A HÉTFA Kutatóintézet szakértői 8 paraméter alapján összeállították, mely városokban és járási székhelyeken a legjobb élni. Pest megyében, vagyis az agglomerációban Érd, Aszód és Budakeszi kapta a legmagasabb városi életminőség indexet, az országos rangsort szintén agglomerációs városok vezetik: Szentendre, Gödöllő és Dunakeszi.
A HÉTFA Kutatóintézet szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020 a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja a városok által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző paraméterek alapján. Ezek egyaránt foglalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával.
A szakértők az életminőségük alapján öt csoportba kategorizálva a településeket felállították a városok rangsorát: a legmagasabb, a magas, a jó, a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városokat.
Az országos rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyt is találunk, például Székesfehérvárt, Győrt és Veszprémet.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Gödöllő polgármestere, Gémesi György már reagált is arra, hogy a városa az országban a 4. legjobb eredményt érte el. Mint írja: „Boldog vagyok, hogy Gödöllő a 174 járásszékhely közül a negyedik legélhetőbb város a 2012 és 2018 közötti mutatói alapján.”
Pest megye legélhetőbb városainak listája
- Érd
- Aszód
- Budakeszi
- Cegléd
- Dabas
- Dunakeszi
- Gödöllő
- Gyál Monor
- Nagykáta
- Nagykőrös
- Pilisvörösvár
- Ráckeve
- Szentendre
- Szigetszentmiklós
- Szob
- Vác
- Vecsés
Három gyűrűs agglomeráció
Magyarország legnépesebb megyéjében, az agglomerációban három koncentrikus gyűrűről beszélhetünk – írják a kutatásban:
- A Budapesttel lényegében összenőtt belső agglomerációs gyűrűről (Érd, Budakeszi, Dunakeszi, Vecsés, Gyál és Szigetszentmiklós)
- A főváros vonzáskörzetéről (Pilisvörösvár, Szentendre, Vác, Gödöllő, Aszód, Monor, Dabas és Ráckeve)
- Valamint az azon kívül eső, periférikusnak számító járásokról és székhelyeikről (Nagykőrös, Nagykáta, Cegléd és Szob).
Az első két gyűrűbe tartozó városok demográfiai helyzete kiemelkedő vagy nagyon jó, míg a periférikus városoké jó vagy közepes. A megye járásszékhelyeinek gazdasága változatos: míg Dunakeszi, Gödöllő, Szentendre és Vecsés, valamint a korábbi kistérségi központ, Budaörs értékei kiemelkedőek, addig a periférikus városok nagyrésze valamint egyes agglomerációs (alvó)városok (pl. Monor) közepes vagy gyenge értékekkel rendelkeznek.
Az agglomerációs városok a szociális biztonság és az egyéni jólét kategóriákban kiemelkedően vagy nagyon jól teljesítenek, ami jól jelzi, hogy az ott lakók többsége nem feltétlenül helyben, a helyi gazdaságból szerzik jövedelmeiket, hanem a fővárosban, illetve az agglomeráció más munkahelyeket koncentráló településein.
A gazdasági helyzet mellett az erős civil társadalom, a fiatalok kompetenciái és az elérhető szolgáltatások kategóriái jelzik igazán, mely városok emelkednek ki a tágabb értelemben vett agglomerációból: Szentendre, Gödöllő és Vác mindhárom kategóriában rendkívül jó teljesítménnyel büszkélkedhet, Dunakeszi, Budakeszi és Érd értékei pedig bár visszafogottabbak az előbbi hároménál, átlag felettiek.
Az agglomeráció északi részén jobb élni
Összességében az agglomeráció nyugati és északi szektoraiban kiemelkedő életminőségű járásszékhelyeket találunk; a délkeleti szektorban viszont csak magas és jó életminőségű városok vannak (Vecsés, Gyál és kissé távolabb Monor). Dél felé haladva csökken a városok által nyújtott életminőség szintje – bár Szigetszentmiklós indexértékét megemelik a demográfiához, a jövedelemhez, a szegénység visszaszorításához és gazdasági helyzethez kapcsolódó mutatók, de a tőle még délebbre eső Ráckeve és Dabas értékei jóval alacsonyabbak – írják a kutatásban.
A HÉTFA Kutatóintézet
A HÉTFA közpolitikai elemzéssel, gazdaság- és társadalomkutatással, valamint terület- és városfejlesztéssel foglalkozik. A közgazdaságtan, a politikatudomány és a szociológia eredményeit arra használja, hogy jobban megértsük a magyar gazdaság és társadalom sajátosságait, és a magyar államműködés jellemzőit. A 2009-ben alakított intézet 25 belsős munkatárssal és 15 állandó szakértővel végzi tevékenységét. A teljes kutatást ide kattintva lehet elérni.
Kiemelt kép: Pest megyei városok élhetőségi indexe és kategórizálása – A táblázatban a színes körök a járásszékhelyek rangsorbeli helyezését jelölik, az egyes kategóriák szerint. PIROS: Kimagasló (1-20. hely); NARANCS: Nagyon jó (21-40. hely); SÁRGA: Jó (41-80. hely); ZÖLD: Közepes (81-120. hely); KÉK: Gyenge (121-151.hely). A táblázat jobb szélén a Városi Életminőség Index 2018-as és 2012-es értékeit tüntették fel. – Forrás: Hétfa Kutatóintézet