Hogyan lesz egy iskola Magyarország egyik legjobbja és mi kell ahhoz, hogy egy település eszeveszett tempóban fejlődjön? Budaörs Magyarország egyik legsikeresebb és leggazdagabb városa a rendszerváltás óta, 31 éve Wittinghoff Tamás a polgármestere. Talán nincs is olyan településvezető, aki ne irigyelné azért, amit Budaörsön összehozott. A szabadelvűségét, liberalizmusát soha nem titkoló polgármester országos politikus is lehetne, de esze ágában sincs elhagyni Budaörsöt, de segíti és támogatja az ellenzék vezetőit. Óriási a helyi támogatottsága, rengeteg a terve és imádja a munkáját. Ha kell franciául tárgyal a befektetőkkel vagy éppen együttműködik a politikai ellenfeleivel, hogy Budaörs még jobb hely legyen. Wittinghoff Tamás az ultramodern budaörsi városházán, az irodájában adott nagyinterjút a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak.

Polgármester úr, Ön 31 éve vezeti Budaörsöt, nem unja? Mi az, ami még feltölti, amikor megérkezik ide reggel? Milyen kihívások várnak még önre?

Imádom ezt a települést és ezt a munkát. Szeretek ide bejönni a hivatalba, nagyszerű emberekkel dolgozhatom és reggel útközben, amikor körülnézek a városban, az már bőven kellő muníciót ad nekem ahhoz, hogy folytassam a munkát. Érdekesen alakult az életem, mert középiskolás koromban nem gondoltam volna, hogy emberekkel foglalkozó politikus leszek. Budapesten, a 12. kerületben nőttem fel. Az általános iskolai osztályfőnököm nem javasolt középiskolai továbbtanulásra, jóllehet a matekversenyeket sorra megnyertem. Úgy szólt a jellemzésem, hogy reakciós, klerikális értelmiségi család nehezen kezelhető gyermeke vagyok, ezért nem javasolja a továbbtanulásomat. Végül, egy baráti segítséggel, bejutottam a város egyik legjobb iskolájába a Kölcseybe. Mivel jól ment a matek és a fizika, a Műszaki Egyetemre mentem, ahol végig jelesekkel mérnökként végeztem. A terv az volt, hogy majd kimegyek egy fejlődő országba és az ott keresett pénzből igyekszem egzisztenciát teremteni itthon a családomnak. A gimiben a nyilvános beszéd, vagy egy felelés, esetleg egy versmondás számomra komoly kihívás volt volt, „megizzadtam”, ha felszólítottak az órán.

Ehhez képest szép, hogy már 31 éve polgármester, emberekkel foglalkozik, rendszeresen beszél, szerepel a nyilvánosság előtt.

Igen. 31 éve valóban olyan feladatot látok el, ahol folyamatosan kommunikálni kell, beszédeket mondani, döntéseket elmagyarázni. Ez egy nagy változás volt az életemben a rendszerváltás idején, de ez tanulható. Emlékszem a rendszerváltás milyen euforikus pillanat volt, iszonyú sokat vártam tőle és ha a 31 évnek a mérlegét meghúzzuk, akkor mérhetetlen csalódás az, ahol ma tartunk, annak a fényében, hogy milyen lehetőségek előtt állt 31 évvel ezelőtt ez az ország.

Köszönjük, hogy a forgalmas napokon már 300 ezren olvastok minket! Ezzel Magyarország Top 15 hírportálja közé került a BudaPestkörnyéke.hu – részletek itt.

 

Szóval, mi az ami még 31 év után is feltölti? 31 év azért sok egy munkahelyen.

Néha valóban sok, egy „k”-val és két „k” betűvel mondva is… De komolyra fordítva a szót: vannak állandó problémák, amelyek folyton visszatérnek. Amikor az egészségügyről beszélünk és valaki itt helyben elégedetlen, annak tökéletesen igaza van. Ennek a globális, tehát az országon belüli okát azonban nem sokan értik, nevezetesen azt, hogy az orvosok valósággal menekülnek a tb-finanszírozási ellátórendszerből a magánpraxisok irányába, ezért nem lehet szakorvosokat találni. Tehát mindig vannak megoldandó problémák. És mi az, ami leginkább ösztönzi az embert? Sokat járok az utcán, gyakran találkozom emberekkel és elképesztő erőt ad az a pozitív visszajelzés, amit tapasztalok. Budaörs számomra kicsit olyan, mint egy nagy család és borzasztó jó érzés átélni, hallani sok kedvességet, barátságot. Természetesen vannak a közéletben olyanok is, amelyek kikezdik az ember gyomrát, főleg a stílusban, de ez vele jár, és tényleg jó dolgozni ezért a településért. Szóval én borzasztóan nem érzem azt, hogy elég volt, sőt! Fontos számomra az önkormányzatiság, az autonómia kérdése. Talán ezért is kérte az ellenzék a segítségemet. Négy évvel ezelőtt a választáskor is így volt, most is így van és ilyenkor mindig felteszik a kérdést, hogy akkor te most majd mész a nagypolitikába?

