Budapest környékének az egyik legnagyobb városa Gödöllő, ahol 31 éve változatlanul Gémesi György a polgármester. Az egykor volt sebészorvos ma már elérzékenyül, ha a jelentős támogatottságára gondol. Rendszeresen keményen bírálja a kormánypártokat, állítja nem bölcs az a kormány, aki lemond a lokalitásról és a helyi dolgokról. Gémesi György szerint a lakóparkok és új lakónegyedek meggondolatlan engedélyezésével sok polgármester elszúrta a települését. Elmagyarázta, hogy Gödöllőt miért nem engedték nagyra nőni. Gémesi György Gödöllőn, a vasútállomás melletti gyönyörűen felújított, múzeumként működő Királyi Váróban adott interjút a BudaPestkörnyéke.hu hírportálnak.
31 éve polgármester, a nyolcadik ciklusát gyűri, legutóbb egy interjúban arról beszélt, hogy 2024-ig elköteleződött gödöllőiek irányába, majd elcsuklott a hangja, és nagy könnycseppek jelentek meg a szemében. Az érdekelne, hogy mi az az emóció, ami harminc év városvezetés után is annyira megérinti, hogy elérzékenyül.
Az, amikor az ember mögött bizalom van, és a nehézségek ellenére, a problémák ellenére, a lejáratások ellenére, a támadások ellenére is a többség mögötte áll, azért az egy fantasztikus érzés. A legutóbbi kampányban Orbán Viktor személyesen jött el ide Gödöllőre az ellenfelemhez, a saját lakásában látogatta meg, vele ebédelt, ilyet egy miniszterelnök nem szokott tenni csak úgy. Tehát ekkora ellenszélben, miközben a legmocskosabb eszközöket használták velem szemben, mégis megkaptam a többséget az emberektől és ez érzelmileg kemény dolog. 2024-ig valóban Gödöllőre, az itt élő emberek szolgálatára esküdtem fel.
Ez azt jelenti, hogy ’24-ben nem biztos, hogy indul?
Azt még nem tudom. Attól függ, mi lesz az önkormányzatok sorsa. Ha 2022-es választások után is a mostani kormányzati stratégia folytatódik akkor nem sok jövőt jósolok az önkormányzatoknak, az könnyen az önkormányzatiság végét jelentheti.
Mire gondol pontosan az önkormányzatiság végét illetően?
Arra, hogy mindent központilag döntenek el, a centralizáció olyan szintű, hogy nincs helyi autonómia. Nincs miről dönteni. A költségvetést majd jóváhagyja a kormányhivatal, vagy nem.
A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol! A legfrissebb cikkeinket ide kattintva éred el!
És akkor mi lesz a feladata a polgármesternek?
Végrehajtani. Végrehajtó szerepet szánnak neki. Az önkormányzatiságnak az a lényege, hogy autonómiája legyen a településeknek. Ezt a királyi váró, ahol most beszélgetünk, jó példája ennek. Volt egy romos épület, amit felújítottunk. Pályáztunk a Norvég Alapra – ugye, ami most már elment. Tettünk hozzá saját pénzt, lebonyolítottuk, kiviteleztük, és itt vagyunk egy királyi váróban, ami egy büszkesége a városnak. Ha központilag döntenek majd mindenről, el kell menni majd könyörögni nem tudom kihez, melyik ügyintézőhöz meg párttitkárhoz meg pártalkalmazotthoz, hogy szeretném ezt fölújítani, meg kéne pénz. Ide térünk lassan vissza. A minap bejelentették, hogy újra elveszik az iparűzési adó felét. De hát az a pénz működésre ment, egy pici részéből pedig fejleszteni tudtunk! Most azt is elveszik a kezünkből.
Királyi Váró Gödöllő
30 éve polgármester, melyik volt az az időszak, amikor azt érezte, hogy most jó polgármesternek lenni?
