1877-re épült fel a ma is ismert, ikonikus épület, a budapesti Nyugati pályaudvar. Jelenleg is ez Magyarország legforgalmasabb pályaudvara, évente 18 millió utast szolgál ki. A jeles évfordulóról közösségi oldalán emlékezett meg Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár.

Pest kiharcolta

Az 1840-es években, amikor a magyar vasútépítések elindultak, az ország a Habsburg Birodalom része volt, Pest még nem volt hivatalos főváros, az első vasúti fővonalunk Bécset kötötte össze Pozsonyon, Szegeden és Temesváron át az Al-Dunával, ennek csupán egy közbenső állomása lett Pest, a város mégis kiharcolta, hogy fejpályaudvart kapjon. A Pesti Indóház az akkor beépített terület északi szélén, kedvező helyen épült föl 1846-ban. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Hatalmas építkezések

Ennek felvételi épülete hamar szűknek bizonyult, így 1877-re felépült a ma is ismert, ikonikus épület. De akkor már merőben mások voltak a körülmények! A kiegyezéssel szuverenitását részben visszanyerő ország friss és büszke fővárosában, Budapesten hatalmas építkezéseket terveztek, az egyik legfontosabb volt a nagykörút kiépítése, amelynek az első épületei között volt az új pályaudvar. A nagykörút kijelölt vonala miatt kissé hátrább is kellett húzni a vasutat, a régi indóház a mai körút belső oldaláig ért.

A Budapest és Környéke hírportált az erősebb napokon már százezrek olvassák. Olyan portálokkal vagyunk egy listán, mint a Telex, Origo, Index, Blikk, az RTL és a TV2 weboldalai. Köszönjük, hogy most te is minket olvasol!

Nemzetközi tervezőmunka

Az új pályaudvar terveit a francia származású osztrák August W. De Serres-Wieczffinski építész készítette, a csarnoknak a korban technikai bravúrnak számító vasszerkezetéét pedig Gustave Eiffel párizsi irodájában Eiffel cégtársa, François Gustave Théophile Seyrig berlini születésű, Franciaországban és Belgiumban dolgozó mérnök, aki Porto híres hídjainak alkotójáként is ismert.

Erre ment az első villamos

A pályaudvart birtokló magánvasutat 1891-ben államosították, akkor már hét éve állt a MÁV Központi Indóháza valamivel távolabb a városközponttól, de hasonlóan reprezentatív kivitelben. Az immár egyaránt államvasúti két nagy pesti pályaudvart megkülönböztetésül ezután nevezték el Nyugati pályaudvarnak és Keleti pályaudvarnak. A Nyugati előtt járt az első budapesti villamos, itt indultak az első vasútvillamosítási kísérletek a magyar hálózaton.

Budapest ikonikus épülete

Fotó: Uvaterv, archív

A legforgalmasabb pályaudvar  

Jelenleg is ez Magyarország legforgalmasabb pályaudvara, évente 18 millió utast szolgál ki. A két eredeti vonal, a váci és a ceglédi ma nagy elővárosi, távolsági, nemzetközi és teherforgalmat bonyolít, és ezek mellé olyan már felvirágoztatott és potenciálisan felvirágoztatható elővárosi vonalak csatlakoztak be, mint az esztergomi, illetve a veresegyházi és a lajosmizsei.

Felújították az épületet

„Kormányzati forrásból 2021-ben felújítottuk a Nyugati épületét. Rendbehoztuk a korábban beázó tetőszerkezetet, újraaszfaltoztuk a peronokat, kicseréltük a talpfákat, a sínszálakat, a váltókat, szabályoztuk a vágányokat, cseréltük a felsővezetéki rendszert és a biztosítóberendezés alkatrészeit” – írta Vitézy Dávid államtitkár Facebook-posztjában.

Nagyszabású tervek

Ennél sokkal nagyobb szabású tervek is vannak a pályaudvar jövőjére. Még a Budapest Fejlesztési Központ írt ki igen sikeres nemzetközi építészeti tervpályázatot a Nyugati és teljes környezetének megújítására. A 36 jelentkező közül a versenyt a világhírű brit iroda, a Grimshaw nyerte.

Budapest főpályaudvara lesz

A tervek célja, hogy a műemlék épület megőrzésével Budapest főpályaudvara jöhessen itt létre, ahol az eddiginél is több vonat jár, mégpedig az elővárosi és távolsági vonatok jelentős része nem végállomásozna itt, hanem a Kelenföld felé távlatban tervezett vasúti alagúton át összekötné az agglomeráció, illetve az ország két felét. Az új nyugati tervezésére uniós forrást is sikerült elnyerni. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.

Kiemelt kép: Nyugati pályaudvar. Fotó: archív