A Tisza-frakció átírná a házszabályt, hogy a fideszes képviselők ne tudják a végtelenségig húzni az üléseket személyes érintettségre hivatkozva.
Késő este nyújtották be
Fél évvel az új parlament megalakulása után a Tisza-frakció négy képviselője, Hantosi István, Bujdosó Andrea Anna, Melléthei-Barna Márton és Rák Richárd kedden este 23 óra 10 perckor két módosító javaslatot nyújtott be. Ez néhány perccel azután történt, hogy a kormány 21 másik törvénycsomagot vitt az Országgyűlés elé. A javaslat az országgyűlési törvényt és a házszabályt írná át. A házszabály a parlament belső rendje, ez határozza meg, ki, mikor és mennyi ideig beszélhet. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!
Rövidebb parlamenti viták
A frakció szerint a cél az, hogy a parlament munkája demokratikusabb és átláthatóbb legyen, a viták pedig lényegre törőbbek. Ezért rövidülnének a felszólalások. Aki egy törvényjavaslatot beterjeszt, eddig 30 percig beszélhetett a vita elején, ezután csak 20 percig. A zárszó 30 percről 15 percre csökkenne. „Önmagában az éjszakába nyúló parlamenti viták nem garantálják a minőségi jogalkotást” – írta a Tisza-frakció a közleményében.
Személyes érintettség szigorodik
Politikailag a legfontosabb változás a személyes érintettség szabályait érinti. Ez azt jelenti, hogy ha egy képviselőt beszéd közben megemlítenek vagy bírálnak, kérhet szót, hogy reagáljon. A fideszes és KDNP-s képviselők a parlament májusi megalakulása óta gyakran éltek ezzel, hogy válaszoljanak Magyar Péter hosszú napirend előtti felszólalásaira. Szeptemberben Hallerné Nagy Anikó rendre is utasította Pócs Jánost és Balla Györgyöt. Magyar Péter már nyáron kérte a szabályok módosítását.
Egy perc elég
A javaslat szerint a személyes érintettség miatti felszólalásra eddig két perc járt, ezután csak egy perc lesz. Ha ezek a felszólalások jelentősen akadályozzák az Országgyűlés munkáját, az ülést vezető elnök az adott napon betilthatja a további ilyen hozzászólásokat. Ilyenkor a képviselők írásban mondhatják el, amit szeretnének. Így egy ülésnap nem csúszhat el azzal, hogy egymás után sorban állnak a válaszolni akaró képviselők.
Pontos meghatározás
Eddig a házszabály csak annyit rögzített, hogy az elnök indokolt esetben megadhatja a szót. Most részletesen leírnák, mi számít érintettségnek. Ilyen, ha a képviselőt név szerint vagy egyértelműen megszólítják, ha olyat tulajdonítanak neki, amit nem mondott vagy tett, ha elferdítik a korábbi szavait, vagy ha a magánéletét, családját érintő állítás a becsületét kérdőjelezi meg. A puszta névemlítés vagy egy vélemény bírálata viszont nem elég ahhoz, hogy szót kapjon.
Kemény büntetés jár
A képviselőnek a felszólalása elején legfeljebb két mondatban meg kell indokolnia, miért érintett. Ha ezt nem teszi meg, az elnök megvonja tőle a szót. Ha mégis folytatja, egy hónapig nem kaphat szót személyes érintettség miatt, ismétlésnél pedig két hónapig. Ha egy ülésen ugyanannak a frakciónak három tagja is megszegi a szabályt, az egész frakció egy hónapra elveszíti ezt a lehetőséget. A beterjesztők szerint így nem lehet összehangoltan akadályozni a parlament munkáját.
Napirend előtti felszólalások
Kevesebb napirend előtti felszólalás lesz: a képviselők hetente csak egy kijelölt ülésnapon kérhetnek így szót. A miniszterelnök, a kormány tagjai és a köztársasági elnök viszont továbbra is minden ülésnap elején beszélhetnek. Kikerülne az a szabály is, hogy erre csak halaszthatatlan, rendkívüli ügyben van lehetőség. Az ellenzék többször bírálta Magyar Pétert, hogy ezt nem tartja be. A miniszterelnök ezután bármilyen országos ügyben szólhat, ha szándékát legkésőbb egy órával az ülés előtt jelzi a házelnöknek.
Kisebb képviselői bírságok
A javaslat megszüntetné a sokmilliós fegyelmi büntetéseket is. Kövér László házelnök az előző ciklusokban gyakran szabott ki 8–10 millió forintos bírságot ellenzéki képviselőkre. Az érintettek az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak, amely rendre nekik adott igazat, így az Országgyűlés Hivatalának vissza kellett fizetnie a levont pénzt. Forsthoffer Ágnes házelnök korábban jelezte, hogy nem akar élni ezzel az eszközzel, mert szerinte veszélyezteti a képviselők megélhetését.
Háromhavi tiszteletdíj legfeljebb
A tiszteletdíj a képviselők fizetése. A javaslat eltörölné a büntetések kötelező alsó határát, és csökkentené a felső határokat. A legsúlyosabb büntetés háromhavi tiszteletdíj levonása lenne. Ez járna annak, aki akadályozza az ülést, a vitát vagy a szavazást, illetve annak is, aki fizikai erőszakkal fenyeget vagy erőszakot alkalmaz. Ha valaki újra elköveti, a büntetés megduplázódik, így hathavi fizetését is elveszítheti.
További fontos változások
A magyar EP-képviselők nem szólalhatnak fel többé a parlamentben. Kötelező lesz egy társadalmi részvétellel foglalkozó állandó bizottság. A Mentelmi Bizottságban minden frakció kap legalább egy helyet, ennek a Mi Hazánk örülhet. A vizsgálóbizottságok külföldre is küldhetnek idézést, így a Svájcban élő Nagy Mártont is meghallgathatják, akár online. Bárki felszólalhat jelnyelven is. Az új szabályok 2027. február 1-jén léphetnek hatályba. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!
Kiemelt kép: Parlament – Fotó: BPK