Minden időszak más volt. Amikor először megválasztottak, az kínlódásos volt, mert nem tudtam semmit. Én a sebészeti műtőasztal mellől jöttem ide. Előző nap még operáltam, másnap polgármesteri esküt tettem. Tehát fogalmam nem volt az egész működéséről, aztán megtanultam. A kezdeteknek tehát ez volt a szépsége. Aztán volt olyan időszak, amikor az SZDSZ-MSZP és mindenféle más koalíció voltak a testületben, egyenlő arányban voltunk, megállapodás-kényszer volt. Ekkor rendkívül sok apróbb, finom politikai manővert kellett végrehajtani, hogy működőképes maradjon a város. Ez is izgalmas időszak volt. Akkor nehéznek tűnt. Most se egyszerű egyébként, hiszen ilyen mennyiségű fideszes nem volt még a gödöllői testületben. Nekik más a filozófiájuk. Az a fő működési stratégiájuk lényege, hogy nekem ne legyen jó. Tehát nekik nem feltétlenül az a jó, ami a városnak jó. Nekik az a jó, amikor nekem nem jó. Ha nekem pedig nem jó, az nekik jó.
Egykor ön is tolta a Fidesznek a szekerét? Mi változott?
A Fidesz szekerét nem toltam, együttműködtünk. Az MDF és a Fidesz között koalíció volt, én nem voltam a Fidesznek a tagja, volt együttműködés, voltam közös jelölt is, és ami változott az elmúlt időszakban, az az, hogy elképesztő nagy többséggel kormányoznak és megszűnt a kontroll. Nincs kontroll. És ez leképződik az egész párton. Ők mindenhol úgy lépnek föl, akár itt helyben is, hogy mi döntünk el mindent. Ezután gyakorlatilag más nem létezik, csak az, amit ők mondanak. A gödöllői helyi fideszeseknek már központból mondják el, hogy mit kell csinálniuk. Előre legyártott hozzászólásokkal érkeznek, ez nálam azt jelenti, hogy egy nagyon centralizált politikai hatalom próbál betörni egy lokális demokratikus intézménybe, amit önkormányzati testületnek nevezünk.
Amikor az önkormányzati választás kampányában Orbán Viktor itt járt az ön ellenfelénél, a kastéllyal kapcsolatban azt mondta, hogy…
Adnék én pénzt, csak meg kéne állapodni. Itt, Budapest hónaljában…
Láthatóan jól emlékszik. Mi a helyzet most a kastéllyal?
A kastély egy gazdasági társaságban van bent, ez működteti. Ez a gazdasági társaság 99 évre kapta meg a működtetési jogokat. Ebben a társaságban az államnak volt nagyobb része a másik kisebb rész pedig a gödöllői önkormányzaté. Ezt nem ingyen kaptuk, rengeteg ingatlanvagyont és pénzt tettünk bele a kastélyt működtető társaságba. Most az állami részt vette át az egyetem alapítványa, a mi részünk megmaradt.
Hány százalék most a városé?
16,5% de 29%-al voltunk benne. Kétszer beleegyeztem, hogy ez csökkenhet miközben alaptőke emelés történt, de a szavazati jogunk megmaradt, továbbra is 29%.
Kastély Gödöllőn
Most, hogy a kastély működtetése nagyrészt alapítványi tulajdonba került, mire számít, mi lesz a gödöllőiek legendás kastélyával?
Fejleszteni fogják. Szerintem nem lesz tragédia. Most nem mennék bele részletesen az alapítványi formába: egyetem, privatizáció stb., mert az egy hosszabb távú történet, de még akár jó is lehet. Ha egy olyan egyetemi struktúrát nézünk, ahol az agrárgazdaság egy nagy szelet, ahol az agrárium támogatni tudja a felsőoktatást, és a magánszféra is beszáll a felsőoktatás finanszírozásába az jól is alakulhat. Vannak erre jó példák Európában. Lényegében az egyetemi alapítványi kiszervezésbe nem szólok bele. Talán nagyobb esély lesz arra, hogy fejlesztések történjenek a kastélynál.
Ha előretekint 10-15 évre, akkor a kastély ugyanilyen múzeum lesz, mint most?
