Augusztus 19-től hivatalosan is Baka András Magyarország köztársasági elnöke. A volt bírót múlt kedden választott meg az országgyűlés: a titkos szavazáson 140 igen és 6 nem vokssal választották meg a képviselők. A Fidesz és a KDNP nem vett részt a szavazáson. Az alaptörvény 17. módosításának értelmében megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre szól.

Előzmények 

A parlament azért választott új köztársasági elnököt, mert az alaptörvény 17. módosításával Sulyok Tamás államfői mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke vette át.  A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Átmeneti időszak 

Az átmeneti időszakban Forsthoffer Ágnes volt köztársasági elnökként a Magyar Honvédség főparancsnoka, és ő képviselte Magyarországot a diplomáciai tárgyalásokon. Az egyik legfontosabb és korántsem protokolláris feladata volt, hogy aláírta és kihirdette az Országgyűlés által megszavazott törvényeket, illetve törvénymódosításokat.

Sulyok Tamás leváltása 

A 2010 óta kormányzó Fidesz-KDNP súlyos vereségét és a Tisza Párt kétharmados győzelmét hozó április 12-i választás éjszakáján Magyar Péter, a Tisza elnöke felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt – és több, a korábbi Orbán-kormány által kinevezett állami vezetőt – hogy távozzon hivatalából. Ezt még több alkalommal megismételte, május 31-éig adva határidőt a lemondásra, és jelezte: ha nem mond le, a kapott felhatalmazással élve eltávolítják Sulyok Tamást a hivatalából. Az államfő nem tett eleget a felszólításnak. Június 1-jén a kormányfő az igazságügyi miniszter társaságában felkereste a köztársasági elnököt, majd bejelentette: ha Sulyok Tamás nem mond le tisztségéről, leváltása érdekében módosítják az alaptörvényt.

Tudtad?

A BudapestKörnyéke.hu hírportált százezrek olvassák. Olyan oldalakkal vagyunk egy listán, mint az Origo, Telex, Index vagy a Blikk. A Facebookon már 248 ezres a követőtáborunk. A hirdetőink tudják, hogy helyben hirdetni a leghatékonyabb. Nálunk gyorsan elérik a főváros és az agglomeráció 3 milliós lakosságát.

 

Az alaptörvény 17. módosítása 

A kormány július 4-én nyújtotta be az alaptörvény 17. módosítását kezdeményező javaslatot, amely kimondta: a módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, és helyére az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt választ. A Fidesz és a KDNP tiltakozott a tervezett alkotmánymódosítás ellen, és július 9-én a „tiszás önkényuralom kiépítése” és az államfő elmozdítása ellen szervezett tüntetést a Sándor-palotánál. Az Országgyűlés július 13-án elfogadta az alaptörvény 17. módosítását, Sulyok Tamás pedig 5 nap múlva bejelentette, hogy aláírja azt, de súlyos tartalmi ellenvetéseit fejezte ki, a módosítást a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példájának nevezte.

Polgár Judit nemet mondott 

Július közepén Polgár Judit sakkolimpiai bajnok köztársasági elnökké választását javasolta a tudomány, kultúra és sport tizenhat szereplője, majd Magyar Péter is, azonban Polgár Judit nem vállalta a pozíciót. A kormányfő a következő hetekben találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki 2024-ben Vidéki Prókátor néven hívta fel a sajtó figyelmét a kegyelmi ügyre, Romsics Ignác Széchenyi-díjas történésszel, akadémikussal és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is. A Tisza-frakció augusztus 8-án Baka Andrást jelölte köztársasági elnöknek. A Mi Hazánk Mozgalom Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre, de a jelölés érvényességéhez szükséges 40 képviselői aláírást a hatfős frakció nem csatolta. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt az új köztársasági elnök megválasztásában, mert illegitimnek tartja Sulyok Tamás eltávolítását. A két ellenzéki párt az Alkotmánybírósághoz is fordult az alaptörvény 17. módosításával kapcsolatban, de a testület augusztus 17-én hatáskör hiányára hivatkozva visszautasította a beadványt.

Baka András pályája

Dr. Baka András több évtizedes hazai és nemzetközi jogászi, bírói tapasztalattal rendelkezik. 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt. 1991 és 2008 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájaként szolgált, majd 2009-ben az Országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választotta. Miután 2011-ben az Országgyűlés fideszes többsége jogellenesen, idő előtt eltávolította hivatalából, kúriai bíróként folytatta munkáját. Dr. Baka András egész eddigi életútja során kiemelten fontosnak tartotta a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mindig következetesen kiállt a jogállam és a bírói függetlenség mellett. Életútja példát mutat a demokratikus jogállam és az alkotmányos elvek melletti elkötelezettségről. 

Magyar Péter üzent Baka Andrásnak

“A mai naptól, 2026. augusztus 19-től, Dr. Baka András Magyarország köztársasági elnöke. Elnök úr munkájához sok sikert, jó egészséget és a lehető legtöbb emberséget kívánok! Isten áldja Magyarországot!” – írta közösségi oldalán Magyar Péter miniszterelnök.  A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: Baka András – Forrás: parlament.hu