A magyar karácsony nem csak a szeretetről, hanem az elképesztő ízekről és az asztal körül töltött órákról is szól. Családi recept szerint készülő halászlé vagy a nagymama titkos bejglije: nálunk minden falatnak története és népi hagyománya van. Egy jól ismert karácsonyi sütemény azonban Budapestről hódította meg az országot. Nézzük mit eszünk idén, 2025 karácsonyán.
Halászlé – a szenteste sztárja
A legtöbb magyar családban a szenteste elmaradhatatlan indítása a tűzpiros, paprikás halászlé. A szokás a katolikus böjti hagyományokból ered, hiszen szenteste napján régen tilos volt húst enni, a halat viszont nem tekintették annak. A hal a kereszténység egyik legősibb szimbóluma, a néphit szerint a gyors mozgás miatt a család haladását segíti, a pikkelyek pedig sok pénzt hoznak az új esztendőben. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Rántott ponty vagy süllő
A leves után a halas vonal folytatódik, leggyakrabban rántott formában. Ez a szokás az osztrák–magyar polgári konyha hatására terjedt el a 19. században, Bécs környékéről indulva. A ponty a legtradicionálisabb választás, mivel a hazai folyókban és tavakban ez volt a legelérhetőbb. Régen úgy tartották, hogy aki karácsonykor halat eszik, az olyan gyorsan fog dolgozni a következő évben, ahogy a hal úszik a vízben.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Majonézes krumplisaláta
Nincs rántott hal krumplisaláta nélkül! Ez a krémes köret a 20. század második felében vált a karácsonyi menü szerves részévé. Gyökerei a francia salátákhoz és a hidegkonyhai kultúrához nyúlnak vissza. Praktikus étel, mert előre elkészíthető, így az ünnep napján a háziasszonynak több ideje marad a családra. A krumpli mint alapanyag a népi konyhában a föld termékenységét és az életben maradást jelképezte.
Töltött káposzta – az ünnep „motorja”
Bár karácsonykor kezdjük enni, gyakran még szilveszterkor is ez van az asztalon. Ez az étel a 17-18. században vált Magyarországon népszerűvé török hatásra – a szárma átalakulásával. A káposzta a bőséget jelképezi, a gombócokba gyúrt hús és rizs pedig az egységet. Régen a disznóvágások idejére esett a karácsony, így a friss hús és a hordós káposzta találkozása természetes és praktikus ünnepi fogás volt.
Zserbó – Az étel, amely Budapestről indult hódító útjára
Gerbeaud Emil cukrászmester 19. század végi alkotása mára népi klasszikussá vált. A zserbó a réteges felépítésével a család összetartozását és a generációk egymásra épülését szimbolizálja. A dió, a baracklekvár és a csokoládé találkozása olyan harmonikus, hogy minden ünnepi süteményes tálon ott a helye. Tartós sütemény, ami a hűvös kamrában hetekig eláll, így a „maradéka” az ünnep utáni teázások fénypontja.
Borleves
Egy elegánsabb, régimódi előétel, amely főként a polgári családok asztalán maradt meg. Ez a recept az európai udvari konyhákból szivárgott be hozzánk, ahol a fűszeres, melegített borral készült leveseket gyógyító hatásúnak is tartották. Fűszeres fehérborból, tojássárgájával sűrítve készül. Különleges illata, a szegfűszeg és a fahéj aromája azonnal karácsonyi hangulatot áraszt, megidézve a régi idők polgári karácsonyait.
Sült kacsa- vagy libacomb
Aki nem ragaszkodik a halhoz, az gyakran készít sült szárnyast. A kacsa és a liba tartása a magyar paraszti udvarokban alapvető volt. Míg Márton-napkor a liba a domináns, karácsonykor a hizlalt kacsa került a tepsibe. A szárnyasok fogyasztása mögött az a hiedelem állt, hogy „elkaparják” a bajt, bár a karácsony inkább a bőséges, zsíros húsok élvezetéről szólt, ami a sötét téli napokon energiát adott a testnek.
Mákos bejgli
A bejgli a magyar karácsony abszolút uralkodója. A név a német „beugen” (meghajlít) szóból ered, és Szilézia vidékéről került hozzánk a 19. században. A népi hagyomány szerint a mák fogyasztása bőséget, szerencsét és sok pénzt hoz a házhoz, emellett megvédi a termést a kártevőktől és a rontástól. Egy jó bejgliben több a töltelék, mint a tészta, és a teteje a kelesztés utáni tojásozástól lesz márványos.
Diós bejgli
A mák párja a dió, amely a népi szimbolikában a bölcsességet és a Krisztushoz való kötődést jelképezi (a héj a keresztet, a bél az emberi természetet). A diót régen a rontás ellen is használták: a vacsora alatt mindenki feltört egy diót, és ha az ép volt, egészséges évet jósoltak belőle. A diós sütemények illata a magyar konyhában összefonódott a jóléttel, hiszen a dió értékes, tápláló alapanyagnak számított.
Mézeskalács
A mézeskalács-készítés mestersége középkori kolostorokból indult ki, ahol vallásos jelképeket formáztak a tésztából. A méz az élet édességét, a felhasznált fűszerek (gyömbér, szegfűszeg) pedig a Napkeleti Bölcsek ajándékait idézik. A magyar népművészetben a mézeskalács szív az érzelmek kifejezése volt, karácsonykor pedig a díszítés közös családi program, ahol a gyerekek is kivehetik részüket az alkotásból.
Szaloncukor
Ez a hungarikum sehol máshol nem létezik ebben a formában. Bár a fondantkészítés francia eredetű, a szaloncukor nevét onnan kapta, hogy régen a nagypolgári házak szalonjaiban állították fel a fát, amire díszes papírba csomagolt édességet akasztottak. Jókai Mór még „szalonczukkedli”-nek hívta. Ma már 2025-ben elképesztő ízekben kapható, de a faágakon lógó csillogó papír látványa örökre a magyar karácsony része marad. A Budapest és Környéke hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 252 ezernél is többen követnek minket.
Kiemelt kép: Ételudvar az egyik budapesti karácsonyi vásárban