És megy?

Nem, nem, nincsenek ilyen szándékaim.

Egyáltalán nem vállalna miniszteri posztot egy esetleges Márki-Zay-kormányban?

Négy évvel ezelőtt, amikor Karácsony Gergő volt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, akkor is az Ő csapatát segítettem. Az önkormányzati ügyekkel, az önkormányzatiság megreformálásának programjával foglalkoztam. Azzal, hogy mit kell tennie egy olyan kormánynak, amelyik komolyan veszi az önkormányzatiságot, a jogállamiságot és a demokratikus intézményrendszereket, merthogy a Fidesz már valamennyit elfoglalta és teljesen leamortizálta. Szóval akkor is segítettem, akkor is  aktívan vettem részt a programalkotásban, és akkor sem volt szándékom elhagyni Budaörsöt. Most is ez a helyzet.

Wittinghoff Tamás interjú közben

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Milyen a viszonya az országgyűlési képviselő-jelöltekkel, Szél Bernadettel és Menczer Tamással?

Nem titok, hogy több ellenzéki szervezet is megkeresett, hogy legyek ennek a körzetnek, a Pest-2-nek a képviselőjelöltje. Érthető, hiszen ebben a körzetben elég jól ismernek. Mielőtt azonban megkerestek volna már akkor is biztos voltam abban, hogy itt Szél Bernadettnek kell lennie az ellenzéki jelöltnek, hiszen ő tele van ambícióval és erre a feladatra termett. Ő az Országgyűlésben szeretne dolgozni én pedig itt Budaörsön a városért. Bernadett rengeteget dolgozott az előző ciklusban is, rengeteget dolgozott az előválasztás alatt is, úgyhogy evidens volt, hogy én Őt fogom segíteni. Számomra a nagypolitika és a helyi politika összefüggése annyi, hogy egy normális önkormányzati rendszer akkor tud működni, ha a jogszabályok és a nagypolitikai környezet is normális. Ebben én minden segítséget megadok Márki-Zay Péternek, illetve az ellenzéki pártok kérésére részt veszek a programalkotás koordinálásában. Végül is ez alatt a 31 év alatt néhány dolgot már láttam, ami az önkormányzatiságról szól. Ami a Fidesz jelöltjét illeti, talákoztunk nemrégiben. Számomra természetesen nem személyes kérdés, de aki azt a politikát támogatta, abban aktív szereplő volt, illetve ma is az, mely mind gazdaságilag, mind szinte az élet minden területén súlyosan tönkre tette az országot, nyilván a kötelező udvariasság mellett, de nem támogathatom.

Mi a véleménye Karácsony Gergely visszalépéséről?

Nem volt könnyű döntés ez számára. Egészen biztos, mint ahogy az elindulás sem volt könnyű, hiszen örömmel vállalta el a főpolgármesterséget és ott is rengeteg feladata van. Viszont nagyon nem mindegy, hogyan fog dönteni az ország április 3-án. A következő 4 év így, vagy úgy, sorsfordító lesz. Az előválasztás első fordulójának eredménye mindenkit elgondolkodtatott. Az látszik, hogy az egyesült ellenzék szavazóinak olyan miniszterelnök-jelölt kellett, aki valami újat hoz a politikába, s nem  része az eddigi nagypolitikának. Egyébként én Gergőt is abszolút alkalmasnak tartom, ráadásul emberileg is régi jó kapcsolatban vagyunk, támogattam is. Azt gondolom az a legnagyobb baj, hogy az olyan kulturális háttérrel rendelkező politikai szereplők tűntek el a közéletből, mint amilyen Ő maga is. Nagyon kevesen vannak. Én borzasztóan szerettem a rendszerváltás pillanatát, amikor konzervatív értelmiségiek és liberális értelmiségiek értelmes vitákat tudtak folytatni. Ma azt látjuk, hogy van egy monolit rendszer, amelyik mindent maga alá gyűrt; az egész intézményhálózatot és felszámolta a fékek, ellensúlyok rendszerét, sőt már a bíróságokban sem mindig lehet bízni. Nem akarok általánosítani, mert azért vannak tisztességes bírák, de belátható időn belül megfelelő ítélethez lehet-e jutni az igazságszolgáltatáson keresztül, ezzel kapcsolatban vannak kételyeim és rossz tapasztalataim. Budaörstől például törvénytelenül vonnak el évi több mint hárommilliárd forintot. Ez sérti az Alaptörvényt és sérti az önkormányzati törvényt is. Első fokon meg is nyertük a pert, aztán másodfokon hozott egy olyan döntést a bíróság, hogy arról csak az Alkotmánybíróság dönthet, hogy egy jogszabály sérti-e az Alaptörvényt vagy az önkormányzati törvényt, miközben mi nem ezért fordultunk a bírósághoz. Mi azt mondtuk, hogy van egy jogszabály, amelyik azt mondja, hogy az önkormányzat saját bevételei, amelyek az önkormányzati vagyon részét képezik, azok sérthetetlenek, arról csak az önkormányzat rendelkezhet, vagyis ebből nem lehet elvenni egy fillért sem.