Én azt gondolom, hogy a muzeális rész megmarad, a rendezvény rész bővülni fog, és hát talán lesz egy szálloda is, hiszen közel a repülőtér. Ez nekünk a korábbi, multifunkcionális hasznosítási elképzeléseinkben is szerepelt. Tehát nem feltétlenül csak a kulturális hasznosítás a cél.
Hol lenne a szállodarésze a kastélynak?
Hátul, ahol az orosz gyakorlótér volt. Nagyon szerencsés a kastély elhelyezkedése, én támogatom, hogy ide egy minőségi, színvonalas szálloda épüljön. Nem 3 csillagos, hanem olyan, amely kormánydelegációk számára is megfelelő minőséget kínál. 2024-ben ismét Magyarország lesz az Európai Unió soros elnöke. Bízom benne, hogy a korábbi tapasztalatok megerősítik a döntéshozókat abban, hogy itt legyenek a legnagyobb rendezvényhelyszínek, és akkor talán még egy kiváló szálloda is rendelkezésre állhat a vendégek részére.
Gödöllő az agglomeráció egyik legfontosabb városa. Sokan költöznek ki Budapest környékére, több településen azonban már megálljt parancsolnának a lakosságszám gyarapodásának. Gödöllő mennyire telt meg?
Én mindig vigyáztam arra, hogy nagy belterületbe vonások ne legyenek. A belterületbe vonás, az amolyan inger az önkormányzatok számára, hogy növekedjenek. Arra kell figyelni, hogy a növekedés fenntartható legyen, biztosítani kell a megfelelő szolgáltatásokat: utat, csatornázást, gázt és egyéb infrastrukturális fejlesztéseket. Mi például most nagyon dolgozunk egy elkerülőúton, ami feltétlenül szükséges ahhoz, hogy további lakosságszám-növekedés lehessen. 1990-ben még 29 ezren, most 34 ezren élnek Gödöllőn. Ebből is látszik, hogy nagyon-nagyon visszafogott növekedés történt, ellentétben mondjuk, a környékbeli településekkel, ahol belterületbe vontak ingatlanokat, aztán gyorsan lakóparkok, új településrészek épültek, de a következményekkel nem számoltak, most pedig már alig lehet közlekedni. Gödöllőn is probléma az óriási átmenőforgalom. De az elkerülő út ebben segíteni fog, ha megvalósul.
Az önkormányzatok érdekeltek a lakosságszám gyarapodásában?
És azt gondolom, hogy ma nem érdekeltek az önkormányzatok a lakosságszám-növekedésben, mert nem az alapján finanszírozzák a feladataikat. Mi itt Gödöllőn csak abban vagyunk érdekeltek, hogy fiatal lakosság költözzön ide és itt telepedjenek le. Ebben talán az egyetem fejlesztése egy jó lehetőség lesz. Ha lesz elkerülő út, akkor arra is lesz lehetőség, hogy új területeket vonjunk belterületbe és új lakóövezeteket alakítsunk ki. Ha ugyanis nagyon lassú a növekedés egy településen, az egyrészt az élet feltételeinek garanciáját adja, de a népesség elöregedést is jelenti. Gödöllőnek szüksége van arra, hogy fiatalítson egy picit a lakosság arányain, és erre jó lehetőség lesz az egyetem, de mondom még egyszer, kell az elkerülőút is. Munkahely van, infrastruktúra jó, gyönyörű a pályaudvar, a HÉV-fejlesztés elindult, tehát sok olyan jövőbemutató dolog van, ami miatt érdemes itt letelepedni. És nem azért, mert alvóvárost akarunk, hanem mert rengeteg dolog van itt helyben, amitől Gödöllő élhető és erősíti az emberek idekötődését.
Legtöbbször a polgármesterek azt mondják, hogy azért engedik a belterületbe vonásokat és az építkezéseket, mert jó pénzt kap a település.
Nem kap. A lakosság növekedése alapján nem. Ha ipart telepít, akkor kap bevételt, de most már azt is elveszik – az iparűzési adóra gondolok – de ha több lakos van, semmit nem kapunk.
