A főváros új vezetése az Állatkerthez kinevezett új gazdasági igazgatót ráállította a Biodóm pénzügyeire. A 12 milliárdos beruházás ugyanis már 63 milliárdnál tart, az állatkert igazgatója, Persányi Miklós pedig vagy nem akar pontos számokat mondani, vagy fogalma sincs arról, hogy mi történik, mert kicsúszott a kezéből az irányítás. Nem a Biodóm az első olyan középület, amelynek az építési költségei nagyon másként alakultak, mint ahogy azt az elején mondták.
A Fővárosi Állat- és Növénykert új gazdasági igazgatója átvilágította az Állatkert eddigi gazdálkodását, a jelentés már a főpolgármester előtt van – értesült a hvg.hu. Mézes Rózsának nem elsősorban a Biodóm elszálló költségeit kellett megnéznie.
A 12 milliárdosnak indult projekt költsége jelenleg 63 milliárdnál tart, ha azt a 20 milliárd forintot is beleszámoljuk, amit az Állatkert főigazgatója, Persányi Miklós decemberben kért a beruházás befejezéséhez. A kormány nem akar, a főváros pedig nem tud több pénzt adni, így lehet, csak egy üres csontváz marad az Európa egyik legnagyobb turisztikai attrakciójaként emlegetett épület.
A beruházást nem csak a gazdasági igazgató vizsgálta, hanem Karácsony Gergelyék felkérésére az Enviroduna Beruházás és Előkészítő Kft.-t is megnézi, mennyiből lehet befejezni a projektet. Ennek még nincs eredménye, az előzetes számítások szerint 4-6 hónapig is eltarthat.
Az elszálló árak miatt nem véletlen ez a szoros fogás, és hiszen mindeddig nem derült ki, hogy Persányi Miklós pontosan mire kéri az újabb 20 milliárdot. A HVG által az Állatkerttől kikért közérdekű adatigénylésre befutott válaszok alapján pedig úgy tűnik, Persányi vagy csak megtippelte a várható pluszköltség nagyságát, vagy továbbra sem akarja elmondani, mi mennyibe kerül, és hol számolták el magukat a kezdeti kalkulációkhoz képest.
Költségnövelő tényező az is, hogy emelkedtek az árak és romlott a forint is, így többe kerül az állatok, növények beszerzése. A Állatkert válaszából az derül ki, hogy az építés-kivitelezés költségei bizonyos esetekben 25-60 százalékkal emelkedtek, jóval többe kerül például a műszikla-dekoráció megépítése. Becsléseik szerint az üzemeltetés évente nagyjából 1-1,3 milliárd forintba kerülne.
A Duna Aréna költségei is elszálltak
A főváros történelmében nem a Biodóm az első olyan középület, ahol brutálisan elszálltak az építési költségek. A Duna Aréna is sokkal többe került, mint tervezték. 2017-ben az akkori fejlesztési miniszter, Seszták Miklós 41 milliárd forintra taksálta a Duna Aréna és a hozzá kapcsolódó fejlesztések költségeit. Ez közel duplája a korábbi, 22 milliárdos összegnek, és több mint ötszöröse annak a nyolcmilliárd forintnak, amely az eredeti magyar pályázatban szerepelt. Végül 141 milliárd lett a végszámla.
A Bazilikánál is voltak pénzügyi gondok
Az építési költségek a legtöbb budapesti középületnél általában sokkal magasabbak lettek, mint amit az elején bemondtak. Így volt ez a közelmúltban a sportcsarnoknál, a Várkert Bazárnál vagy a stadionnál. Utóbbi költségei már akkor is elszálltak, amikor először építették meg az 50-es években ezért a lelátók felét akkor már meg sem csinálták. Ha távolabbra tekintünk a múltba a Bazilika sem marad ki a sorból.
Az 1800-as években a Szent István Bazilika építését többször abba kellett hagyni, mert vagy elfogyott az összegyűjtött pénz, vagy a felvett hitel. Tény, hogy az 1851-es alapozáskor még azt sem tudták eldönteni, melyik meglévő terv alapján épüljenek tovább a falak, így nem csoda, hogy a csaknem két emberöltővel később, 1905-ben felszentelt Bazilika építése sok hitelt, pénzt, türelmet emésztett fel.
Az eredmény szép lett, Budapest meghatározó épületévé vált és ma már senkit sem érdekelnek az egykor elszálló költségek. Lehet, hogy a mostani kivitelezők, építtetők is így gondolkodnak? Nem tudunk arról, hogy Budapesten eddig bárkit is elítéletek volna, mert az adófizetőknek végül sokkal többe került egy épület, mint ahogy azt az elején mondták.
Kiemelt kép: A Biodóm látványterve