Előfordult már, hogy azt mondta feladom és nem csinálom tovább?

Szerintem sok olyan pont volt 31 év alatt, ahol könnyen meghátráló emberek már föladták volna. Én nem adom fel. Budaörsről azt szokták mondani, hogy szabadabb a levegő, hogy egy kicsit olyan, mintha egy nyugat-európai városban élnénk. Itt az intézményekben dolgozók érzik, hogy az autonómiát mi komolyan gondoljuk: a szakemberek dolga, hogy bizonyos kérdésekben döntsenek és nem politikai alapon, kézi vezérléssel kell döntéseket meghozni.

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Budaörs az ország egyik leggazdagabb települése. Most mennyit fizetnek be az államkasszába?

3 milliárd 50 millió forint lesz idén a szolidaritási hozzájárulás. Egyébként önmagában ez az elnevezés döbbenetes. Amikor ez a kormány szolidaritásról beszél, akkor én elkezdek az ellenkező irányba futni. A szolidaritásnak a nyomát sem látom azokkal szemben, akikkel szemben tényleg szolidárisnak kellene lenni. Hozzáteszem ezzel kapcsolatban, úgy általában az egyházi szervezetek felé is komoly kritikáim vannak. Ma láttam például az RTL egyik reklámját a buszmegállóban. A plakáton egy arab hölgy van, azzal a felirattal, hogy valakinek ő egy migráns, valakinek egy menekült, de mindenekelőtt ő egy ember. És most futkos rajtam a hideg, és azért vagyok rettenetesen elkeseredve, hogy 31 év alatt ide jutottunk. A gazdaságból milliárdokat nyúlnak le, közben pedig elkeserítő, amit az országgal, a társadalommal művelnek. A harmincas években Németországról se hitte el senki, hogyan tudják majd intézményesíteni a gyűlöletrendszert. A sokat szidott Migration Aid a legnagyobb szervezet, amelyik a menekülteken segít. Ez egyáltalán nem egy negatív szervezet, hanem a háború elől menekülő árván maradtakat vagy az egyedül maradtakat vagy éppen családokat próbálja segíteni. A migráció egy létező és tragikus történet, csak hogy szolidárisak vagyunk-e a menekültekkel szemben és ennek megfelelően alakítjuk ki a menekültügyi politikánkat, vagy felhasználjuk politikailag arra, hogy emberekkel szemben félelmet és gyűlöletet generáljunk és ezt politikai haszonként használjuk, ezek borzasztó dolgok. Nagyapám mélyen hívő katolikus ember, a nagybátyám pedig szalézi szerzetes pap volt, tudom, hogy egy keresztény ember könyörületessége és emberiessége mit jelent.

Ha azt a hárommilliárd forintot nem kellene befizetni Budaörsnek az államkasszába, mire költenék?

