Hogy lett volna meg a tettes, ha nincs DNS-profil? Valószínűleg sehogy, mert korábban semmi sem utalt a 130 kilós férfira, aki előszeretettel használt ki nőket Dabas és Kecskemét környékén. Újranyitották egy fordulatos ügy aktáját.
Női holttest a vasútállomásnál
1999. szeptember 16-án, a kecskeméti vasútállomás környékén, egy ipaertelep közelében húzódó ösvényen meztelen női holttestet talált egy munkába induló férfi. Az azonosítás során megállapították, hogy az áldozat a Fodor cukrászdában dolgozó 31 éves M. Beáta. A fiatal nő előző nap halt meg, meggyilkolták. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Faágon lógott a bugyija
Beáta aznap délutános volt, majd zárás után az állomásra kellett indulnia, hogy hazatérjen Kiskunfélegyházára, de az édesanyja hiába várta. A nőt valaki elkapta, megerőszakolta, megfojtotta, majd elvitte a táskát, benne készpénzzel és az okmányokkal. Erre a részre a prostik is gyakran vitték a kuncsaftjaikat. Bea leszaggatott bugyiját egy faágon találták meg.
Bűnöző vagy kétségbeesett szerető?
A nyomozók testiségre vágyó bűnözőt kerestek, de azt sem zárták ki, hogy Beátát egy ismerőse ölte meg, miután a nő több férfival is találkozgatott. Talán egy szerető félhetett a családja előtti lebukástól, és végzett vele?
Erős volt a törékeny nőhöz képest
Az áldozat testén, ruháján és a körme alatt biológiai anyagmaradványokat rögzítettek, és egyértelmű volt, hogy a DNS-nyomok egy férfihoz tartoznak. A sérülések alapján kijelentették, hogy a támadó sokkal erősebb volt az alacsony, vékony nőhöz képest. A nyomozás azonban holtpontra jutott, nem sikerült olyan férfit találni, aki komolyan képbe kerülhetett volna, mint gyilkos.
És akkor jött a fordulópont
Tizenhat év telt el M. Beáta halála óta, amikor döntő fordulat történt a „döglött ügyben”. Ekkor került képbe egy budapesti férfi, a negyven éves Z. János. Ez a személy egyáltalán nem volt ismeretlen a hatóságok előtt, korábban csalások és lopások miatt több eljárást is lefolytattak ellene, de törvényileg egyik miatt sem kellett tőle DNS-mintát venni.
Azzal bukott le, hogy rabolt
2015-ben rablást követett el a fővárosban, és ennek erőszakos jellege miatt már kötelező volt levenni a DNS-ét. Mivel Beáta ügyében anno sikerült a technikusoknak biológiai anyagmaradványokat rögzíteni, a rendszer egyezést mutatott: János DNS-ét találták meg 1999-ben Kecskeméten az áldozaton. Erről a férfi mit sem tudott, a rablás miatt éppen előzetes letartóztatásban volt.
A dabasi óriás, aki kaszinókba járt
A nyomozók először óvatosan feltérképezték az eredetileg dabasi férfi előéletét, és azt, mit csinált, hol járt 1999-ben. Megállapították, hogy az óriási, két méter magas, 130 kilós férfi akkoriban éppen Kecskemét környékén élt. Több nővel volt együtt, akiket szédített és anyagilag kihasználta őket. Gyakran vonatozott Kecskemétre, ahol zálogházakat és kaszinókat látogatott és panziókban töltötte az időt.
Még csak soha nem is látta
Amikor már gyanúsítottként hallgatták ki a tizenhat évvel azelőtti gyilkosság ügyében, elismerte, hogy akkoriban a könyéken lakott, és hogy hajléktalanként élt a vasútállomás közelében. A nyomozók Beáta fényképét is megmutatták neki, de még azt is tagadta, hogy egyáltalán ismerte a cukrászlányt. Azt mondta, pont 1999 végén költözött Budapestre és már három gyereke van.
Félt, hogy lebukik, ezért ölt
Bár Z. János végig tagadott, a bizonyítékok nem hazudtak. Az ítélet szerint a mindenkit kihasználó férfinek 1999 szeptemberében éppen elfogyott a pénze, ezért a kecskeméti pályaudvaron aludt. Innen csalta el Beátát, akivel egyébként ismerték egymást. Miután megerőszakolta a nőt, a leleplezéstől való félelme miatt megölte.
Hiába az eltelt idő, nem menekült
M. Beáta gyilkosát a Szegedi Ítélőtábla tizennégy év fegyházra ítélte. Hiába telt el az emberölés óta majdnem húsz év, ez nem lehetett enyhítő körülmény. Beáta édesanyja az ítélet után csalódott volt, ő életfogytiglant adott volna lánya gyilkosának, aki közben már elismerte, hogy ismerte a nőt, de azt állította, Beáta is akarta az együttlétet.
DNS kisokos
Magyarországon az 1990-es évek elején jelentek meg az igazságügyi genetikai vizsgálatok, amelyek alapját az ember örökítőanyaga, a DNS jelenti. A DNS-alapú vizsgálatok a bűnügyek felderítése mellett eltűnt személyek és tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítását, valamint rokonsági viszonyok tisztázását is segíthetik. A DNS jelen van minden sejtmaggal rendelkező sejtben, így minden olyan biológiai anyagban is, amely (bűn)cselekménynél hátramarad. Ilyen biológiai anyag lehet a vér, nyál, csont, fog, bőr, testszövet, haj- és szőrszál, korpa, de DNS mintát lehet venni ruháról vagy éppen cigicsikkről is. A BudaPestkörnyeke.hu legfrissebb híreit ide kattintva éred el.
Kiemelt kép: illusztráció – Forrás: Fortepan.hu/Kékvillogo-grafika
