Metróvonal bővítés, repülőtéri gyorsvasút, egy új Duna híd, alagút a Déli és Nyugati pályaudvar között. Jól hangzó tervekről beszélt a főpolgármester és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár egy konferencián.
A fejlesztési tanács elé kívánom vinni, a 3-as metró középső szakaszának rekonstrukcióját, valamint a Káposztásmegyerig való meghosszabbítását. Továbbá a fogaskerekű fejlesztését, a BKV járműállomány megújítását és az Aquincumi híd építését – mondta Tarlós István főpolgármester a Portfolio Budapest 2030 konferencián.
Foglalkozásunknál fogva mi mindannyian budapestiek vagyunk, Budapest a munkánk, Budapest a szenvedélyünk. A 21. század következő évtizedeiben a város legsikeresebb korszaka köszönthet ránk, 2030-ra Budapest lehet az egyik, ha nem a legjobb város Európában – mondta el Fürjes Balázs, Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
Az államtitkár szerint a fővárostól nem várható el, hogy önerőből megvalósítsa azt, amire a budapestieknek és Magyarországnak szüksége van, ezért kell ebben az államnak támogatnia.
A jövő Budapestje
A jövő Budapestjéről rendezett délelőtti szekcióülésen a kormányzati fejlesztési lehetőségekről szóló előadásában az államtitkár hangsúlyozta: a mindenkori kormány nem hagyhatja magára Budapestet, és nem is gyámkodhat felette, az egyetlen helyes magatartás a város szabadságát tiszteletben tartó, jó együttműködés – amibe beleférnek a viták is – a fővárosi önkormányzattal.
Megjegyezte: különösen fel kell készülni a vitákra, ha olyan rutinos, kompromisszumot nem ismerő ember képviseli a város érdekeit, mint Tarlós István főpolgármester. Fürjes Balázs szerint Budapest soha nem látott esély kapujában áll, a 21. század következő évtizedeiben a város valaha volt legsikeresebb korszaka köszönhet rá, és 2030-ra a városi életminőség és a város vonzereje alapján Budapest „Európa top3 fővárosának egyike lehet”, „ha nem rontjuk el”.
A fejlődéshez szükséges külső-belső, anyagi és szellemi feltételek rendelkezésre állnak. Szerinte szükség van még a sikerhez kipróbált, tapasztalt, cselekvőképes városi vezetőre, ezért „tették le a garast” Tarlós István mellett.
Fürjes Balázs jelezte, a sikerhez kívánatos a városvezetés és a kormányzat közötti jó együttműködés, a „háborúskodás helyett” a bizalmon és tiszteleten alapuló közös munka. Az eredményes városépítéshez szükség van egy jó mestertervre, egy ambíciózus és reális városépítési tervre is – tette hozzá az államtitkár.
Egyensúlyt kell találni a fejlesztések során abban, hogy a főváros a budapestiek otthona, ezért élhetőnek kell lennie, és közben a nemzet fővárosaként méltóságtelinek, „kisugárzóbbnak” is kell lennie. Erre még „rárakódik” az európai minőség is, hogy Budapest lehet Közép-Kelet-Európa valódi központja.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy mostantól minden lényeges budapesti közfejlesztés ügye a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában dől el. Úgy vélte, 1990 óta a budapesti közfejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban még soha nem volt olyan erős a főpolgármester és a fővárosi önkormányzat pozíciója a kormánnyal szemben, mint most.
2030-as tervek
Fürjes Balázs szólt a Budapest 2030 közfejlesztési tervről is. A kormány és a főváros 2019 végéig közösen készíti el Budapest tízéves, 2030-ig szóló közfejlesztési tervét, amely – szavai szerint – nem lehet csak a városvezetés és a kormány belügye, hanem közösségi tervezésre, párbeszédre van szükség. Ezért arra hívnak mindenkit, aki Budapesttel foglalkozik, hogy segítsen „kitalálni” Budapestet, beszéljenek a kihívásokról, lehetőségekről, arról, hogyan tehető jobbá, kényelmesebbé a budapestiek élete.
Hamarosan honlap is indul, ahol javaslatokat lehet tenni a fejlesztési irányokra. A „Budapest-párbeszédet” tavaszig folytatják, és a javaslatok alapján állítják össze a Budapest 2030 tervet.
Vonat indul a repülőtérre
Homolya Róbert, a MÁV Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, érdemes a vasútba fektetni, és példaként említette, hogy 2012-2017 között a felújított esztergomi és székesfehérvári vonalakon több mint 50 százalékkal nőtt az utasok száma.
Elmondta, egyes esetekben már „fojtogatja” a kötöttpálya a várost, ami akár a fejlődés gátja is lehet. Mint mondta, a vasúttársaság évente 140 millió utast szállít, ezen felül évi 80 millió utast szállítanak a HÉV-ek.
A vasúttársaság fejlesztési tervei között említette a Keleti, illetve Nyugati pályaudvar kimenő vágányainak számának megduplázását, a Nyugati, illetve Déli pályaudvar földalatti vágánnyal való összekötését, a Déli összekötő vasúti híd harmadik vágánnyal történő bővítését, új megállók létesítését, a zuglói és a kőbánya-kispesti megálló felújítását, valamint a belváros és a légikikötő közötti vasúti kapcsolat létesítését.
Mint mondta, a kormány előtt van a javaslatuk, a cél az, hogy 20 percenként tudjanak szerelvényeket indítani, amelyek 15-20 perc alatt érnek ki a belvárosból a repülőtérre.
Kiemelt kép: illusztráció