Ahhoz, hogy az itt élők folyamatosan megkapják azt a magas színvonalú szolgáltatást, amit Budaörsön megszoktak, rengeteg pénz kell. Egyre többen költöznek hozzánk is, óvodát kellene építenünk. Közben az emberek azt kérdezik, miért kátyús a főút. Azért mert nem a városhoz tartozik, hanem állami fenntartásban van. Korábban az állam helyett mi újítottuk fel, illetve amikor olyan kormányzat volt, amelyik nem ferde szemmel nézett ránk, még némi támogatást is kaptunk hozzá. Ha a 3 milliárdhoz hozzászámoljuk az iparűzési adó megfelezését, az újabb 1 milliárd kiesés, a gépjárműadó elvonása 200 milliós kiesést jelent. Egy 11-12 milliárdos költségvetésű városnál ez nagyon sok. Ha egy átlagos családban kiesik a bevételek 30-40 százaléka az is óriási érvágás. Emiatt sok olyan fejlesztés maradt el az elmúlt években, amiket meg kellene tenni. Ezek infrastrukturális, különböző közműfejlesztések, közterületek, utak, járdák, intézmények, óvodák. Szóval lenne bőven mire költeni.

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Évek óta Magyarország legjobb iskoláit rangsoroló listák élén vannak a budaörsi sulik. Hogy sikerült az ország egyik legjobb iskoláját megcsinálni?

Ez nem a mi érdemünk. Ahhoz, hogy jól működjön egy rendszer, az egyéntől kezdve a civil szervezeteken át, az intézményekig, önkormányzatokig, abban az autonómia, vagyis az önrendelkezés a legfontosabb. Egy iskola is akkor fog jól működni, ha szabadságot, megfelelő eszközöket és anyagi lehetőséget kapnak. Mi az önkormányzatnál a hátteret biztosítjuk és hagyjuk őket dolgozni, nem dumálunk bele abba, mit csináljanak. De abba sem dumálunk bele például, hogy a színházban milyen darabokat játszanak, vagy kit szabad meghívni és kit nem. Örömmel nézzük az ifjabb Vidnyánszkynak a darabját, mint ahogy Alföldiét is, és mindegyik nagyszerű. Így van ez az iskolánál is: a pedagógusoknál senki sem tudja jobban, hogyan kell a gyerekekkel bánni. Ehhez megkapják a megfelelő anyagi támogatást, mindössze ennyit tettünk az iskolákkal, semmi mást. Nagy trauma volt az iskolák államosítása, a pedagógusok „keretek közé szorítása”. Most alapítványokon keresztül igyekszünk finanszírozni különböző programokat, ösztöndíjrendszerrel pedig támogatást tudunk adni a pedagógus bérekhez. Szóval nagyszerű pedagógusok dolgoznak a budaörsi iskolákban, akik megkapták azt a lehetőséget, hogy kreatívak legyenek, képezzék magukat, újításokat vezessenek be. Például az, hogy a középiskolában a nulladik osztályban indul a nyelvtanulás és az év végére eljutnak a nyelvvizsgáig a gyerekek, az a budaörsi Illyés Gimnázium találmánya, azóta ezt több iskolában is bevezették. Reméljük, hamarosan újra önkormányzati fenntartásúak lehetnek az iskolák, s a tanszabadság ismét alapérték lehet, ahogyan a legjobb oktatással büszkélkedhető országokban.

Az egyik budaörsi gimnáziumot pont a nyitottsága miatt támadta a szomszédos település, Törökbálint alpolgármestere, akinek a gyermeke is ide járt. Azt állította, hogy a szülők tudta nélkül érzékenyítő programokat szerveznek a diákoknak. Mi a helyzet ezzel az üggyel?

Ez egy nagyon szomorú és egy nagyon szánalmas történet. Orbitálisat hazudott a törökbálinti alpolgármester ezzel kapcsolatban. Attól is nagyon jó ez az iskola, hogy a gyerekeknek elmondanak mindent. Vannak olyan napok, amikor meghívják például a helyi mozgáskorlátozottak vagy a Buda környéki látáskorlátozottak egyesületét, és a különböző olyan szervezeteket, akik el tudják mondani, hogyan élnek mások, például a homoszexuálisok, vagy vannak olyan emberek, akik úgy születnek, hogy nem dőlt el, milyen neműek. Az Illyésben érzékenyítő programok vannak. Megmutatják, hogy egy látáskorlátozott ember milyen akadályokkal küzd, hogyan kell elfogadni. Én emlékszem arra a korszakra, amikor általános iskolás voltam és ezekről nem beszéltek nekünk. Előítéleteink voltak. Merthogy az egy teljesen normális dolog, hogy amíg az ember meg nem tapasztal valamit vagy meg nem ismer valamit, lesznek előítéletei, mert nem tudja, hogy az micsoda. Én például két évet éltem Algériában. Amikor kikerültem, tele voltam előítélettel. Ma azt mondom, valószínű az, amit én ott tapasztaltam, hogy barátokat, kapcsolatokat tudtam kiépíteni, megértettem: nincs olyan, hogy magyar ember, arab ember, cigány ember, zsidó ember, hanem vannak jó emberek, meg vannak nem annyira jó emberek és ez teljesen független attól, hogy milyen a származása, milyen a világnézete valakinek. A lényeg: egy ember minél többet ismer meg a világból, annál könnyebben lesz elfogadó és annál több lesz az empátia benne azokkal az emberekkel szemben, akik esetleg másmilyenek, mint ő. És a világ pont ettől a sokszínűségtől szép!

