1907 márciusában 450 méter drót tűnt el Soroksár és Dunaharaszti között. A Budapest Környéke című újság korabeli beszámolója szerint a tolvajok Erzsébetfalváról jöttek. Kiszámoltuk, mennyit ért a zsákmány, és miért vonzó ma is a rézlopás.
Eltűnt a drót
A Budapest Környéke 1907 tavaszán arról írt, hogy március végén Soroksár és Dunaharaszti között ismeretlenek mintegy 450 méter drótot vágtak le és vittek el. Lapelődünk szerint a gyanú erzsébetfalvi tolvajokra terelődött. A régi újságot az Országos Széchényi Könyvtár archívumában találtuk meg. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!
Mennyit ért akkor
1907 áprilisában a réz tonnája Londonban 96 font volt, ez kilónként nagyjából 2,3 koronának felelt meg. Egy méter vezeték mintegy 63 grammot nyomott, így a 450 méter körülbelül 28 kiló rezet jelentett. A zsákmány értéke saját számításunk szerint nagyjából 65 korona volt.
Mai pénzben számolva
Egy gyári munkás 1907-ben havonta nagyjából 50 koronát keresett. Ma a nettó átlagfizetés 433 400 forint, így egy korona mai vásárlóereje körülbelül 8700 forint. Ezzel számolva a 65 koronás zsákmány ma mintegy 560 ezer forintot érne. Egyetlen éjszaka munkájáért ez egy munkás több mint egyhavi fizetése volt.
Miért érte meg
A réz 1907-ben a villamosítás és a telefon terjedése miatt keresett nyersanyag volt. A vezetékek lakatlan földeken, őrizetlenül futottak a falvak között. A levágott drótot könnyű volt összetekerni és elszállítani. A fémkereskedők nem kérdezték, honnan származik, és a réz nem árulta el, honnan vágták le.
A mai ár
Ma egy kiló vörösréz-hulladék nagyjából 3400 forintot ér a felvásárlóknál. Ugyanez a 28 kilónyi réz tehát ma mintegy 96 ezer forintot hozna. Ez a mai átlagfizetés nagyjából ötöde. A tolvaj ma kevesebbet keres egy ilyen fogáson, mint 1907-ben, mégis megéri neki, mert a réz ára közel van a történelmi csúcshoz.
Ma is lopják
A kábellopás ma is gyakori Budapesten és környékén. A BKV-nál három év alatt 911 millió forint kárt okoztak a fémtolvajok. A HÉV-vonalakon és a villamospályák mentén rendszeresen tűnnek el kábelek, ami járatkimaradást jelent. Az utasok sokszor nem is tudják, hogy egy lopás miatt késik a szerelvény.
Tízszeres a kár
A legnagyobb gond, hogy a helyreállítás sokkal többe kerül, mint amennyit a tolvaj kap. A javítás költsége általában két-háromszorosa az ellopott anyag értékének, de van, amikor ennél is több. A H6-os HÉV vonalán egy 200 ezer forintos lopás után 2 millió forintba került a helyreállítás.
Megváltoztatták a törvényt
2013-ban szigorították a fémkereskedelem szabályait. Azóta csak engedéllyel lehet fémet felvásárolni, az eladót azonosítani kell, és készpénzben nem fizethetnek. A változás látványos volt, a MÁV-nál a kábellopások száma egy év alatt 326-ról 52-re esett vissza. Ez mutatja, hogy a tolvaj ott lop, ahol könnyen eladhatja a zsákmányt.
Akkor és most
A kábellopás 1907-ben és ma is ugyanazért jó üzlet. A réz értékes, könnyen elvihető és nehezen azonosítható, a vezetékek pedig hosszú szakaszokon őrizetlenül futnak. A különbség annyi, hogy ma az ellenőrzött felvásárlás miatt nehezebb pénzzé tenni. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!
Kiemelt kép: Fémtolvajok elfogása egykor és most – A fotó illusztráció. Forrás: Like Company AI Stúdió
Botrányt csináltak a rafkós telekspekulánsok Soroksárnál – Mi változott 120 év alatt az agglomerációban?
Döbbenetes: Sokkal többet ért a tanárok fizetése 120 éve Magyarországon, mint most – A Budapest Környéke korabeli lapszáma mindent elárul
A mindent elszívő „fővárosi moloch”: Az agglomerációs kisvállalkozások helyzete semmit sem változott 120 éve Budapest környékén












