Megmenekülhet sok százezer ember ivóvize a budai agglomerációban. A kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a szentendrei volt szovjet laktanya területének kármentesítését. A rendszerváltás után 30 évvel végre megtisztulhat az a terület, ahol egykor a szovjet tankokat mosták, ezért rengeteg életveszélyes vegyszer került a talajba. A rákkeltő anyagok miatt már sok kutat le kellett zárni, most óriási vízbázis került végveszélybe, ezért lépett a kormány. 

Itt mosták az összes tankot

A szentendrei szovjet laktanya volt a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg összes tankjának karbantartóbázisa. Több évtizeden keresztül itt szerelték és mosták a tankokat nagyon erős oldószerekkel, amelyekből a talajba is bőven jutott. A laktanyát 1992-1993-ban egyszer már kármentesítették, az akkori jelentések szerint úgy tűnt, teljesen tiszta a talaj, de nem sokkal később a laktanya közelében levő vízbázison ismét szennyezést mutattak ki, emiatt a víztermelő kutak egy részét akkor le is kellett zárni. Ha kíváncsi vagy, hol volt egykkor a szovjet laktanya, nézd meg a cikkünk alján elérhető térképen. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Rákkeltő anyagok 500-szoros határértékét mérték

A mérések során rákkeltő és idegrendszert károsító mérgező anyagokat (diklór, triklór, tetraklór-etilén, vinil-klorid) is kimutattak a felszín alatti vizekben. Az egészségre különösen nagy kockázatot jelentő vinil-kloridból a legmagasabb koncentrációt 2010 márciusában mérték, ekkor az egyik figyelőkútban 282 mikrogramm/liter mennyiséget észleltek, ami a hatérték ötszázszorosa – írják Budakalász hivatalos oldalán.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Kiemelt beruházás lett a takarítás

Pár napja jelent meg az a kormányrendelet,  amely a szentendrei volt szovjet laktanya területének kármentesítési munkálatait is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi eljárások kivételével a beruházások megvalósításához, a használatbavételéhez és az üzemeltetéshez szükséges összes közigazgatási hatósági ügyet gyorsítva kell intézni.

Felpörögnek az események

A kormányrendelet értelmében az összes közigazgatási hatósági ügyet gyorsítva, általában 8 és 15 napos határidővel kell a jövőben elintézni, és a rendelkezéseket a március 7-én már folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. Ez lényegében azt jelenti, hogy a takarítás elől eltakarították a bürokráciát.

Az érintett polgármesterek lobbiztak ezért

A most kiadott kormányrendelet előzményéhez tartozik, hogy 2020 júniusában Budakalász, Pomáz és Szentendre polgármesterei közösen kérték a belügyminisztertől a Dera-pataktól északra lévő ipari övezet és a volt szovjet laktanya területének mielőbbi kármentesítését. Arra hívták fel Pintér Sándor  figyelmét, hogy egy kormányzati megrendelésre készült szakértői anyag 2018-ban jelezte, a veszélyes szennyezés öt év alatt elérheti a víztermelő kutakat is.

Nincs tartalék vízbázis

Mivel az intézkedési terv a kármentesítés bonyolult folyamatát három éves időtartamban határozta meg, a sürgető időnyomás miatt írt levelükben Fülöp Zsolt, Göbl Richárd és Leidinger István polgármesterek arra is felhívták a figyelmet, hogy Pest megyében, a Duna jobb és bal partján nincs tartalék vízbázis, a biztonságos ivóvízellátás érdekében a kármentesítés már nem halogatható.

Riasztó kép

A „Szentendre‌ ‌Regionális‌ ‌Déli‌ ‌Vízbázis‌ ‌megóvásával‌ ‌összefüggő‌ ‌egyes‌ ‌kormányzati‌ ‌intézkedések‌ ‌végrehajtása‌” – című dokumentum riasztó képet fest a felszíni és a felszín alatti szennyezés mértékéről, veszélyességéről és kiterjedésének növekedéséről. A szennyezés egyik forrásaként a volt szentendrei szovjet laktanyát és a harckocsik karbantartására itt használt oldószereket jelölték meg, de ezen kívül volt még más szennyező is a területen.

Az adófizetők, vagyis mi fizetjük

A másik mocskot ránk hagyó vállalat a Pest megyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat (PEVDI), ahol az írószergyártás során a fémfelületek tisztításához használt vegyszerek szennyezhették el a környezetet. Vélhetően ennek a szennyeződést ránk hagyó cégnek az egykori vezetői ma is élnek, talán kimagasló nyugdíjat is kapnak, most pedig az adófizetők pénzén kell eltakarítani azt a mocskot, amit vélhetően az ő felelőtlen döntéseik miatt maradt ránk.

Sok százezer ember ivóvize a tét

2022 decemberében megjelent a kármentesítésre kiírt közbeszerzési felhívás. Akkor már látható volt, hogy több évtizedes várakozás után végre megtisztulhat a Budakalász és 13 másik dunakanyari település lakóinak ivóvízellátását szolgáló Szentendre Déli Regionális Vízbázis a klórozott szénhidrogénektől. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Ezen a területen volt egykor a szovjet laktanya

Kiemelt kép: Vízmintákat vesznek az érintett területen a Greenpeace munkatársai – Forrás: Greenpeace/Járdányi Bence