Az elmúlt időszakban több vízbe szórásos temetésre is sor került a dunabogdányi partszakaszon, ami okkal keltett komoly zavart és felháborodást a polgárok körében. A június 18-ai szertartás azonban groteszk mivoltában minden eddigit felülmúlt: miközben a közvetlen közelben épp kétszázötven gyermek piknikezett az utolsó tanítási napok egyikén, hangfalakkal, székekkel és kenetteljes üzletszerűséggel vette kezdetét a búcsúztatás a Duna-parton. Közösségünkből többen felháborodottan kerestek meg, a nyilvános ceremóniát joggal kísérte közbotránkozás” – írja közösségi oldalán Dunabogdány polgármestere.
Profitorientált temetkezés
A folyó dunabogdányi partszakaszát a helyi közösség rekreációs helynek, főtér hiányában a község központjának, tulajdonképpen főtéri funkciókat ellátó köztérnek tekinti – még akkor is, ha a terület jogilag a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) kezelésében van. Ezen a forgalmas, a nyári vízi sportokat éltető helyszínen jelent meg most a nem hagyományos környezetben történő, profitororientált temetkezés. “Mindez ugyan a százméteres védőtávolság betartásával, a strandunk alatt történt, de az átmeneti sátorozásra kijelölt helyen zajlott le, teljesen figyelmen kívül hagyva a környezet funkcióját és az ott pihenők méltóságát” – írja a polgármester. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Kegyeletsértő szórások
Liebhardt András szerint a dunabogdányiak számos dologban konzervatív értékeket vallanak, így az ide szervezett temetéseket az életünkbe történő durva beavatkozásnak, idegenszerűnek, provokatívnak, sőt a körülményeket illetően az elhunytra nézve is kegyeletsértőnek tartják. “Mióta az állam mindenféle beszámolási kötelezettség nélkül engedi hazavinni az elhunytak urnáit, tulajdonképpen elfordítja a fejét, és ezzel kaput nyit a teljesen illegális vagy a közösséget sértő temetési szertartások előtt”.
A temetőn belül kellene tartani a földi maradványokat
A polgármester azt írja, magánemberként és polgármesterként is radikális álláspontot képvisel: ő egyáltalán nem engedném ki a földi maradványokat a temetők falain kívülre. A hatályos jogszabályok szerint az ilyen tevékenység kizárólag legálisan, hivatalos temetkezési vállalkozó bevonásával, speciális, vízben oldódó papírurnával, és a KDVVIZIG engedélyével végezhető. A helyszín nem lehet a strand felett 500 méteren, illetve alatta 100 méteren belül, a szórás pedig nem történhet közvetlenül a partról: a Szentendrei-Dunaág esetében a partéltől legalább 50 méteren túl kell végrehajtani, a kísérő tárgyakat és koszorúkat pedig azonnal el kell távolítani a vízből a szertartás után.
Betiltaná a szórásokat
“Mindent meg fogok tenni, hogy lehetőleg ne történhessen több vízbeszórásos temetés Dunabogdányban. Ha ez végképp elkerülhetetlen, akkor a lakott területtől messze délre kell kijelölni egy partszakaszt, mert a faluközpontba ez nem való. Már felvettem a kapcsolatot a KDVVIZIG igazgatójával, hogy tisztázzuk az engedélyek kiadásának körülményeit és egyeztessünk a lehető legszigorúbb korlátozásokról”.
A Duna nem Ganhgesz
A polgármester szerint “a Duna nem a Gangesz, mi nem vagyunk más települések hamvedre, és rendelkezünk erre kijelölt hellyel, amit úgy hívnak: temető. Leírhatatlanul visszatetsző az, hogy közvetlenül a lakott terület közelében, évszázados szokások érlelte hasznosítás mellett temetésre használják a Duna-partot, ezt a fontos közösségi helyszínt” – írta felháborodott posztjában a település vezetője. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Kiemelt kép: illusztráció