Akkor egy ilyen sokat látott polgármester, mint ön, mit mond azoknak a polgármestereknek, akik éppen bővítik a településüket
Azt, hogy nézzék meg, hogyan tudnak fenntarthatóan működni. Ez a leglényegesebb, fenntarthatóan! Lehet egy pillant alatt csodát művelni, amikor minden nagyon szép, de két év múlva már minden rossz lesz. Utak, szolgáltatások kellenek, különben egy nagy fejestugrás a sötétségbe a településfejlesztés. A lakosság számának növelése nagyon kecsegtető egy polgármester számára, de a másik oldalon meg kell nézni, ki fogja megépíteni az utat, ki fogja biztosítani a bölcsődét, óvodát, iskolát és a többit. Ehhez számolni kell. Én úgy érzem, mi ezzel a lehetőséggel felelősen gazdálkodtunk.
Akkor lényegében azt mondja, hogy rövidlátóak azok a polgármesterek, akik hirtelen ráengedik a településre a lakóparkokat?
Hogy rövidlátóak vagy nem, azt nem tudom, de mindig azt mondom, hogy csak akkor lehet odaengedni a lakóparkokat, hogyha megvannak a hosszú távú életminőséget, legalább nem rontó feltételek.
Nem szeretnék belemenni a kukaholding sztoriba, mert az tényleg egy hosszú történet és nagyjából ismerjük is. Annak idején a BudaPestkörnyéke.hu hírportál is sokat foglalkoztatok vele, de az érdekelne, hogy most mi a helyzet a szemétszállítással? Megoldódott?
Hát az egy tragédia! Azt senki nem gondolja komolyan, hogy hét év óta nem emelkedtek az árak? Hogyan lehet hét év óta ugyanazon az áron szolgáltatni?
Erre mondja a kormány, hogy az ellenzék áremelést akar.
Nézze, teljesen mindegy, a nap végén úgyis az emberek, az adófizetők fizetik meg az árát. Évente 90-100 milliárd forint megy el az adófizetői pénzekből a hulladékra és ez a költségek felére sem elég. Ez azt jelenti, hogy mindenkinek kedvezményes áron biztosítják a szemétszállítást, annak is, akinek öt Mercedes áll a háza előtt. Aki megteheti, miért nem fizeti ki a teljes árat?
Mi lenne az ideális megoldás?
A szociális alapon történő fizetés. Most éppen koncesszióról hallani, de ha a jelenlegi összegből nem jön ki a hulladékszállítás, akkor hogyan jön ki a működtetőnek a haszna majd a szolgáltatáson? Egy magáncég keresni is akar, hiszen ezért vesz koncessziós jogokat. Jelenleg csak abból lenne profitja, ha az állam garantálná a pénzt, de innentől kezdve ez nem normális koncesszió. Beletehet persze az állam pénz a hulladékszállításba, csak akkor számoljunk azzal, hogy a gazdag, ugyanazt a támogatást kapja, mint a szegény, miközben szociális alapon mérlegelve a szegényeknek tudnánk segíteni. Tehát ezek alapelvek. Ami most megy, az már a közép-kádári korszaknak a szocialista, mindenkinek minden jár és mindent ingyen adunk, vagy mindent féláron adunk elve. Csak azt elfelejtik, hogy azt a pénzt bele kell rakni a szolgáltatásba. Ugyanez a helyzet a vízdíjjal is.
Merthogy?
Mert ugye a víz is nyolcvan százalékban önkormányzati tulajdon, de ki van véreztetve a szolgáltató, nincs benne az árban az amortizáció sem. Azzal egyetértek, hogy az áron ne legyen profit, de hogy az árban benne legyen a szolgáltatás költsége, és az amortizáció az elengedhetetlen.
Pár napja Vecsés és a környező települések vezetői nyílt levélben kérték a helyi országgyűlési képviselőt, hogy segítsen pénzt szerezni az egyre rosszabb állapotban lévő ivóvízhálózat felújítására. Pénz nélkül meddig lehet normális ivóvízellátást vagy éppen szemétszállítást biztosítani?
Addig, amíg be nem dől, vagy ameddig az állam át nem veszi. A hulladékot már tulajdonképpen átvette, de mint mondtam ott sem fedezik a költségek a szolgáltatás valódi árát.