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Egymás után jelentik be az agglomerációs települések a sok új beköltöző miatt az építési szabályok módosítását. Budaörs is megtelt?

A rendszerváltás óta jelentősen nőtt Budaörs lakosságának száma. Több településen valóban a helyi építési szabályokon próbálnak módosítani. Mi már túl vagyunk a szigorításokon. De ezek kártérítési következmények nélkül nem jelenthetik súlyos, a tulajdonhoz való jog korlátozását. Zsámbékról hallottam legutóbb ilyet, hogy csak 2 ezer négyzetméteres telken lehet egynél több lakóegységet kialakítani. Szerintem ezekkel a módosításokkal nagyon óvatosan kell bánni. Ha valaki megvesz 30-40 millió forintért egy ingatlant azért, hogy ott felépítsen egy olyan kétlakásos házat, ahol majd a gyermekeivel vagy a szüleivel akar élni, aztán kiderül, hogy ezt nem teheti meg, ott iszonyú kártérítési igények jelentkezhetnek. Tehát nem ez a megoldás, hanem az, hogy nem szabad új területeket belterületté, lakóövezetté alakítani. Rajtunk Budaörsön is iszonyú nyomás van. Ott van egy több tíz hektáros terület a Frank-hegyen, ami üdülőövezet, amit a rendszerváltás előtt vontak belterületbe. Az egyik oldalról azt kérdezik, miért engedjük az építkezéseket? A CSOK bevezetése, az áfa-kedvezmények, és az építéshatósági eljárások totális eltörlésének az lett a következménye, hogy gyakorlatilag mindenki azt épít, amit akar. Sem a telekszomszéd, sem az önkormányzat nem nézhet bele egy kezdődő építkezés engedélyébe. Tovább megyek, már nincs is engedélyezési eljárás. Ha valamit nem szabályszerűen építettek, akkor már késő de akkor sem Budaörs járhat el. Az építésfelügyelet is a Kormányhivataloknál van. Az elmúlt tíz év nagy vívmánya az, hogy járási kormányhivatal, az építésfelügyelet és az építéshatósági ügyek kezelése is másutt van. Jelenleg egy családi házas övezetben akár társasházat is mindenféle engedélyek nélkül, egyszerű bejelentéssel lehet építeni.

Ez valóban sok településen probléma, Ön szerint mi lehet a megoldás?

Amikor arról beszélünk, hogy önkormányzati reform, akkor ezt is helyre kell tenni. Nonszensz, hogy az önkormányzatoknak nincs rálátásuk arra, hogy mi épül a településen, mire kérnek engedélyt. Az építéshatósági ügyeknek, az építésfelügyeletnek vissza kell kerülniük az önkormányzatokhoz.

A Családi Otthonteremtési Kedvezmény, a CSOK mennyire változtatta meg az agglomerációt?

Nem csak a CSOK, hanem az építésügyi szabályozások és főleg az áfa-szabályozás, valamint a kellemes környezet iránti igény összességében változtatta meg az agglomerációt. Számtalan emberrel beszéltem, illetve látom, mi történik az építkezések kapcsán. Nem a végfelhasználók, hanem a vállalkozók élvezik az ÁFA kedvezményt. Nem akarok vállalkozóellenes színben feltűnni, mert szerintem természetes reakció az amikor egy vállalkozó megérzi, hogy extra haszonra tud szert tenni, akkor kihasználja a lehetőséget. Tehát nem a vállalkozók rosszak, hanem a szabályozás.

Egyre többen vetik fel, hogy egységes egészként kellene kezelni Budapestet és környékét. Ön hogy látja ezt?

