Nevetséges, de két órát kell utaznia annak, aki Lajosmizséről vonattal érkezik a fővárosba. Vicces, de ezt a vonalat még a villamosvágányok is keresztezik a városban és ez az agglomeráció utolsó olyan vasútvonala, amit még mindig nem villamosítottak. Hamarosan azonban minden más lesz. Ha bejön Vitézy Dávid legújabb elképzelése, akkor ez lesz Budapest és környékének egyik legmodernebb vasútvonala, egy igazi vasúti szuperfolyósó a Dél-Pesti agglomerációban élők legnagyobb örömére.
Folytatódik az elővárosi vasúthálózat fejlesztése: a Kormány friss döntése értelmében a Budapest Fejlesztési Központ a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztővel együttműködésben megkezdi a Budapest – Lajosmizse között a MÁV 142-es számú vasútvonalának teljes körű felújításához szükséges tervek elkészítését.
A vonal nagy részén 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, a vonatok dízelvontatásúak, a megállók nem akadálymentesek és hiányoznak a parkolók, biciklitárolók. Ennek ellenére az egy vágányú elővárosi vonal még mai állapotában is kihasznált, fejlesztési potenciálja óriási.
A lassú sebesség és a kapacitáshiány miatt ritka járatkövetés ellenére az itt közlekedő S21-es vonatok gyakran zsúfoltak. Budapest 18. kerülete (Pestszentimre) és Gyál, Dabas, illetve a dél-pesti agglomeráció számos települése számára nyújthatna versenyképes alternatívát a vasút – gyorsabb, sűrűbb, megbízhatóbb szolgáltatás esetén.
„Ez a térség kiváló példa arra, hogy mekkora aranytartalék van a budapesti vasúti közlekedésben. Miközben az utóbbi évtizedekben a lakosság létszáma ugrásszerűen nőtt, a lajosmizsei vasútvonal eddig kimaradt a fejlesztésekből. Az elővárosi vasútvonalak közül ez az egyetlen, ami a mai napig nincs villamosítva” – írja közösségi oldalán a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid, majd így folytatja:
„A kedvezőtlen állapotok mellett is nyilvánvaló, hogy szükség van a fejlesztésre, mert a mindössze óránkénti járatsűrűség ellenére gyakori a zsúfoltság a vonalon. Ezért gondoljuk úgy, hogy a lajosmizsei vonal fejlesztése a vasúton utazók ugrásszerű növekedését hozhatja majd. Ezzel pedig csökkenteni lehet az M5-ös autópálya és a dél-pesti térség közútjainak leterheltségét, Budapest levegőszennyezettségét” – írja az igazgató.
Vitézy Dávid arról is ír, hogy a vonal tervezett villamosítása önmagában, a járatsűrítés révén kiváltott autóforgalom nyomán pedig még inkább a klímaváltozás elleni fellépés része, az ingázóknak nyújtott időmegtakarításon és egyéb nemzetgazdasági hasznokon túl.
Óriási kárt okoznak a dugók
Ma Budapesten 10-ből 6 ember tömegközlekedik, míg az agglomerációból ingázók körében mindössze 10-ből 3-an teszik ezt. A Budapesti Fejlesztési Központban ezen akarnak változtatni, hisz a központi régió közúti torlódásai többszázmilliárd forint gazdasági kárt okoznak a dugóban feleslegesen eltöltött idő révén.
Az igazgató szerint az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése egyszerre szolgálja az agglomerációban élőket, Budapest népes külső kerületeit és a beáramló autóforgalom mérséklése révén a belső kerületekben élőket is.
Ma csúcsidőben Budapest útjain minden harmadik autó az agglomerációból érkezett és minden második autóval megtett kilométert ezek az autók teszik meg. Budapest közlekedési gondjainak megoldásához tehát regionális szemléletben kell gondolkodnunk – írja Vitézy Dávid.
Készül a dél-pesti vasúti szuperfolyósó
A Budapesti Fejlesztési Központ irányításával készülő Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia modellezése alapján a felújítást követően az eddigihez képest háromszorosára-négyszeresére nőhet az utasszám a lajosmizsei vonalon. Ehhez a legbelső szakaszon 10-15, a külső szakaszokon 30 perces járatkövetés szükséges a mai 60 perces helyett. A dél-pesti agglomerációban élőknek ez egy igazi közlekedési szuperfolyósó lesz.
Az a cél, hogy a Lajosmizse és Budapest között a sebességet a beépítettségtől függően 80-120 km/órára növeljék, a megállóhelyeket akadálymentessé tegyék, P+R parkolók épüljenek, a vonalat pedig villamosítsák és a legforgalmasabb pontokon külön szintű közút-vasút kereszteződéseket alakítsanak ki.
A vonal ma az Üllői útnál nem csak a főutat, de az 50-es villamost is szintben keresztezi, mely a teljes térség közlekedésének akadályt képez – ezt a szintbeli csatlakozást ki kell váltani a projektben, már csak a vonal villamosítása miatt is – teszi hozzá az igazgató.
„A vonalra eddig ilyen átfogó fejlesztési tervek nem készültek, ezért jelentős és időigényes tervezési, előkészítési munka áll előttünk, az építési engedéllyel bíró terveket a BFK 2022-re készíttetheti el a Kormány döntése szerint, Fürjes Balázs államtitkár felügyeletével, európai uniós támogatás felhasználásával” – fejti ki Vitézy Dávid.
A Budapest-Lajosmizse vonal hozzájárul a térségben a társadalmi mobilitás növekedéséhez és a dél-pesti térség településeinek, illetve külső kerületeinek fejlődéséhez. Ezt ma – a népesség gyors gyarapodása mellett – a túlterhelt és elhanyagolt belső közúti hálózat, valamint a rendkívül leromlott vasúti infrastruktúra erőteljesen akadályozza – teszi hozzá a Budapesti Fejlesztési Központ igazgatója.
Kiemelt kép: A lajosmizsei vonal találkozása a villamossal – Fotó: BFK/Nyitrai Dávid