Nem tűnik túl happynek, polgármester úr.
Nem. Ezekben a kérdésekben nem. Ezt el is mondtam tegnap a Belügyminisztériumban. Mivel a belügyminiszter nem volt ott, ezért államtitkárnak mondtam, hogy ez az egész egy vicc. Nem bölcs az a kormány, aki lemond a lokalitásról, lemond a helyi dolgokról. Nem bölcs. Mi tudjuk sikeressé tenni a kormány programját. A centrumból, nem fogják tudni megoldani például a helyi lakásproblémákat. Legfeljebb abból a vonatkozásból, hogy te párttag vagy, kapsz, te meg nem kapsz pénzt. Nem jó, ez a kijárásos rendszer.
Ebből mennyit látnak a helyiek?
Hát attól függ, hogy kommunikáljuk. Ha megfelelő formában tájékoztatjuk a helyieket, akkor egy részét megértik, de egy részét nem. Felteszik a kérdést: nem mindegy, hova fizetem a gépjárműadót? Hát bizony nem – hangzik a válasz. El kell magyarázni, hogy abból lesz neked utad és járdád. A kormány most ezt is elveszi, centralizál, megpróbálja az önkormányzatokat rövid pórázon tartani.
Önnek mennyire jön be a Facebook? Láthatóan nagyon aktív a közösségi oldalon.
A social media egy olyan eszköz nekünk polgármestereknek, amit használni kell. Én a közszolgálati Magyar Televízióba hét év óta nem léphetek be. Úgy, hogy a legerősebb magyar önkormányzati szövetségnek az elnöke vagyok. 31 éve polgármesterek kevesen vagyunk már. De nem mehetek be a magyar nemzeti televízióba. Miért? Nem mondhatom el az önkormányzatokkal kapcsolatos véleményemet? Félnek tőlem? Vagy ha kijön egy kamera Gödöllőre, kimondják, hogy én nem lehetek a képen. Ez kicsinyes és megalázó.
Mi kellene ahhoz, hogy jobb kedve legyen?
Nekem nincs rossz kedvem.
Kicsit nihilistának tűnik.
Most kicsit fáradt vagyok, de egyébként tényleg nincs rossz kedvem. Két napja lebicikliztem Jánoshidára, ott volt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökségi ülése, én kerékpárral mentem, ide az interjúra is biciklivel érkeztem.
Mennyit teker naponta?
A hidegben kevesebbet, de hetente egy-egy nagyobb túrát még megpróbálok most is megcsinálni. Megnyugtat a bringázás és szeretem közben nézni az országot.
Szóval mikor lenne happy?
Akkor lennék, ha békén hagynának és hagynának dolgozni. Az ország legrégebb óta hivatalban lévő településvezetőjét, Pásztor Bélát, Veresegyház polgármesterét egyszer megkérdezték, hogy mit szeretne. Béla azt mondta: szabadságot. Én meg azt mondom, hogy szabadságot és hagyjanak minket dolgozni. Segítünk a kormánynak. Ha én sikeres vagyok, nyilván nekem is nagy öröm, a hazámnak a sikere. Igaz, nem a Fidesznek, nem a politikai pártoknak, hanem a hazámnak. Ide tartozik a közel tízmillió állampolgár, plusz a határon túliak és a nyugaton élők, ők is mind a mi közösségünk. Együtt vagyunk a hazánk. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Az interjút Jana Gabriella és Pálmai L. Ákos készítette, ha kíváncsi vagy rájuk, kattints ide.
Ha már idáig eljutottál, ez is érdekelni fog:
- “Volt olyan hely, ahol rám küldték a körzeti megbízottat” – mondja Szél Bernadett, az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselő-jelöltje a Pest megye 2-es körzetben
- „Nekünk a budapestiek az elsők” – mondja Faix Csaba a Budapest Brand Zrt. vezérigazgatója
- A Dunakeszin élő Szijjártó Péter elővárosi vonattal járt a Parlamentbe dolgozni
Kiemelt kép: Gémesi György, Gödöllő polgármestere – Fotó: BudaPestkörnyéke.hu