Az jól látszik, hogy teljesen föl kell adni azt az elvet, hogy Budapest elkülönül az agglomerációjától. Budapesten és környékén mintegy 3 millió ember él, de sem a közlekedési problémákkal, sem más agglomerációs problémákkal nem tudott megküzdeni egyik kormányzat sem az elmúlt 31 évben. Nem kérdés, hogy egységes tarifarendszer és normális kötöttpályás tömegközlekedés kell. Ha megnézzük Berlin, Párizs, Bécs példáját, sikerült megoldaniuk, hogy az ottani agglomerációkból a városba járás egyszerű dolog legyen, ne pedig egy napi program, mint Budapesti agglomerációban.

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Korábban sokat lehetett arról hallani, hogy a 4-es metrót Kelenföldről meghosszabbítanák Budaörsig, Érdig. Erről mostanában már nincs szó, miért?

Ma már valóban nincs értelme erről sokat beszélni. Ma már annak van értelme, hogy a 4-es metróhoz csatlakozó elővárosi vasút meddig menjen ki. Tehát nem Felcsútról Bicskéig kell meghosszabbítani a kisvasutat, hanem Bicskétől a 4-es metróig megépíteni az elővárosi vasutat, hogy mindazok, akik ebből a körzetből, az elővárosokból a fővárosba ingáznak, azok ezt 20 percenként járó vonatokkal kényelmesen megtehessék. Bevallom, saját magamat is felül kell vizsgáljam, az idő sok mindent megváltoztat. Annak idején, amikor a 4-es metró épült, akkor én magam is azon az állásponton voltam, hogy a virágpiacig ki kellene hozni, hiszen ott van egy nagy parkoló. Ma már, látva a nyugat-európai példákat, azt mondom, hogy semmi értelme sincs hatalmas P+R parkolókat építeni, mert azzal csak behozzuk az autópályák forgalmát teljesen feleslegesen a város határára. Azokon a településeken, ahonnét rendszeresen Budapestre járnak az emberek, ki kell alakítani a helyi közösségi közlekedést, amely eljuttatja az embereket szinte a saját utcájukból a legközelebbi elővárosi vasútállomásig. Nálunk Budaörsön például ingyenes a helyi buszjárat, elvileg nagyon könnyen el lehet jutni a vasútállomásra. A cél tehát az lenne, hogy jól kiszámítható kötöttpályás közlekedéssel jussanak be az emberek a fővárosba.

A budaörsi vasútállomás rémes állapotban van, de a környéke, az autópályáról nézve a Tesco felőli városrész sem Budaörs büszkesége.

Azért ott van olyan rész, ami büszkesége a városnak, sőt a bevételeink, adóbevételeinek egy jelentős része onnét származik. Ott egy új ipari park, komoly raktárbázisokkal. Egy nagy gyógyszercég közép-kelet-európai központja, raktára és számos cég működik ott. Az a rész már nem olyan, mint a vasútállomás hátsó udvara, ami nem a városé, hanem a MÁV-hoz tartozik. Persze az egy érdekes történet, hogy a MÁV sok helyen már rendbehozta az állomást, Budaörsön valahogy ez még nem sikerült, és persze ezért is ránk mutatnak sokan. Szégyellem is, de hát az állami tulajdonban lévő cég hozzáállásán múlik, hogy ilyen állapotban van az állomás. A Budapesti Fejlesztési Központtal, Vitézy Dávidékkal egyeztettünk, a tervek között szerepel az állomásnak és környékének teljes megújítása, fejlesztése, parkolók kialakítása. A lényeg, hogy az agglomerációból sínpáron, kiszámítható menetrenddel, könnyen be lehessen jutni Budapest szívébe. Ezzel a dugókat és a légszennyezettséget is csökkentenénk. Ha pedig valaki Zsámbékról, Pátyról autóval jönne Budaörsre vásárolni akkor ezt elővárosi vasúttal is majd megteheti. A korszerűsített állomásról pedig kényelmesen átsétálhat majd az áruházakhoz.

Budapest és az agglomeráció közlekedésszervezésének kérdésében, az egységes menetrend, egységes jegyrendszer és az elővárosi vasúthálózat fejlesztésének ügyében láthatóan nagy egyetértés van jobb és baloldal között.

