A HÉTFA Kutatóintézet szakértői 8 paraméter alapján összeállították, mely városokban és járási székhelyeken a legjobb élni. Pest megyében, vagyis az agglomerációban Érd, Aszód és Budakeszi kapta a legmagasabb városi életminőség indexet, az országos rangsort szintén agglomerációs városok vezetik: Szentendre, Gödöllő és Dunakeszi.

A HÉTFA Kutatóintézet szakértői által összeállított Járásszékhely Monitor 2020  a magyar járásszékhelyek életminőségét vizsgálja a városok által kínált lehetőségek és szolgáltatások körét, illetve minőségét jelző paraméterek alapján. Ezek egyaránt foglalkoznak a társadalom és a gazdaság helyzetével, valamint a település infrastruktúrájával.

A szakértők az életminőségük alapján öt csoportba kategorizálva a településeket felállították a városok rangsorát: a legmagasabb, a magas, a jó, a közepes életminőségű, valamint a komoly életminőségi kihívásokkal küzdő városokat.

Az országos rangsor élmezőnyében Szentendre, Gödöllő, Paks és Dunakeszi mellett több megyeszékhelyt is találunk, például Székesfehérvárt, Győrt és Veszprémet.

Gödöllő polgármestere, Gémesi György már reagált is arra, hogy a városa az országban a 4. legjobb eredményt érte el. Mint írja: “Boldog vagyok, hogy Gödöllő a 174 járásszékhely közül a negyedik legélhetőbb város a 2012 és 2018 közötti mutatói alapján.”

Pest megye legélhetőbb városainak listája

  1. Érd
  2. Aszód
  3. Budakeszi
  4. Cegléd
  5. Dabas
  6. Dunakeszi
  7. Gödöllő
  8. Gyál Monor
  9. Nagykáta
  10. Nagykőrös
  11. Pilisvörösvár
  12. Ráckeve
  13. Szentendre
  14. Szigetszentmiklós
  15. Szob
  16. Vác
  17. Vecsés

Három gyűrűs agglomeráció

Magyarország legnépesebb megyéjében, az agglomerációban három koncentrikus gyűrűről beszélhetünk – írják a kutatásban:

  1. A Budapesttel lényegében összenőtt belső agglomerációs gyűrűről (Érd, Budakeszi, Dunakeszi, Vecsés, Gyál és Szigetszentmiklós)
  2. A főváros vonzáskörzetéről (Pilisvörösvár, Szentendre, Vác, Gödöllő, Aszód, Monor, Dabas és Ráckeve)
  3. Valamint az azon kívül eső, periférikusnak számító járásokról és székhelyeikről (Nagykőrös, Nagykáta, Cegléd és Szob).

Az első két gyűrűbe tartozó városok demográfiai helyzete kiemelkedő vagy nagyon jó, míg a periférikus városoké jó vagy közepes. A megye járásszékhelyeinek gazdasága változatos: míg Dunakeszi, Gödöllő, Szentendre és Vecsés, valamint a korábbi kistérségi központ, Budaörs értékei kiemelkedőek, addig a periférikus városok nagyrésze valamint egyes agglomerációs (alvó)városok (pl. Monor) közepes vagy gyenge értékekkel rendelkeznek.

Az agglomerációs városok a szociális biztonság és az egyéni jólét kategóriákban kiemelkedően vagy nagyon jól teljesítenek, ami jól jelzi, hogy az ott lakók többsége nem feltétlenül helyben, a helyi gazdaságból szerzik jövedelmeiket, hanem a fővárosban, illetve az agglomeráció más munkahelyeket koncentráló településein.

A gazdasági helyzet mellett az erős civil társadalom, a fiatalok kompetenciái és az elérhető szolgáltatások kategóriái jelzik igazán, mely városok emelkednek ki a tágabb értelemben vett agglomerációból: Szentendre, Gödöllő és Vác mindhárom kategóriában rendkívül jó teljesítménnyel büszkélkedhet, Dunakeszi, Budakeszi és Érd értékei pedig bár visszafogottabbak az előbbi hároménál, átlag felettiek.

A periférikus városok közül érdemes külön kiemelni Szob városát, mely teljesen elkülönül a megye más járásszékhelyeitől: a mindössze 3 ezer fős kisváros jelenleg gyenge központi funkciói miatt nem tud a járásban térszervező szerepet betölteni, bár 2012-ben még magas életminőségű városnak számított. A Városi Életminőségi Index értékében bekövetkező visszaesés következtében jelentősen hátracsúszott a járásszékhelyek rangsorában, ugyanakkor a települési környezet itt a legélhetőbb és legbiztonságosabb az egész megyében, ami hosszú távon a város megújulásának forrása lehet – Forrás: hetfa.hu

Az agglomeráció északi részén jobb élni

Összességében az agglomeráció nyugati és északi szektoraiban kiemelkedő életminőségű járásszékhelyeket találunk; a délkeleti szektorban viszont csak magas és jó életminőségű városok vannak (Vecsés, Gyál és kissé távolabb Monor). Dél felé haladva csökken a városok által nyújtott életminőség szintje – bár Szigetszentmiklós indexértékét megemelik a demográfiához, a jövedelemhez, a szegénység visszaszorításához és gazdasági helyzethez kapcsolódó mutatók, de a tőle még délebbre eső Ráckeve és Dabas értékei jóval alacsonyabbak – írják a kutatásban.

A HÉTFA Kutatóintézet

A HÉTFA közpolitikai elemzéssel, gazdaság- és társadalomkutatással, valamint terület- és városfejlesztéssel foglalkozik. A közgazdaságtan, a politikatudomány és a szociológia eredményeit arra használja, hogy jobban megértsük a magyar gazdaság és társadalom sajátosságait, és a magyar államműködés jellemzőit. A 2009-ben alakított intézet 25 belsős munkatárssal és 15 állandó szakértővel végzi tevékenységét. A teljes kutatást ide kattintva lehet elérni.

Kiemelt kép: Pest megyei városok élhetőségi indexe és kategórizálása – A táblázatban a színes körök a járásszékhelyek rangsorbeli helyezését jelölik, az egyes kategóriák szerint. PIROS: Kimagasló (1-20. hely); NARANCS: Nagyon jó (21-40. hely); SÁRGA: Jó (41-80. hely); ZÖLD: Közepes (81-120. hely); KÉK: Gyenge (121-151.hely). A táblázat jobb szélén a Városi Életminőség Index 2018-as és 2012-es értékeit tüntették fel. – Forrás: Hétfa Kutatóintézet