Korcsolyát húzott Magyar Péter miniszterelnök, és randihelyszínnek ajánlotta a Városligeti Műjégpályát. A kormányfő posztja jókor jött: száz éve hűtik gépek a liget jegét, a legendás pálya pedig jubileumi szezonnal várja a korcsolyázókat.

Korcsolyán a miniszterelnök

Magyar Péter miniszterelnök a Városligeti Műjégpályán korcsolyázott vasárnap este, és a közösségi oldalán arra biztatta követőit, hogy minél többen menjenek el. Bejegyzésében arra emlékeztetett, hogy idén 100 éves a pálya, és egészséget, jó hangulatot, barátokat és fantasztikus zenét ígért mindenkinek, aki jégre lép. „A Városliget és a 100 éves Műjégpálya az egyik legromantikusabb randihelyszíne a csodaszép fővárosnak” – írta a kormányfő. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Jubileumi szezon indult

A korcsolyaszezon november 20-án, pénteken kezdődött a Budapesti Sportszolgáltató Központ által működtetett pályán. A nyitónapon katonazenekar játszott, a jégen pedig bemutatókkal ünnepelték a gépi jégkészítés századik évfordulóját. Pályára léptek jégtáncosok, freestyle korcsolyázók, parahokisok és a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség korcsolyázói is. A centenárium miatt a hétvégén is ünnepi programokat tartottak.

Százezrek a jégen

A Városligeti Műjégpálya évről évre hatalmas tömeget vonz. Az előző szezonban több mint 280 ezren léptek jégre, a legtöbben a téli szünetben jöttek: ekkor több mint kilencvenezer látogatót számoltak. A kölcsönzőből egy-egy szezonban akár 150 ezer pár korcsolyát is kiadnak. A pálya a Hősök tere és a Vajdahunyad vára között fekszik, így a fővárosiak mellett a turisták is szívesen választják.

Egylet a tóparton

A korcsolyázás a ligetben jóval régebbi a műjégnél. 1869. december 2-án Kresz Géza 15 társával megalapította a Pesti Korcsolyázó Egyletet. A városi tanács díjtalanul engedte meg, hogy a Városligeti-tó egy részén korcsolyapályát alakítsanak ki. Az egylet saját pénzén egy kis fa melegedőt építtetett, a pályát pedig 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében nyitották meg ünnepélyesen.

Szeszélyes természetes jég

A tavon csak akkor lehetett korcsolyázni, ha a tél is úgy akarta. Enyhe időben a víz csak januárban fagyott be, így rövidebb lett a szezon. Átlagosan harminc-negyven nap jutott a korcsolyázókra, de az 1920 és 1921 közötti télen a tó mindössze egyetlen napra fagyott be. A Budapesti Korcsolyázó Egylet már 1914 előtt komolyan tervezte a műjégpályát, ám az első világháború kitörése miatt még egy évtizedet kellett várni.

Bécs után másodikként

A műjégpálya 1926-ra készült el. A terveket Hollerung Gábor, Krencsey Géza, Krempels Béla és Bauer Béla mérnök készítette, ők irányították a kivitelezést is, szakértőként pedig a bécsi Eduard Engelmann segítette a munkát. A 80-szor 70 méteres, 5600 négyzetméteres pálya a kontinens második gépi hűtésű jégpályája lett Bécs után. A hűtőgépeket 1926. november 19-én próbálták ki, a műszaki átadás másnap, november 20-án volt.

Hatvankét kilométer cső

A tómeder betonjába összesen 62 kilométer hosszú, 4,2 centiméter átmérőjű csöveket fektettek, egymástól nyolc-tíz centiméterre. A csövekben sós víz keringett, amelyet zárt rendszerben elpárologtatott ammónia hűtött le mínusz hét-tizenkét fokra. A betonra rétegenként, rongyokkal hordták fel a vizet, ezt fagyasztották meg a hideg csövek. A nagyközönség november 23-án mehetett jégre, de akkor még csak a pálya felén, mert a gépek nem bírták az egész felületet hűteni.

Világbajnokságok és jégkorong

A műjég megváltoztatta a magyar téli sportot. Az átlagos harminc-negyven nap helyett száz-száztíz napig lehetett korcsolyázni, a ligeti pályán így 1929-ben, 1935-ben és 1939-ben is világbajnokságot rendeztek. A műjég révén a mű- és gyorskorcsolya mellett a magyar jégkorong is fejlődésnek indult, a pályát ma is a sportág bölcsőjének tartják.

Romokból újra jég

Budapest ostroma alatt a pálya olyan súlyos károkat szenvedett, hogy teljesen használhatatlanná vált. A helyreállításért a korcsolyázó szövetség és az egylet dolgozott sokat. 1968-ban megnövelték a jégfelületet. A legutóbbi nagy felújítás 2009 és 2011 között zajlott: a műemlék épületet az 1926-os állapot szerint újították fel, és újjáépítették a háborúban lebombázott szárnyat is. A megújult pálya 2011-ben nyitott újra, a munka a hűtőrendszer kiegészítő felújításával 2015-ben zárult le.

Így készül ma

Ma 4,5 tonna ammóniával működik a hűtőberendezés, amely propilénglikolos folyadékot hűt le, ezt szivattyúk keringetik a betonba öntött csövekben. Egyetlen milliméter jéghez nagyjából 12 köbméter víz kell, egy szezonban a pálya vízfogyasztása elérheti a 150 ezer köbmétert. A közönségnek a mínusz 5 fokos jég a legjobb, ehhez a gépház átlagosan mínusz 8-9 fokot állít elő. Nyáron a medret vízzel töltik fel, és a Városligeti Műjégpálya helyén csónakázni lehet. A BudapestKörnyéke.hu hírportál legfrissebb fővárosi és agglomerációs híreit ide kattintva éred el!

Kiemelt kép: Magyar Péter miniszterelnök a Városligeti Műjégpályán – Forrás: Facebook