Ma már Budaörsre legalább annyian járnak ki dolgozni, mint ahányan innen a fővárosba, tehát Budapest felől is van közlekedés kifelé, hiszen egyre több a munkahely az agglomerációban. Az elővárosi vonalak fejlesztések szükségessége nem kérdés. A főpolgármester is támogatja a Budapesti Fejlesztési Központ agglomerációs vasúti stratégiáját, meggyőződésem, hogy annak idején Tarlós István is hasonlóan gondolkodott erről. Vitézy Dáviddal is tökéletesen egyetértek, amikor éppen nem keveredik bele a politika, hogy ezekben a kérdésekben már rég lépni kellett volna. Az, hogy ma arról beszélünk, hogy majd európai uniós forrásból öt-tíz év múlva mi fog megvalósulni, borzasztó, két okból: 30 év ment el úgy, hogy nem történt semmi, másrészt, ha azok maradnak hatalmon, akikkel szemben most úgy tűnik, az Európai Unió a források visszafogásán gondolkodik, akkor abból, amit európai uniós forrásból öt-tíz év múlva csinálnának meg, nem lesz semmi. Ezért is fontos, hogy változás legyen.

Budaörs a közszolgáltatások terén sok szálon kötődik Budapesthez. A Fővárosi Vízművek szolgáltatja az ivóvizet, a szennyvíz is közös projekt, legújabban pedig a hulladékszállítást is a főváros cége végzi. Miért alakult ez így?

Korábban a városban a szemétszállítást a városnak a cége a Budaörsi Településgazdálkodási Kft. (BTG) végezte közmegelégedésre, szerintem országosan kiemelkedő színvonalon, legyen szó zöldhulladékról, kommunális hulladékról vagy éppen szelektív szemétszállításról. Aztán jött a remek törvény, jött az NHKV.

Ismertebb nevén a kukaholding.

Igen. Nem szeretnék – hogy is mondjam – ilyen babérokra törni, de ez a kukaholding elnevezés először tőlem hangzott el. Többször nyilatkoztam, attól nem lesz olcsóbb egy szolgáltatás, ha létrehoznak egy intézményt, amely ahelyett szedi be a pénzt, aki szolgáltat, aztán visszaosztja a saját szempontjai szerint az őáltala elismert összeget, ami egyébként nem fedezi a tényleges költségeket sem. Budaörsön megszokták, hogy amíg a városi szolgáltató a BTG csinálta, remekül működött minden, aztán elvették a szolgáltatási jogot a BTG-től. Az új szolgáltató miatt, jogosan,  folyamatosan kritikákat kaptuk. A főváros uniós támogatásból remek gépparkot szerzett be, hatalmas területen lát el feladatot, ugyanaz a helyzet mint a vízellátásnál. Logikus, hogy a fajlagos költségek olcsóbbak és a fővárosnak van saját szemétlerakója is Pusztazámoron, ami szintén nem mellékes történet, ami a költségek tekintetében jelentős tényező, ezért aztán kézenfekvő volt, hogy velük állapodjunk meg. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy biztos azért, mert nekem Karácsony Gergely jó barátom. Hát Érd polgármestere, Csőzik Laci is pont olyan jó barátom, egyébként meg Tarlós Istvánnal valósítottuk meg annak idején azt a szennyvízprojektet, ami egy mintaértékű projekt volt a főváros és Budaörs együttműködésével. Az egy sokmilliárdos rekonstrukció volt, azóta nem a budaörsi kis vízfolyású, Hosszúréti-patakba ömlik a tisztított szennyvíz. Most az összes szennyvizünket összegyűjtjük, átemelővel megy a csepeli tisztítóba. Tarlós Istvánt nem érdekelte, hogy én egy libsi vagyok, se engem az, hogy ő konzervatív,  jó együttműködésben meg tudtuk valósítani a projektet. Ettől még sok a kritikám azzal kapcsolatban, ahogy ő a politikában megnyilvánul, de ezt külön kell kezelni.

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

Reptér. Miért nem tudták soha megvenni?

A budaörsi reptérnek csak a neve budaörsi, valójában a 11. kerülethez tartozik, most az Államkincstár kezeli. Megpróbáltunk sok mindent, szerettük volna megvenni, de nem sikerült. A rossz nyelvek szerint olyanok kezébe került, akik szeretnek repkedni, jelentsen ez bármit is…

Önök mit csinálnának a repülőtérrel?

Egyfelől van ott egy műemlék épület, ami borzalmas állapotban van és rengeteg érték rejlik benne, ezt felújítanánk. Másodszor szerintünk nagyon jó kisrepülős, modern repülőteret lehetne ott kialakítani, megfelelő kiszolgálással. A környező területen sok iroda, rengeteg üzletember van, akik talán használnák is a repteret. Persze szabályozottan, nem úgy, hogy össze-vissza repkednek a település felett a gépek, sokak idegeit tépve, még éjszaka is.

Mi lesz a Decathlon melletti üres területen?

