóhelyet választanak azok közvetlen közelében, mások pedig úgy döntenek, hogy egyáltalán nem is költöznek Budapest környékére, mert a közlekedés, az utak állapota, az oktatási lehetőségek és az egészségügyi ellátás finoman szólva sem mondható jónak. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Kiemelt kép: A 11. kerület a magasból – Fotó: BPK