Pontosan négy évtizede, 1986. április 1-jén kapott városi rangot Budaörs. Az egykori csendes sváb település mára az ország egyik leggazdagabb és legmodernebb gazdasági központjává vált. A jubileum alkalmából áttekintjük azt az utat, amely a lakótelep-építéstől az autópályák menti kereskedelmi birodalomig vezetett. A települést 1991-től polgármesterként vezető Wittinghoff Tamás szerint, ami Budaörsön nem kapható, az nincs is.
Mérföldkő 1986-ban: A városi rang elnyerése
Budaörs történetében az 1986-os esztendő hozta el a legnagyobb fordulatot. Bár a település évszázados múltra tekint vissza, a nyolcvanas évek közepére érte el azt a népességszámot és infrastrukturális szintet, amely alkalmassá tette a városi cím viselésére. A Kádár-rendszerben az Elnöki Tanács döntése nemcsak presztízst, hanem nagyobb önállóságot és fejlesztési forrásokat is jelentett a Budapest kapujában fekvő településnek. 1986. április 1-én várossá minősítették az egykor volt kis sváb falut. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Amit Budaörsön nem lehet megkapni, az nincs is
A budaörsi sikersztori az Auchan 1998-as nyitásával vett látványos fejlősést. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere így emlékszik a sztorira: Az áruházak közül az Auchan volt az első, udvariasan bejelentkeztek, időpontot kértek. Arra azért nagyon büszke vagyok – még hogyha ez kicsit öntelten is hangzik – hogy itt különböző cégcsoportok és érdekek voltak a területen. Akik mindent elkövettek, hogy a saját gesztenyéjüket kikaparják. Végül leültem a franciákkal, és az ő nyelvükön egyeztetve elmondtam, hogy a városnak mik a szempontjai, mik a feltételei. Az Auchan akkori kelet-európai fejlesztésekért felelős vezetőjével tárgyaltam. Ő bonyolította az egészet. Alapvetően mi a fejlesztéseket mindig úgy határoztuk meg, hogy pontosan tudtuk, a városnak komoly bevétele lesz, de infrastruktúra-fejlesztési feltételt is szabtunk. Például az, hogy az autópályánk most hatsávos, ezt az itt letelepedett fejlesztők valósították meg. Akkor is voltak viták, hogy jó-e Budaörsnek ez, én meg azt mondtam, hogy fordítsuk meg a kérdést: Jó-e az nekünk, ha sokkal kijjebb fognak ilyen bevásárlóközpontok megvalósulni? Valahol úgyis megépítik ezeket, mi meg ülhetünk szomorúan az autópálya szélén és hallgathatjuk a békakuruttyolást, amiből egy fillér bevételünk sem lesz. Végül hamar megértette mindenki, hogy az autópálya és a lakóterület közé kerültek nagy tömegű épületek, amelyeknek a forgalmi része és a megközelítésük az autópálya felől van, gyakorlatilag egy betonfalként elhatárolják a lakóterülettől az autópályát, tehát a zaj is csökken, a környezetterhelés is csökken, ráadásul olyan szolgáltatások jöttek ide, amiért régen Budapestre kellett menni. Ma, amit Budaörsön nem lehet megkapni, az nincs.
Panellakások és népességrobbanás
Ugorjunk egy kicsit vissza a múltba. A hetvenes és nyolcvanas években végrehajtott intenzív lakásépítési program teljesen átrajzolta a település látképét. A lakótelep megépülése tízezreket vonzott a főváros közelébe, ami szükségessé tette az oktatási és egészségügyi intézmények radikális bővítését. A városvezetésnek ebben az időszakban kellett megtanulnia, hogyan kezelje a hirtelen megnőtt lakosságszám okozta társadalmi feszültségeket.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, HVG, az RTL és a TV2 weboldalai. Nyomtatott változatban először 1907-ben jelent meg a Budapest és Környéke újság. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Az autópályák kereszttüzében: Stratégiai elhelyezkedés
Budaörs szerencséjét és egyben legnagyobb kihívását is az M1-es és M7-es autópályák közös szakasza jelentette. Az ország nyugati kapujaként a város a rendszerváltás utáni kereskedelmi bumm elsőszámú haszonélvezőjévé vált. A logisztikai előnyöket kihasználva a település pillanatok alatt vált az agglomeráció legfontosabb közlekedési csomópontjává.
A „magyar Silicon Valley”: Gazdasági szárnyalás
A kilencvenes évektől kezdve Budaörs mágnesként vonzotta a multinacionális vállalatokat és a nagykereskedelmi láncokat. A bevásárlóközpontok és irodaházak megjelenése olyan adóbevételeket generált, amelyről más magyar városok csak álmodhattak. Ez a gazdasági stabilitás tette lehetővé, hogy a város önerőből valósítson meg látványos közterületi és kulturális fejlesztéseket.
Infrastruktúra: Aszfalt és zöldterületek egyensúlya
A városvezetés az elmúlt negyven évben folyamatosan küzdött az élhető környezet fenntartásáért. Miközben az ipari zónák terjeszkedtek, kiemelt figyelmet kapott a Kopárok és a környező hegyek védelme. Budaörs ma azon kevés magyar városok egyike, ahol a modern aszfaltdzsungel és a túraútvonalakkal szabdalt természetes környezet közvetlen szomszédságban él egymással.
Közbiztonság: Védelem a forgalmas csomópontokon
A hatalmas átmenő forgalom és a bevásárlóközpontok jelenléte komoly feladat elé állította a helyi rendészetet is. Az elmúlt évtizedekben Budaörs élen járt a térfigyelő rendszerek és a modern közbiztonság bevezetésében. A lakók biztonságérzete kulcsfontosságú maradt a városiasodás minden szakaszában, hiszen a fejlődés nem mehetett a nyugalom rovására.
Kulturális pezsgés a hegyek lábánál
Budaörs nemcsak gazdasági, hanem szellemi központtá is vált. A Latinovits Színház és a helyi művészeti fesztiválok országos hírnévre tettek szert, bizonyítva, hogy egy agglomerációs település is képes saját, karakteres kulturális életet fenntartani. A város 40 éves jubileuma alkalmából rendezett események is ezt a sokszínűséget ünneplik. Ha kíváncsi vagy arra, mivel készül a város a születésnapjára, kattints ide!
Kihívások a jövőben: A fenntartható város
Negyven év után Budaörs újabb válaszút előtt áll. A további terjeszkedés helyett a hangsúly a fenntarthatóságra, a digitális közigazgatásra és a közösségi közlekedés fejlesztésére helyeződött. A cél, hogy a „városi lét” ne csak szolgáltatásokat, hanem valódi, emberléptékű közösségi élményt is jelentsen a következő generációk számára.
Négy évtized sikere
Az 1986-os várossá nyilvánítás óta eltelt időszak bebizonyította, hogy a tudatos tervezés és a kiváló elhelyezkedés képes egy falut európai szintű várossá emelni. Budaörs ma az agglomeráció egyik fontos motorja, amely büszkén tekinthet vissza az elmúlt negyven évre, amelyből 35 évig Wittinghoff Tamás volt a polgármestere. Bátran mondhatjuk, hogy a budaörsi sikersztori neki köszönhető, ez az ő nagy életút-sikere is egyben. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb híreit ide kattintva éred el! A Facebookon már 700 ezernél is többen követik a portáljainkat, köszönjük, hogy most te is minket olvasol!
Ezt se hagyd ki:
Kiemelt kép: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – A fotó illusztráció, Adobe AI mesterséges intelligencia felhasználásával készült.