Nagyon remélem, és ebbe az irányba próbáljuk a tulajdonosokat ösztönözni, hogy valamilyen rekreációs jellegű hasznosítást alakítsanak ki, persze nyilván ehhez valamilyen kereskedelmi funkció is csatlakozik majd.

Kié az a terület egyébként?

Annak a cégnek a tulajdona, amelyik az Auchan áruházat is építette.

Sikeres város polgármestereként nyilván egymásnak adják a kilincset a befektetők. Hogy zajlik egy olyan tárgyalás, amikor egy világcég ide akar jönni? Mit mondanak Önnek először, egyáltalán ki jön ide tárgyalni, hogy zajlik ez az egész?

Az első az Auchan volt, udvariasan bejelentkeztek, időpontot kértek. Arra azért nagyon büszke vagyok – még hogyha ez kicsit öntelten is hangzik – hogy itt különböző cégcsoportok és érdekek voltak a területen. Akik mindent elkövettek, hogy a saját gesztenyéjüket kikaparják. Végül leültem a franciákkal, és az ő nyelvükön egyeztetve elmondtam, hogy a városnak mik a szempontjai, mik a feltételei. Az Auchan akkori kelet-európai fejlesztésekért felelős vezetőjével tárgyaltam. Ő bonyolította az egészet. Alapvetően mi a fejlesztéseket mindig úgy határoztuk meg, hogy pontosan tudtuk, a városnak komoly bevétele lesz, de infrastruktúra-fejlesztési feltételt is szabtunk. Például az, hogy az autópályánk most hatsávos, ezt az itt letelepedett fejlesztők valósították meg. Akkor is voltak viták, hogy jó-e Budaörsnek ez, én meg azt mondtam, hogy fordítsuk meg a kérdést: Jó-e az nekünk, ha sokkal kijjebb fognak ilyen bevásárlóközpontok megvalósulni? Valahol úgyis megépítik ezeket, mi meg ülhetünk szomorúan az autópálya szélén és hallgathatjuk a békakuruttyolást, amiből egy fillér bevételünk sem lesz. Végül hamar megértette mindenki, hogy az autópálya és a lakóterület közé kerültek nagy tömegű épületek, amelyeknek a forgalmi része és a megközelítésük az autópálya felől van, gyakorlatilag egy betonfalként elhatárolják a lakóterülettől az autópályát, tehát a zaj is csökken, a környezetterhelés is csökken, ráadásul olyan szolgáltatások jöttek ide, amiért régen Budapestre kellett menni. Ma, amit Budaörsön nem lehet megkapni, az nincs.

Wittinghoff Tamás
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu

És mi az, amit Ön szeretne? Mi lesz Budaörsön 10 év múlva? A legutóbbi választáson saját korábbi eredményeit is túlszárnyalva 72 százalékkel nyert, ebből biztosan következik folytatás. Van egyáltalán Önnek valódi helyi ellenzéke?

Hát…, van. Egyébként ez egy érdekes dolog, hogy szerintem a rám szavazók közül nem mind a 72 százalék baloldali, vagy liberális. Magamat egyébként sokkal inkább konzervatív liberálisnak határozom meg, mint baloldali liberálisnak, bár Magyarországon ezt nagyon nehéz elmagyarázni, mert itt minden összekavarodik. Szerintem a tisztességes piacgazdaság, a tulajdonon alapuló polgári értékrendeket képviselő társadalmi rend alapvetően konzervatív, ugyanakkor az emberi szabadságjogoknak a mindenek feletti fontossága viszont a liberalizmus alaptézise.

Szóval tíz év múlva miért fogják önt irigyelni még jobban a polgármesterek?

Azt nem tudom, ne irigyeljenek! Persze jobb, ha irigyelnek, mintha sajnálnának, de inkább a várost irigyeljék. Azt szeretném, hogy akik itt élnek, azok azt mondják tíz év múlva, „baromi jó, hogy itt élünk”. Tudom, hogy nagyon sokan vannak így. Én is, ha bárhová hosszabb időre, vagy csak pár napra elmegyek és visszajövök, mindig jó érzés hazajönni ide Budaörsre. Szóval azt szeretném, hogy rendbe tegyük a közutakat, az összes szolgáltatást, hogy az iskoláink jól működjenek, legyen új színházépületünk, annyi minden van, amit még meg kellene csinálni. A tervek hegyekben állnak, a megvalósításukhoz már csak idő és pénz kell.

Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.

Ha már idáig eljutottál, ezek az interjúk is érdekelni fognak:

Kiemelt kép: Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere – Fotó: BPK