Nagysebességű vasútat terveznek Budapestről Győr érintésével Bécsbe, illetve Pozsonyon át Prágába és Varsóba. Távolinak tűnik, de mint a vasútfejlesztésben oly sokszor, itt is igaz: ha azt szeretnénk, hogy 2040-ben valóság legyen, most kell az előkészítésén dolgozni – fogalmazott Vitézy Dávid a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója. Az elképzelés kiváló, apró probléma, hogy jobb esetben is csak 20 év múlva láthatjuk élőben ezeket a Nyugatiból startoló szuperexpresszeket.
Szakmai konferencián mutatták be, hogy áll a projekt. Az osztrák, cseh, szlovák es lengyel partnerek együttműködésével jelenleg a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megrendelésére részletes megvalósíthatósági tanulmány készül, a nyomvonal-változatokról szóló döntés-előkészítő tanulmány készült most el.
Fontos hír, kattints a címre! Újra forgalomba állt az emeletes KISS motorvonat a Budapest-Vác vasútvonalon
Hogy jön ehhez az egészhez a Budapest Fejlesztési Központ? Vitézy Dávid elmondása szerint ők a nagysebességű vasút fővárosi érkezési pontjaival foglalkoznak, a készülő Budapest Agglomerációs Vasúti Stratégia keretében.
Az igazgató a konferencián elmondta, három infrastrukturális fejlesztés szolgálja a nagysebességű vasutak érkezését: Elsőként: a Déli Körvasút fejlesztése és kapacitásbővítése, az ennek keretében a távolsági vonatok számára is készülő új Közvágóhíd állomás;
Másodszor: a Kőbánya-Kispest és Monor között létesülő új kétvágányos pálya, mely eléri a Liszt Ferenc repülőtér 2-es terminálját és bekapcsolja az elővárosi mellett a távolsági közlekedésbe is;
Harmadszor: a részletes megvalósíthatósági tanulmányban a Budapesti Fejlesztési Központ által vizsgált új vasúti alagút a Déli és a Nyugati pályaudvar térsége között, mely a távolsági vonatok kiszolgálását is szolgálhatja majd.
Ezen intézkedések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a budapesti vasúti hálózat fogadni tudja a növekvő számú távolsági vonatot a jövőben és például a Bécs vagy Prága felől érkező nagysebességű vonatok a belváros a Nyugati pályaudvar vagy a Déli Körvasút érintésével elérjék a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret a jövőben – írja közösségi oldalán Vitézy Dávid.
„A nagysebességű vasútnak csak egyik célja, hogy a távolsági utasok gyorsabban és az autózásnál, repülésnél környezetbarátabb, fenntarthatóbb úton juthassanak el Budapestről Bécsbe, Berlinbe, Prágába, Varsóba, Pozsonyba vagy akár Győrbe. Emellett azonban a távolsági közlekedés önálló új pályára helyezése jelentős pályakapacitásokat nyithat meg a ma is túlzsúfolt fővonalakon. Ez segít a teherforgalom vasútra terelésében, de új távlatokat nyit az elővárosi közlekedésben is” – fogalmazott Vitézy Dávid.
Az 1-es (Budapest – Tatabánya) és a 30-as (Budapest – Székesfehérvár) vonalak elővárosi járatsűrűségét is jelentősen növelheti, ha a távolsági vonatok a jövőben az új nagysebességű pályára kerülhetnek – tette hozzá az igazgató, majd így folytatta:
Az 1-es vonalon a most induló Kelenföld – Budaörs kapacitásbővítés előkészítésén már úgy dolgoznak a NIF-fel közösen, hogy a pálya a jövőben a nagysebességű vasút budapesti bevezető szakaszaként is alkalmas legyen.
„A MÁV mindennapos gondjai mellett megértem, ha sokan szkeptikusak. De sok évtizede a japán vagy később a francia, spanyol, benelux vagy olasz nagysebességű projektek is azért születtek, hogy a meglévő vonalak mindennapos gondjain is segítsenek a távolsági utasok magas színvonalú kiszolgálása mellett. Ebben a szemléletben dolgozunk mi is, hogy a jövőbeni fejlesztés ugyanúgy szolgálja a varsói üzleti utast, mint a biatorbágyi ingázókat” – írta Vitézy Dávid.
Ezeket is olvasd el, kattints a címekre!
- Nagy dobásra készülnek Vitézy Dávidék: a legnevetségesebb agglomerációs vasútvonalból szuperfolyósót építenek
- Eddig titkolták a Kormányinfón elmondták: Ez a baj az M0-áson a felújított, majd lezárt Hárosi-híddal
- Végre a ferihegyi utaskarám helyett elkészült az új világszínvonalú utascsarnok, ilyen lett (fotók)
Kiemelt kép: A francia szuperexpressz a TGV megelőlegezett MÁV logoval – BPKmontázs