A fővárosi önkormányzat április végére túlélőprogram kidolgozására kényszerült, mivel az egymást követő válságok és kormányzati megszorítások miatt eljutottak oda, hogy az idei évet sem tudják befejezni csőd nélkül.
Még gondolkodnak a jogászok
A fővárosi önkormányzat egyelőre nem adta be a keresetlevelet a szolidaritási hozzájárulás miatt indítandó közigazgatási perhez. A jogászcsapat még dolgozik a pertaktikán – mondta a Népszava kérdésére főpolgármester-helyettes. Kiss Ambrus szerint nem az elején kell nyerni, hanem a végén, ezért a főváros olyan keresetet kíván előterjeszteni, ami a bíróság útján már az eljárás elején védettséget ad a befizetés alól. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Így néz ki a túlélőprogram
Ahogy arról beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat április végére túlélőprogram kidolgozására kényszerült, mivel az egymást követő válságok és kormányzati megszorítások miatt eljutottak oda, hogy az idei évet sem tudják befejezni csőd nélkül. A tovább húzott nadrágszíj mellett Budapest hitelt venne fel – ha erre engedélyt kap az Orbán-kormánytól –, valamint megtagadja a szolidaritási hozzájárulás egy részének befizetését a kincstárba – írja a Népszava.
Ez a baja a fővárosnak
Ennek részben már a törvényességét is vitatják, mondván, a magyar és a nemzetközi jog szerint az önkormányzatok saját bevételeit elvonni nem lehet, márpedig ez történik, ha a kormány 58 milliárd forint befizetését követeli, miközben 25 milliárd forinttal kevesebbet ad a fővárosnak működésre.
Ezt vitatnák
„A szolidaritási hozzájárulás nem adó, hanem olyan, az önkormányzatok számára előírt kötelezettség, amelynek a konkrét összegét jogszabály nem tartalmazza. Ilyen kötelezettséget összegszerűen az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint hatósági határozatban lehetne csak előírni, amellyel szemben jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani. Ez most nincs így” – fogalmazott a főpolgármester-helyettes.
Csak önként fizették be
„A szolidaritási hozzájárulás pontos összegéről nem születik semmilyen határozat. Jogi értelemben eddig is önkéntesen történt csak a befizetése”. Szerinte a városvezetésnek akkor is tiltakoznia kellene a túlzó mértékű elvonás ellen, ha be tudná fizetni, hiszen az állam többet von el a várostól, mint amennyit működésre ad.
Fontos szerepe van a miniszternek
Jelenleg egy képlet alapján számítják ki, hogy melyik településnek mennyit kell fizetnie. Egyedi döntéssel a pénzügyminiszter kevesebbet is megállapíthat ennél, méghozzá az önkormányzat pénzügyi teljesítőképességére tekintettel. Ezért a korrekcióért indít pert a főváros.
Kevés pénze van a városnak
Budapest április végéig 17,9 milliárd forinttal többet fizetett be, mint amennyit az állami költségvetésből normatívaként kapott. A városnak jelenleg még van a számláján némi pénz, de várhatóan május végére már a hitelkeretéből működik – adott rövid összegzést Kiss Ambrus a város pénzügyi helyzetéről.
Korábban Budaörs indított pert
Korábban a budaörsi önkormányzat szintén indított pert a szolidaritási hozzájárulás miatt, de azt akkor jogerősen elveszítették. Az Alkotmánybíróság akkor azt is megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem ütközik nemzetközi szerződésbe sem. A magyar állam a perben elsősorban arra hivatkozott, hogy szerintük jogalkotás útján okozott kárért nem lehet kártérítést kérni.
Nem ért egyet a főpolgármester
Karácsony Gergely főpolgármester másként látja. Egy korábbi, Népszavának adott interjúban azzal érvelt, hogy a budaörsi perben „a bíróság nem azt mondta ki, hogy jogos a sarc, hanem azt, hogy ennek megítélése az Alkotmánybíróság jogköre. Mi azonban nem a törvény módosítását kérjük, hanem annak kimondását, hogy a pénzügyminiszter nem végezte el a rá rótt igazítási kötelezettséget. Budaörssel ellentétben nem kártérítési pert indítunk, a közigazgatási bíróságon azt akarjuk elérni, hogy az adó maximumát hozzák egyensúlyba az alaptörvény és az önkormányzati törvény rendelkezéseivel”.
Csőd kérdése
Fontos, hogy az önkormányzatok nem mehetnek csődbe, a hatályos jogszabályok szerint adósságrendezési eljárás kezdeményezhető velük szemben. Ebben az esetben pénzügyi gondnokot jelölnek ki, aki figyelemmel kíséri a település gazdálkodását, minden költségvetést érintő előterjesztéshez ki kell kérni a véleményét, a kötelezettségvállalások és kifizetések csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetőek. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: Fővárosi Közgyűlés
